Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1910 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-22 / 21. szám

A „Jöves Szent Lélek" eléneklése után Erőss Lajos püspök mondott hálaadó imádságot. Ezután Bakcsy Ger­gely, a főgimnázium buzgó igazgatója ismertette élve­zetes, vonzó előadásban az intézet három évszázados dicsőséges és küzdelmes múltját és jelentőségét. Előadásában feltüntette, hogy az intézet megala­pítása, a meglévő adatok szerint, mindjárt a reform­áczió­nak e vidéken való elterjedése idejében történt. A ma­gyar Luther, Dévai Biró Mátyás, megfordult e vidéken is és a Drágffyak és más patrónusok védelme alatt, szinte egy csapásra diadalmas lőn itt a reformáczió, a­melynek szellemi központja ott az északkeleti várme­gyékben Szatmár városa és a benne felállított iskola lőn. Nem állapítható meg az iskola megalapításának pontos ideje , de mint az előadó feltüntette, biztos adatok vannak arra nézve, hogy mint az országban mindenütt, úgy ama vidéken is megvolt már a XVI. század máso­dik felében az új egyháznak a maga veteményes kertje, scholája és ebben „rektora". 1607-ben a város a kifőzést és a szombati őrlés jövedelmét ajánlja fel a diákoknak. 1610-ben Milotai Nyilas István az iskola rektora. A város a Wittenberget megjárt rektoroknak 80 rém­s­ortot, 20 köböl bort és 12 véka búzát, az ott nem jártaknak pedig 56 r­ frtot, 12 köböl bort és 6 véka búzát rendel fizetésül.A XVII. század negyedik évtizedében az ellenref­ormá­czió ide is betelepíti a jezsuitákat és ettől az időtől veszi kezdetét az intézet küzdelmes korszaka, a­mely a XVIII. század végéig tartott. Mint másutt, úgy itt is a legsötétebb volt a Mária Terézia uralkodásának ideje. 1749-ben a város eltiltatott az iskola segélyezésétől és a kegyes nagyasszony kormányának arra is volt gondja, hogy a szegény adózó nép ne terheltessék az iskolának valaminő segélyezése által. 1754-ben a helytartótanács kétgrádusú iskolává fokozta le az intézetet. 1805-ben nyerte meg ismét a város azt a jogot, hogy iskoláját segélyezhesse. A mult század elején épült fel az iskola régi helyén és 1890-ben fejlesztették tovább, egy emelet és egy új szárny hozzáadásával; ebben az évben nyilott meg a VH-ik osztály és a következőben lett teljes fő­gimnáziummá. Íme ez nagyon rövid vázlatban ennek a hírneves iskolának története, a­mely jó és rossz napok­ban féltett, szeretettel gondozott és küldetését híven tel­jesítő intézete volt e nagy jelentőségű magyar városnak. Az üdvözletek következtek az intézet történetének előadása után. Erős Lajos püspök üdvözlete volt az első, a­ki egyúttal bejelentette, hogy Márk Endre debreczeni ügyvéd, a kollégium ügyésze, az intézet volt tanítványa és neje, Kovács Kornélia, 10,000 koronát adományoztak ösztöndíj-alap gyanánt a szép ünnep emlékére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter és a törvény­hatóság nevében Csaba Adorján szólott. Dóczi Imre a tanáregyesület üdvözletét tolmácsolta; Ratkovszky Pál az orsz. és a róm­. kath. tanáregyesület, valamint a szat­mári kir. kath. főgimn. nevében köszöntötte az intézetet. Kálmán János az erdélyi egyházkerület üdvözletét hozta. Ezután a szomszédos egyházmegyék esperesei és Mády Lajos esperes következtek. Dr. Erdős József­ a debre­czeni kollégium és az összes ref. főiskolák, Uray Sándor a debreczeni egyház, Dusnik Lajos a szatmári evang. egyház nevében mondtak lendületes üdvözlő beszédeket. A kegyeletes és buzdító megemlékezésért az igazgató és az igazgató-tanács elnöke, Kölcsey intézeti János táblabíró mondottak köszönetet. A ref. templom előtt áll, szépen gondozott kert közepében Szatmár vármegye nagy fiának, Kölcsey Fe­rencznek magas oszlopon felállított mellszobra. A tanár­egyesület a templomi ünnepély után a magyar nemzet e nagy tanítója emlékének áldozott és dr. Papp Károly debreczeni akadémiai tanár, szép méltató beszéd kísére­tében tette le a szoborhoz az egyesület koszorúját. Mindjárt ezután a Kölcsey-múzeumot néztük meg és kegyelettel állottunk meg a nemeslelkű írónak igazán egyszerű „szobájában", az ósdi, rácsos, fehérre festett íróasztal és szegényes bútorzat mellett. Sok érdekes régiség van e múzeumban, a­hol minden a múltakról regél. Szomorú elmúlásról beszélnek az ököritói gyászos szintérről elhozott relikviák is : a pajta ajtajának vassarka és megüszkösödött deszkadarabjai, néhány félig elégett nádszék stb. Érdeklődéssel néztük meg a szatmári ref. egyház másik fontos intézetét, a felső leányiskolát és az ezzel kapcsolatos, újonnan felépült leányinternátust. Ez utóbbi a czélszerűség mellett, az annyira szükséges egyszerű­ség bélyegét hordja magán. 45 leány számára épült, s a bennlakó leányok legnagyobb része lelkészek és tanítók gyermekei. Az O. R. T. E. választmánya délután ülésezett és egyhangúlag elfogadta a testvér ev. egyesülettel sen kiadandó lapra vonatkozó előadói javaslatot­ közé­ Fontos tárgyak kerültek a vallástanárok értekez­letén szőnyegre. Az első napon a vallástanítási tanterv revíziója felett értekeztek. Megállapodásra nem jutottak; az elágazó vélemények egyeztetésére, formába öntésére bizottságot küldtek ki. Élénk megbeszélés tárgyát ké­pezte a konvent által elrendelt imádkozás a tanórák kezdetén és végén. A vallástanárok körében e dologra nézve az az aggodalom, hogy ez a kötelező imádkozás mechanizmusra vezet. Adja Isten, hogy ne úgy történjék. Délben közeled, este a városi színházban jól sike­rült élvezetes hangverseny volt. .. (Folyt. köv.) A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület evangeli­záló termének fölavatása. A Lorántffy Zsuzsánna-Egyesület három évvel ezelőtt a székesfőváros tanácsától engedélyt kapott arra, hogy a külső Ferenczvárosban, a Tűzoltó-utczai elemi iskola napközi otthona termében, havonkint 2—3 vallásos estélyt tarthasson. Az összejövetelek szombaton esténkint 7 óra­kor voltak. Azonban mindjárt a meginduláskor érezhető

Next