Rádióélet, 1942 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1942-01-02 / 1. szám
RÁDIÓ MŰHELY Érdekes rádióvételzavar Külső keresztmoduláció (Folytatás.) Gyakorlati tapasztalatból említjük a külső keresztmoduláció egyik kellemetlen okozóját, a fém esőcsatornát. Ennek egymásba kapcsolódó csövei nem egyszer elektromos szempontból igen rosszul érintkeznek és ezeken a rossz, eloxydált érintkezési helyeken fellépő egyenirányító hatás keresztmodulációt okozhat. Az esőcsatorna, éppen úgy, mint a vevőantenna, felveszi úgy a venni szándékolt, mint a zavaró adó hullámait, a rossz érintkezés helyén keletkező egyenirányítás keresztmodulációt pedig eredményez. Az így keletkezett, összekevert hullámok az esőcsatorna sugárzása következtében az antennába jutnak és a vevőben az előbb ismertetett kellemetlen jelenséget okozzák. Mivel pedig az esőcsatorna, mint antenna több erős állomás hullámait isfelveheti, a keletkező keresztmoduláció úgy is jelentkezhet, hogy a venni szándékolt állomással nem csak egy, hanem több, hullámhosszban igen különböző állomás is együtt hallatszik. Azt, hogy tényleg külső keresztmodulációról van-e szó, könnyen megállapíthatjuk úgy, hogy vevőkészülékünket egy másik távolabbi helyen is kipróbáljuk. Ha ugyanígy a külső keresztmodulációt okozó berendezéstől távol megyünk, úgy annak hatása vétel közben már nem észlelhető. Az esőcsatorna által okozott zavar forrását úgyis megállapíthatjuk, hogy a csatornát megkopogtatjuk, megmozgatjuk. Ha a rádióvételünknek tényleg az esőcsatorna az elrontója, akkor a megmozgatásnál erős ropogásokat hallunk a vevőben, vagy pedig a hangerő ingadozik észrevehetően. Megfigyelhető esetleg ez a jelenség akkor is, ha teherkocsimegy a közelben és a ház ettől megrázkódik. A rossz esőcsatorna által okozott zavarok leginkább a szárazabb évszakokban, tehát tavasszal és nyáron jelentkeznek, míg őszszel és télen a nedvesség miatt a rossz érintkezési helyek rádió szempontjából valamennyire megjavulnak. Az előzőkben elmondottakból nyilvánvaló, hogy a külső keresztmoduláció által okozott zavarokat magában a vevőkészülékben semmi módon megszüntetni nem lehet. Az egyetlen segítség a rossz érintkezési helyek megjavítása (forrasztás, stb.). Ez magában véve nem is megoldhatatlan feladat, a nehezebb mindig a külső keresztmoduláció okának, illetőleg okozójának megállapítása. Ne gondoljuk, hogy csak a laza esőcsatorna okozhat ilyen kellemetlenségeket. Lehet ennek okozója például a háztető bádogfedése, gáz- és vízvezetékeknek kötései, rosszul becsavart vagy elpiszkolódott biztosíték a világítási hálózatban és még sok egyéb. (Gyakorlatból vett példák!!) Ebből mindjárt láthatjuk azt is, hogy a külső keresztmoduláció okozójának felkutatása nem egyszerű feladat, sok türelem, leleményesség, élet m megfigyelőképesség és nem utolsó sorban gyakorlati tapasztalat is kell hozzá és még így is nem egyszer csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a zavar okozóját megtaláljuk. Telepes vevőkészülék táplálása a hálózatból Hordozható vevőkészülékek legnagyobb része csak telepes üzemre van építve. Ilyen a legtöbb amatőrkészülék, de gyári készülékek közül is csak egyféle típusról tudunk, amelyik telepes áramellátás mellett hálózati táplálásra is be van rendezve. Hordozható készülékeknél, az ú. n. koffervevőknél a telepes áramellátás tulajdonképpen a természetes megoldás is. Ennek azonban egy nagy hátránya van, mégpedig az, hogy meglehetősen drága. Éppen ezért előnyös volna, hogy akkor, amikor a koffervevőt hosszabb ideig otthonunkban kívánjuk használni, pl. a téli hónapokban, azt közvetlenül a világítási hálózatból tudnánk árammal táplálni, így nem kellene erre a célra külön készüléket tartani. Az a kívánság, hogy a vevőkészüléket felváltva tudjuk telepből és a váltóáramú világítási hálózatból táplálni, nemcsak kofferkészülékek tulajdonosainál jelentkezik. Kisebb városokban nem egy helyen tapasztalhatjuk azt a kellemetlenséget, hogy az áramellátás csak az esti órákban kezdődik, egyébként pedig egész nap nincs áramszolgáltatás. Sok városban tapasztaltuk ezt pl. a Székelyföldön is. Ott, ahol az ipari áramszükséglet csekély, vagy pedig nagyobb üzemek az áramot saját részükre olcsón tudják előállítani, (vízierő, fahulladék stb.) az áramszolgáltatásnak ez a nappali szüneteltetése érthető és indokolt is. Nemcsak kisebb városokban, hanem villamosárammal ellátott községekben, üdülőhelyeken stb. szintén előfordul, hogy nappal nincs áramszolgáltatás, vagy ha van is, vezetékjavítási és egyéb okok miatt az csakran hosszabb-rövidebb időre szünetel. Márpedig tapasztalat az, hogy ezek a szünetek (természetesen nem célzatosan!!) csaknem mindig akkor fordulnak elő, amikor valami nekünk nagyon érdekeset kívánnánk a rádióban meghallgatni. Ilyenkor bizony jó volna, ha a készülékünk nemcsak a világítási hálózatból tudna táplálkozni, hanem telepekkel is működhetne. Látjuk tehát, hogy több olyan körílmény van, amelynek következtében adott helyzetben előnyösnek mutatkozik egy olyan megoldás, hogy telepes vevőnket a váltóáramú hálózatból is tudjuk táplálni. A következőkben egy oyan teleppótlót ismertetünk, amely a telepek helyett bekapcsolva, a vevőnek a hálózathoz való csatlakoztatását teszi lehetővé. (Folytatjuk.) Írisznéit és ál lo- fi fotó, mez, gramofon, VÉTEL. CSERE CSING TIBOR