Rajzolatok a társas élet és divatvilágból, 1835. január-június (1. évfolyam, 1/1-52. szám)
1835-06-03 / 44. szám
Itt, mint mindenütt különbözők a' vélemények s a’ nemes ló felől, a' pártok dühvel és keserűséggel bántak egymással ’s a’ vita, habár gyöngült is , de koránsem mellőzteték még el. Nehányan, kik előbb értelmes veterinariusoknak ’s így illető bíráknak ösmertettek, most e’ dologban magokra nézve azon kellemetlenséget látszanak észrevenni, hogy a’ juttatások nem kívánnak kitanult bírákat, hogy minden, kinek szeme van, ítélhet. Gróf úr előtt bizonyosan nem látszaná különösnek , ha azon kivánatomat nyilatkoztatom, hogy Ön’ részéről is nehány szó jutna hozzám; igen szeretném tudni, valljon Ön kegyesen fogadta-e könyvemet. Ez esetre bátor vagyok czimemet ide függeszteni: *) megkülönböztetett tisztelettel Gróf urnak alázatos szolgája Collín m.k. GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN’ FELELETE A’ FORDÍTÓHOZ. Tekintetes ur! Becses levelét folyó évi martzius’ 31dikéről hippologiai munkácskám’ forditásával együtt nagy meglepetéssel de nem csekélyebb örömmel kaptam. Az eredeti magyar nyelven íratott, ’s bátor vagyok abból egy példányt csekély viszonti-ajándék gyanánt ’s mint ritkaságot Dániában, Önnek ezennel átküldeni. Annyi különség van a’magyar és német nyelv közt, és a’ magyarnak fordítója olly kevés hatalommal bírt e’ nyelven, hogy a’ német fordítás nemcsak módfölött hibás, hanem itt-ott majdcsak nemű ellenkezésben áll magával. Képzelhetem tehát, milly fáradságába kerülhetett Önnek, egy igen középszerűn fordított és már az eredetiben igen felszínes könyvből valami jót kihozhatni. A’ lótenyésztés’ tárgya nálunk az idő óta, hogy a’ futtatások megalapítalak, sokkal rendszeresben űzetik mint azelőtt, ’s remélhetni, hogy a’ jobb mag’ gyümölcsei e’ tartományokban is érésre jutandnak ; főleg minthogy múlt év óta ő felsége a’ császár és király e’ tárgyra közvetlen pártfogását ajándékozd. Magam is nevelek lovakat ’s a’ futtatásban munkás részt veszek , szerencsésnek tartom tehát magamat, hogy Ön’ fordítása által igyekezeteim a’ külföldön is ösmertebbekké lönnek. Fogadja Ön legforróbb köszönetemet szívességéért , ’s higyye el, hogy nem könnyen örvendeztete valami annyira, mint Ön’ jóakaratja, mellyel megtisztelt. Tekintetes uraságodnak Pest, május’ 26dikán 1835. köteles szolgája Gr. Széchenyi István m.k. Hazafiul őszinte örömünk mellett mellyel e’ leveleket közöljük, hálánkat nyilatkoztatjuk még a’ nagy grófnak, hogy literaturánkat, a’ külföldnek is használható becses munkáival gazdagitá; ’s e’ jelen örömünknél csak akkor fogunk nagyobbat érezni, ha a’ nagy grófnak minden nagy munkáiról ’s tetteiről, hasonló kedves híreket közölhetendünk. ASSZONY-HŰSÉG.Vége.) HADNAGY FÜZESI, BARÁTJÁHOZ. 6. Barátom kaczagj, sirass vagy akár mit tégy rajtam, mint mindenben túlságos hereskedőn, megérdemlek mindent, eltűrök mindent, mert bírom az egyedül, ’s már a’ földön üdvözítő hitet, hitesem’ szerelmét, legégibb színben hűségéről örökkévalóságra biztosítót. Ő ártatlan. Én menynyemet akarám eltaszítni magamtól. Illyenek a’ föld’ szülötti, elébük tárja a’ természet az életet ’s ők hosszú halált készítnek magoknak belőle. Karjuk közzé teszi a’ boldogságot, ők erőszakkal szemet hunynak, és kétségek sötét ecsetével poklot mázolnak rá. De félre a’ túlságos csapongásokkal, a’ való röviden egyszerüleg rajzolható. Halld utósó levelem óta a’ történteket: Levelem’ elküldését követő napon halaványan, kétségbe esve rohan hozzám hitesem, némán dől nyakamba, én hidegen, nem viszonozva tűrtem tettét. Ö könyekre fakadva kezdé : „Szerencsétlen mért nem hallgattál hitesedre? mért engeded hevedtől elragadni magad’? mért nem adtad tudtomra rabságodat, a’ kegyetlenség csak ma tudatá velem.“ Én hidegen viszonzám: „Ne szánj Emma, ezen kötelesség alól frigyünk bomlása fölolda.“ Ő fájdalomtól levezetve viszonzá: „Ne értsd félre Sándor szerelmemet, tiszta és forró ez, mint volt mindig. Frigyünket csak a’ halál, más semmi sem oldhatja föl.“ Ezen *) Az eredeti levélben e’ szavak után áll Collín ur’ czime: Herrn Collín, Steuertair der Fonde ad usus publicos Auscuttanten in der Finanzdeputation. Kopenhagen.