Rádióélet, 1942 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1942-01-02 / 1. szám

RÁDIÓ MŰ­HELY Érdekes rádióvételzavar Külső keresztmoduláció (Folytatás.) Gyakorlati tapasztalatból említjük a külső keresztmoduláció egyik kellemetlen okozóját, a fém esőcsatornát. Ennek egy­másba kapcsolódó csövei nem egyszer elektromos szempontból igen rosszul érint­keznek és ezeken a rossz, eloxydált érint­kezési helyeken fellépő egyenirányí­tó­ ha­tás keresztmoduláci­ót okozhat. Az esőcsa­torna, éppen úgy, mint a vevőantenna, felveszi úgy a venni szándékolt, mint a zavaró adó hullámait, a rossz érintkezés helyén keletkező egyenirányítás kereszt­modulációt pedig eredményez. Az így ke­letkezett, összekevert hullámok az esőcsa­torna sugárzása következtében az anten­nába jutnak és a vevőben az előbb ismer­tetett kellemetlen jelenséget okozzák. Mi­vel pedig az esőcsatorna,­ mint antenna több erős állomás hullámait is­­felveheti, a keletkező keresztmoduláció úgy is je­lentkezhet, hogy a venni szándékolt állo­mással nem csak egy, hanem több, hul­lámhosszban igen különböző állomás is együtt hallatszik. Azt, hogy tényleg külső keresztmodulá­­cióról van-e szó, könnyen megállapíthat­juk úgy, hogy vevőkészülékünket egy má­sik távolabbi helyen is kipróbáljuk. Ha ugyanígy a külső keresztmodulációt okozó berendezéstől távol megyünk, úgy annak hatása vétel közben már nem észlelhető. Az esőcsatorna által okozott zavar for­rását úgyis megállapíthatjuk, hogy a csatornát megkopogtatjuk, megmozgat­juk. Ha a rádióvételünknek tényleg az esőcsatorna az elron­tója, akkor a meg­mozgatásnál­­ erős ropogásokat hallunk a vevőben, vagy pedig a hangerő ingadozik észrevehetően. Megfigyelhető esetleg ez a jelenség akkor is, ha teherkocsi­­megy a közelben és a ház ettől megrázkódik. A rossz esőcsatorna által okozott zavarok leginkább a szárazabb évszakokban, tehát tavasszal és nyáron jelentkeznek, míg ősz­szel és télen a nedvesség miatt a rossz érintkezési helyek rádió szempontjából valamennyire megjavulnak. Az előzőkben elmondottakból nyilván­való, hogy a külső keresztmoduláció által okozott zavarokat magá­ban a vevőkészü­lékben semmi módon megszüntetni nem lehet. Az egyetlen segítség a rossz érint­kezési helyek megjavítása (forrasztás, stb.). Ez magában véve nem is megoldha­tatlan feladat, a nehezebb mindig a külső keresztmoduláció okának, illetőleg okozó­jának megállapítása. Ne gondoljuk, hogy csak a laza esőcsatorna okozhat ilyen kel­lemetlenségeket. Lehet ennek okozója pél­dául a háztető bádogfedése, gáz- és víz­vezetékeknek kötései, rosszul becsavart vagy elpiszkolódott biztosíték a világítási hálózatban és még sok egyéb. (Gyakorlat­ból vett példák!!) Ebből mindjárt láthat­juk azt is, hogy a külső keresztmoduláció okozójának felkutatása nem egyszerű fel­adat, sok türelem, leleményesség, élet m megfigyelőképesség és nem utolsó sorban gyakorlati tapasztalat is kell hozzá és még így is nem egyszer csak a szeren­csés véletlenne­k köszönhető, hogy a zavar okozóját megtaláljuk. Telepes vevőkészülék táplálása a hálózatból Hordozható vevőkészülékek legnagyobb része csak telepes üzemre van építve. Ilyen a legtöbb amatőrkészülék, de gyári készü­lékek közül is csak egyféle típusról tudunk, amelyik telepes áramellátás mell­ett háló­zati táplálásra is be van rendezve. Hordozható készülékeknél, az ú. n. koffer­­vevőknél a telepes áramellátás tulajdon­képpen a természetes megoldás is. Ennek azon­ban egy nagy hátránya van, mégpedig az, hogy meglehetősen drága. Éppen ezért előnyös volna, hogy akkor, amikor a kof­fervevőt hosszabb ideig otthonunkban kí­vánjuk használni, pl. a téli hónapokban, azt közvetlenül a világítási hálózatból tud­nánk árammal táplálni, így nem kellene erre a célra külön készüléket tartani. Az a kívánság, hogy a vevőkészüléket fel­váltva tudjuk telepből és a váltóáramú vi­lágítási hálózatból táplálni, nemcsak kof­ferkészülékek tulajdonosainál jelentkezik. Kisebb városokban nem egy helyen tapasz­talhatjuk azt a kellemetlenséget, hogy az áramellátás csak az esti órákban kezdődik, egyébként pedig egész nap nincs áramszol­gáltatás. Sok városban tapasztaltuk ezt pl. a Székelyföldön is. Ott, ahol az ipari áramszükséglet csekély, vagy pedig na­gyobb üzemek az áramot saját részükre ol­csón tudják előállítani, (vízierő, fahulladék stb.) az áramszolgáltatásnak ez a nappali szüneteltetése érthető és indokolt is. Nemcsak kisebb városokban, hanem villa­mosárammal ellátott községekben, üdü­lő­­helyeken stb. szintén előfordul, hogy nap­pal nincs áramszolgáltatás, vagy ha van is, vezetékjavítási és egyéb okok miatt az c­sak­ran hosszabb-rövidebb időre szünetel. Már­pedig tapasztalat az, hogy ezek a szü­netek (természetesen nem célzatosan!!) csak­nem mindig akkor fordulnak elő, amikor valami nekünk nagyon érdekeset kíván­nánk a rádióban meghallgatni. Ilyenkor bi­zony jó volna, ha a készülékünk nemcsak a világítási hálózatból tudna táplálkozni, ha­nem telepekkel is működhetne. Látjuk te­hát, hogy több olyan körílmény van, amely­nek következtében adott helyzetben előnyös­nek mutatkozik egy olyan megoldás, hogy telepes vevőnket a váltóáramú hálózatból is tudjuk táplálni. A következőkben egy oyan teleppótlót ismertetünk, amely a tele­pek helyett bekapcsolva, a vevőnek a háló­zathoz való csatlakoztatását teszi lehetővé. (Folytatjuk.) Írisznéit és ál lo- fi fotó, mez, gramofon, VÉTEL. CSERE CSING TIBOR

Next