Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1886 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1886-05-16 / 20. szám
617 PROTESTÁNS EGYZI ÉS ISKOLAI LAP. _ 618 eltévelyedett fiait is, szeretlek én is titeket, mert tudom rólatok, hogy az Isten házát szeretitek, köteles tartozásaitokat az egyház iránt teljesítitek, még a feddést is szívesen hallgatjátok. Cselekedetekben nyilatkozó buzgóságotokat hirdeti az a díszes uj hajlék, melyet lelki atyátoknak emeltetek, szép példát mutatva ez által a többi gyülekezeteknek is. Szeretem azt is, hogy a régi egyszerű viseletet megtartottátok. De midőn mindezekért dicsérlek titeket, engedjétek meg, hogy hibáitokat is meglássam, intő és dorgáló szómat is felemeljem, a hol arra szükség van ; mert némely rossz szokások ti közöttetek is uralkodnak, melyeket vagy őseitektől örököltetek, vagy szomszédaitoktól tanultatok, mert ugyanezen rosz szokások itt e vidéken máshol is feltaláltatnak. Ilyen rosz szokások nálatok az ifjak és leányok játszóháza. A gyermek alig vette fel az Úrvacsoráját, még zsenge korában, az Isten háza helyett a játszóházat keresi, vasárnap délután, tehát az Isten tiszteletére rendelt napon nem oda siet, hol szívét és lelkét nemesíthetné, hanem oda, hol mind a kettőt megmérgezi, mert ha még nemes és ártatlan volna e mulatozás, akkor kevés szavam volna ellene, de mit tesznek ott a ti fiaitok és leányaitok? káromlásokat, erkölcstelen beszédeket szólnak, trágár és illetlen cselekedeteket visznek véghez. Oh piros szemérem ? nem rejted-e el orcádat, nem sütöd-e le szemeidet, ezeket látván ! Másik ros szokás nálatok az úgynevezett szőllőpásztorság, mely szerint io falu leányai a szőllőérés kezdetétől a szüretig a szőllőhegyekben tartózkodnak, őrzik a szőllőt a madaraktól, de ártatlan erkölcseiket nem mindig tudják megőrizni kellő tisztaságban. Hogy mire vezethet ez, nem akarom megmondani, hanem ti hozzátok szólok szülők, apák és anyák és azt kérdezem, tudjátok , miként készülnek leányaitok a tiszta és makula nélkül való házas életre ? vagy talán annak idejében ti is ezen bűnös szokás rabjai voltatok ? hát nem tudjátok-e, hogy sok dolog, ami ártatlanul kezdődik, a vigyázó ág hiánya miatt, az erkölcstelenség ösvénye felé vezet, akiben pedig az erkölcs meglazul, azt nagyon könnyű eltántorítani minden bűnre, bujálkodásra, részegeskedésre, tolvajlásra, hamis tanúzásra sőt gyilkosságra is elcsábítani. De nem, ti még nem vagytok ennyire, akarom hinni, hogy még nem vagytok ennyire. Szakítsatok hát a ros szokásokkal, a javulás után Krisztus előtökbe jön, hogy kegyelmével támogasson. Mint a gondos gazda hasznos vetéséből kiirtja a konkolyt, ugy ti is őrizzétek meg őseitektől örökölt jó szokásaitokat", de irtsátok ki a rosz szokásokat, mert azok előbb vagy utóbb kárhozatba vezetnek . . . stb. A hatalmas, szívet és lelket megrázó beszédet buzgó ima követte, mely után meghatva távozott a gyülekezet Istennek házából. Iskolavizsgálat és presbyteriumi gyűlés után a vendégszerető lelkész házánál kedélyes vacsora következett, hol az alkalmi toasztok sem hiányzottak. Szendy Lajos. Május 6-kán reggel hideg, szeles időben Viszlóról Rádra ment püspök úr, hol a két Paksi, József és Gedeon (atya és fia) 1804 óta lelkeskedik. Az utóbbi már 42 év óta. A helyi körülményekhez mért püspöki beszéd intő, feddő részleteivel együtt a legmélyebb figyelemmel hallgattatott meg s tapasztalhatólag élesztette a hívek buzgóságát. A presbytériumnak adott utasítások is kellő hatást gyakoroltak s a távozó főpásztor iránt mutatott ragaszkodás mindenkiben azon meggyőződést keltette, hogy a rádi gyülekezet is azok közé tartozik, melyekre nézve a püspök pár órára terjedett látogatása valóságos áldás volt. A testben lélekben erős lelkész ur szinte megifjodott s püspöke szeretettel teljes bucsu-szavaira tevékenységre kész lelke melegével válaszolt. Délre Márfára ment püspök ur s kísérete. A szorgalmas márfai nép nem rég elhunyt lelkésze Farkas Lajos vezetése alatt minden dogát rendben tartotta. Temploma, lelkészlaka jó karban van, iskoláját az uj lelkész Bóna Sándor fogja helyreállítani. A jómódú nép kissé könnyelmű gondolkodásmódja miatt szükséges figyelmeztetésben részesült, s azt oly jó kedvvel fogadta, hogy a terhes idők miatt hangoztatott panaszok dacára is remélhető, hogy amit ezután kell tennie, készségesen meg fogja cselekedni. Nemcsak iskolai épületről, hanem külön tanítói állomás rendszeresítéséről is fog gondoskodni. Délután 5 órára Terehegyen az esperes székhelyén fogadtatott a visitatió. Erre az órára volt kitűzve az esküvő, a mikor a nagyérdemű esperes bájos leányát Kovács Flóra kisasszonyt Weigl Józseffel eskette össze püspök ur. Baranyamegye fő és alispánja, a megyei tisztviselők közül többen s nagyszámú vendégsereg volt jelen s hallgatója annak a kitűnő beszédnek, melyről Perczel Miklós főispánnal csak annyit kell mondani, hogy olyan volt, a minőt Szász Károlytól egyébb téren ismert sikerei után várni lehetett. A lakomán püspök ur azon szép serlegből ivott áldomást az ifjú pár boldogságára, melyet a menyasszony kevéssel azelőtt nyújtott át neki a nap emlékeül. A másnap 7-én délelőtt végzett püspöki vizsgálat kitüntette, hogy az egyházmegye esperesének egyháza teljesen rendben van s az iskola is, melynek tanítója Varga József, a legjobbak közül való. 7-én délután Harkány fogadta püspökét. Teljes mértékben virágzó egyház és iskola. Fábián Mihály az egyházmegye legjelesebb s munkásabb lelkészeinek egyike, a ki híveinek mind szellemi, mind anyagi boldogságára törekszik. Minden tekintetben méltó társa Fejes Lajos tanító úr. Este a tűzoltó és dalegylet néhány dal eléneklésével tisztelgett. 8-án reggel a harkányi fürdő útközben történt megtekintése után Ipacsfán állapodott meg püspök ur. A jeles készültségű lelk. Borbély László ur örömmel várta püspökét, a ki neki, nem könnyen kormányozható gyülekezete meglátogatásával s ahhoz intézett beszédével a legjobbkor jött segítségére. Bizonynyal uj erőt merített ebből a fáradhatatlan lelkész ur s nem szűnik meg eddig is híven teljesített kötelessége jókedvű folytatásától. Délután Kovács hida következett. Püspök úr és a kísérete elérzékenyedve állott meg a paplak udvarán az egy héttel azelőtt nagy veszteséget szenvedett lelkészsel szemben. Anyátlan árvái ott voltak körülötte. Üdvözlő szavaira, püspöke, szerető szívének könnyekre fakasztó vigasztalásával felelt. A jóindulatú gyülekezet mint egyébkor, most is részvéttel viseltetik lelkésze iránt s tehetségéhez képest rajta lesz, hogy eleget tegyen a püspöki felhívásnak, a tanítói álomás szervezésére vonatkozólag. Kovácshidáról a tésenfai állapotok miatt, a programaitól eltérve, Szaporcára ment püspök úr. Aznap este még az egyházmegyei törvényszék jelen volt tagjaival s a helybeli lelkészszel értekezletet tartott s másnap 9 én reggel megkísértette Tésenfán a híveket a fennálló viszonyokkal kibékíteni s arra bírni, hogy a szaporcai társegyházzal továbbra is fenntartsák a létező öszeköttetést. Egyelőre a kísérlet nem sok reménynyel biztat. Itt végezvén, sietett, hogy Szerdahelyen végezhesse az ez nap délelőttjére kitűzött látogatást. Itt is, mint több helyen, a közalap volt a fő-fő nehézség. A szívek, lelkek ostroma megtörtént s diadallal végződött. A másik baj az iskola állapota , a kellő intés és oktatás