Protestáns Szemle, 1928

Kritikai Szemle - ifj. Rácz Lajos: Dr. Szádeczky Kardoss Tibor: A magyarországi pénzintézetek fejlődése

érzéketlenségét, a közfelfogás szédítő mélységeit érzékelteti 1789-ben Londonban közzétett hivatalos jelentésében. A német akaraterő is részt kért a világ felfedezéséből s Afrika felfedezésében nyilvánult meg legjobban. Az oly közeli, fekete világ­rész belsejét tulajdonképen csak a XIX. század második felében tár­ják fel. Négy nagy német utazó neve magaslik ki az észak-afrikai sivatagok és Szudán kutatóinak a sorából: Beirth, Rohlfs, Schwein­fohrt és Nachtigale. A két utóbbi kutató utazásainak eredményeit tar­talmazza a sorozat további két kötete: Afrika szívében, valamint Szahara és Szudán. Ma, amikor a Nílus völgye s a Fokföldtől, a föld­rész két csücskétől kiindulólag épített vasútvonalak az egyenlítő táján már-már összeérnek, s talpas autók és repülőgépek uralják a végtelen homok birodalmát, ma, amikor az európai hatalmak jóformán mara­dék nélkül birtokukba vették az egész földrészt: illik visszapillantanunk azokra az időkre is, mikor Schweinfuhrt és Nachtigal, állandóan életük­kel játszva, elsőnek lépnek a szuverén Tibeszti, Bornu, Darfur, Vadai és a többi benszülött királyságok, fejedelemségek területeire és egyen­getik az útját annak, hogy egypár évtized múlva ezek a területek az­ európaiak gazdag gyarmataivá váljanak. Most a pólusok meghódításának repülési hős korát éljük. Két évvel ezelőtt kezdődött Byrd, amerikai kapitány repülőgépének diadal­mas bug­ásával s Amundsen—Nobile közös vállalkozásán át folytatódik az út az Italia szemünk előtt lejátszódott háromhónapos tragédiájáig. Az ember azonban nem okul s nem retten vissza az örök csend birodal­mától. A sarkok felkutatásának története rövid pár évtized alatt any­nyira gazdag eredményekben, hogy az eredmények, melyeket az expe­díciók elértek, bizony gyenge arányban állnak a történetével s a meg­követelt áldozatokkal Az északi sark még szörnyű és titokzatos s úgy látszik, bosszút áll a kutató emberen, ha kíváncsi kezei leszórják titkai hímporát. Gilder munkája, a Jeannette pusztulása is az északi sark hőseinek felemelő tragédája. Egy a sok közül, mert az ember nem tágít s a jégsírokon is új élet fakad. Baseh Mihály ízléses, színes, az érdeklődést felcsigázó boríték lapjai díszítik a kifogástalan és stílusos vászonkötést. De ez még nem minden. A könyv vastagságát ne a pakolópapírszerű s a reprodukciók visszaadására alkalmatlan vastag papírral hanem oldalszámmal növelje a Franklin-Társulat. Ezt, megköveteli a Franklin-Társulat előkelő helyzete, presztízse, hogy a közönség zsebéről ne is beszéljünk. A tisza­virág életű fapapírok kora lejárt. A reprodukciók jór­észével pedig már évtizedekkel ezelőtt, találkoztunk más régibb magyar kiadvá­nyokban. Kandór Kiss József dr. Dr. Szádeczky-Kardosa Tibor: A magyarországi pénzintézetek fejlődése. Közgazdasági könyvtár, IV. kötet, Budapest, 1928. 212 oldal A Magyar Közgazdasági­ Társaság kiadása. Ezen érdekesen megírt közgazdasági és statisztikai monográfia épen azt a tárgykört öleli fel, amely a szakembereken felül a széle­sebb körök érdeklődéséhez is közel áll. A könyv első része pénzinté­zeteink történetének vázlata, amely összefügő képet ad a magyar

Next