Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)
1872-11-08 / 307. szám
meglehetősen gyenge az arithmetika gyakorlati alkalmazásában , mert ha való lenne is azon állítása, hogy a pénzügyi főtörvényszék munkaköre 400 darabot számított, még azon esetben is 400 részletre osztva a 26,000 frt évi szükségletet Maróthy szerint 65 frt és nem 670 frtba került volna egy ügydarab elintézése. Igaz, hogy a helyes számítás is 32 frt 50 krban tünteti fel egy pénzügyi kérdés főtörvényszéki elintézését ; de ha tekintetbe vétetik, hogy e helyi mint e téren legfőbb törvényszéknél csak érdemleges elintézések kerülhetnek elő, hogy kényes természetüknél fogva beható tárgyalást igényelnek, s végre viszonyítva más törvényszékek helyzetével, kitűnik, hogy a pénzügyi főtörvényszék bírái is majdnem egyenlő munkakörrel bírnak a kir. tábla bíráival. Egyátalán nem volt szándékom a fennebb mondottak által a pénzügyi főtörvényszék további önálló fentartásának szükségességét magyarázni, sőt ellenkezőleg, mint már mondom, magam is szükségesnek vélem a beolvasztást; de miután több oldalról azönálló rendszer hiányai miatt — a publikum jogos várakozásának meg nem felelhető bírói személyzet is vádoltatott — kötelességemnek tartottam bebizonyítani , hogy nem olyan fekete az ördög, mint amilyennek festik. Fogadja stb. A Deák-párt pénteken november 8-kán délután 5 órakor értekezletet tart. Tárgy: a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A horvát fővárosból. — Saját levelezőnktől. — Zágráb, nov. 5. Kormányunk mostani főnöke, Prica úr már szombaton visszatért Pestről, hogy, habár csak rövid időre is, kezébe vegye a kormány gyeplőit. Nem volt más menekvés s magánúton visszatérésre inditák Prica urat, mert távollétében a legnagyobb zavar harapózott el az ország kormányzásában. Mihalics osztálytanácsos, kinek a kormányt vezetni kellett volna, minden felelősséget elhárított magáról, kijelentvén a hivatalos lap útján, hogy ő nem helyettese Pricanak. Muhics osztályfőnök nem törődött az elnöki iroda teendőivel, azon egyszerű okból, mert erre nem volt meghatalmazása. Most már Prica ismét itt van, bár betegen, mi azonban a fáradhatlan szorgalmú férfiút nem gátolja működése folytatásában. Pricával egyidejűleg megérkezett Miskatovics és Kresztics is, mindkettő a legjobb hangulatban s tele reménnyel a kiegyezés sikere iránt. Itt nem táplálnak illúziókat, bevallják, hogy még sok küzdelembe fog kerülni, míg mindkét félre kielégítő egyezség létrehozatik, de a jóakarat megvan és a mi fő, az országos küldöttségek tagjai bizalmat nyertek egymáshoz. A Pestről visszatért tagok nem győzik dicsérni a magyar politikusok előzékenységét, mellyel mindenkép odahatni törekedtek, hogy az egyetértés és barátság a testvérországgal fentartassék és minden gátoló elem eltávolittassék. Nemzeti párti polgártársaink alig csillapultak le némileg a választási küzdelmek után, alig vonultak vissza a politikai harcztérről, uj vihar támadt Sziszek felől, t. i. a szélső párt vezérének, dr. Makanecznek vezetése alatt jött nagy küldöttség, mely Drukovics elmozdítását kívánta. Ugyanazon napon, melyen a küldöttség ide érkezett, a nemzeti pártiak értekezletet tartottak, melyen szót emelt Makavecz és elhatároztatá, hogy ez alkalomból az unio-pártot és a kormányt újból meg fogják támadni és javában gyalázni; nem látják be, hogy sem az unio-párt, sem a kormány nem oka annak, ha egy hivatalnok törvényellenesen cselekszik s bár a kormány vizsgálatot rendelt el, sőt Drukovicsot hivatalától felfüggesztette, csak hogy pártos eljárással ne vádoltassék, ■— mégis szitkozódnak és semmikép sem akarnak megelégedni a kormány intézkedéseivel. Talán csak nem akarják kínpadra vonatni Crukovicsot ? Mindez azért van, mert Crukovics a nemzeti-alkotmányos párt híve. A szélsőpártiak szenvedélye annyira megy, hogy mindenkit, ki elveiket nem vallja, érvénybe szeretnének taszítani. A községi új választásokra is különféle tervek készülnek már s lassankint napfényre lépnek velők ; de a hatóság még eddig nem tett ez ügyben semmiféle intézkedést s igy a türelmetlen tervezők nem juthatnak előre terveikkel. Egyetemünk 1873. október 1-én hir szerint valóban meg fog nyittatni, mit már türelmetlenül várunk, mert akadémiánk tanári kara nagyrészt csak segédtanárokból áll, kik nem képesek megfelelni feladatuknak, ez pedig nálunk, hol jó jogászokban nagy hiány van, érezhető baj. Az egyetem megnyitásával tetemesen felemelhető lesz a tanárok fizetése is, ez pedig természetesen jelesb tanerőket fog idevonni, úgy hogy maink nem lesznek többé kényszerülve jogi tanulmányaik folytatása végett külföldi egyetemekre vándorolni. A török-montenegrói viszály vége. — Saját levelezőnktől. — A montenegrói határról, okt. 28. Már volt alkalmam mondani, hogy a mig I. Miklós uralkodik a fekete hegyek között a török kormány és Montenegró közt komoly összeütközéstől nem kellene tartani. A fejedelem békét szerető ember, és minden mást előbb tenne meg, mint hogy egy fegyvertánczot idézzen föl, melynek beláthatlan következményei lehetnek. Azonfelül a viszonyok egy darab idő óta hatalmasan megváltoztak. Oroszország igen előrelátó lett, és e politikája legalább is még 2—■ 3 évig tarthat, mert Oroszország még csak akkor állítandozta hadseregét az átalános védkötelezettség elvének megfelelő létszámra. Azért is ez esetben Jonin orosz konzul a montenegrói fejedelemnél, ki Cettinje szék faluban kellő helyiségek hiánya folytán, állandólag Raguzában lakik, azon utasítást kapta, hogy minden eszközökkel oda hasson, miszerint a fejedelem és tanácsosai elfogadják ama föltételeket, melyeket a porta eléjük fog terjeszteni. Mikor a talaj már így el volt készítve, Tefik bey török őrnagy Cettinjébe jött. Ez európai módon nevelt, ügyes török törzstisztnek nem került nehezébe a kiegyezkedés létrehozása. Máris mindenütt jó hangulatra talált. A montenegrói kormány késznek nyilatkozott a tettesek megbüntetésére, míg ellenben a porta megígérte, hogy Miralaj Szalis bejt, ki a küzdelmet Kolasic mellett vezette, hivatalától elmozdítandja. Természetes, hogy mindkét részről nem igen fognak sietni az adott szó beváltásával. De ki lesz itten ily dolgokban pontos és szigorú. Jonin nyolcz napig tartózkodott az udvarnál, minden rendben van, és kárpótlást kérni senkinek eszébe sem jut, mert senki nem is számított ilyesmire komolyan. Azonnal a kiegyezés létrejötte után meghagyta a fejedelem Noviza Zerovits főparancsnoknak, hogy a határon szervezett 16 montenegrói zászlóaljat (körülbelül 6000 ember) küldje haza, míg török részről Ibrahim pasa parancsára Fáim pasa is elbocsátotta toborzott hadseregének embereit. Ezután egy montenegrói és egy török bizottság ült össze, hogy a történteket megvizsgálván, még egyszer tanulmányozzák azt az örökös határkérdést. Mindenek előtt a határvonal Kolasin és Lipova között fog pontosan megvizsgáltatni és meghatároztatni. Annyira biztos a hit, hogy minden zavar nélkül történendik, hogy Montenegro skutarii képviselője már vissza is tért állomására. Mulatságos ez ügynök Skutariból való távozásának módja. A zrnagoriak azt mondják : ha a törökök kiutasították volna, a háború okvetlenül bekövetkezett volna. De ez nem így lett. A képviselő úr csupán „fölkéretett“, hagyná el Skutarit! Ő azonban előbb el nem hagyta, míg — beleegyezést nem nyert kormányától e lépésre! — Ez is körmönfont egy okoskodás. Minekünk azonban mindegy, akárhogy történt. Elég az hozzá, hogy a dolog ki van egyenlítve, és hogy ezzel a béke ismét néhány évre biztos. A pénzügyi bizottságból. [A budget tárgyalása.] A pénzügyi bizottság tegnap este 6 órakor tartott ülésében folytatta a pénzügyminiszterium költségvetésének tárgyalását. Következik : Bélyeg czimszükséglet 106,856 frt (1872-ben 89,766 frt) az ötödik rovat alatt jutalmazások és segélyezésekre 1000 frtból a bizottság 500 frtot törült, a többi megszavaztatott. Fedezet előirányzat 5.125,000 frt (72-ben 4 mil. 471,800 frt) az előirányzat szerint vétetett fel a költségvetésbe. Jogilletékek és díjak : előirányzat: 52,675 frt (72-ben 45,400 frt) ugyan a czim alá tartozó pesti letéthivatal, melyre 22,300, forint van előirányozva (72-ben 26,825 frt). Erre megjegyzi a bizottság, hogy e letéthivatal jövőre az adóhivatalok közé vétessék fel, különben ezen czim egész előirányzata megszavaztatott. Fémjelzés szükséglet 11,996 frt (72-ben 21,789 forint). Fedezet 26,999 frt (72-ben 22,753 frt) változatlanul az előirányzat szerint fogadtatott, el úgy a szükséglet, mint a fedezet. út-, híd- és révvám-szükséglet 1000 frt (72. ugyanannyi), fedezet 49,693 (72-ben 49,921 frt) szintén változatlanul fogadtatott el. Dohányjövedék. I. Dohányvétel, rendes szükséglet 8.461,590 forint (72-ben 6.754 524 frt) rendkívüli szükséglet 80,000 frt (72-ben 143,000 frt.) Anyagbeszerzés. Az 1. 2. 3. és 4-ik rovat megszavaztatott, az 5-ik rovat függőben hagyatott. A bizottság az emelést a tételnél nagynak tartja és a részletek előterjesztését óhajtja. A 6-ik rovat megszavaztatott. A 7-ik rovat függőben hagyatott, a 8. 9. és 10. rovat szintén megszavaztatott, nemkülönben a 12—15. rovat. A rendkívüli szükséglet alatt új építkezésekre 70 ezer frt megszavaztatott. Világkiállítási költségekre 10,000 frt függőben hagyatottt. A bizottság felhívja a minisztert, tegyen számítást, mennyi lesz elkerülhetlenül szükség, hogy a bécsi világkiállításon a magyar dohány képviseltessék, mert az előirányzott összeget soknak tartja. Dohánygyártás rendes szükséglet 52,676 frt (2-ben 52,808 frt). Az 1—15. rovat megszavaztatott. rendkivüli szükségletekre kért 230 ezer frt helyett 195 ezer frt szavaztatott meg. Világkiállítási költségekre 10 ezer frt függőben hagyatott. Dohányeladás rendes szükséglet 264,815 frt, (72-ben 105,341 frt) megszavaztatott. A fedezet 1. rovata függőben hagyatott. Lottójövedék szükséglet 1.907.200 frt, (72-ben 1.741.910 frt), fedezet 3.008.700 frt (72-ben 2.745.600 frt) az előirányzat szerint megszavaztattak. A kolera. A kolera állásáról f. é. november 7-én beadott napi tudósítások szerint Budán: November 6-kán 25 újabb koleraeset merült föl. Ebből esik a várra 3, Krisztinavárosra 1, tabánra 4, Vízivárosra 7, országútra 1, közkórházra 3, irgalmi kórház 6, összesen 25. Ehhez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 147-et, az összes beteglétszám 172, ezek közül meggyógyult 7, meghalt 14. Október 18-ka óta összesen megbetegült 388, kikből meggyógyult 127, meghalt 110, gyógykezelés alatt maradt 151. A katonák között: 6-tól 7-éig megbetegült 4, ehhez hozzászámítván a gyógykezelés alatt maradt 33-at, az összes beteglétszám 37, ezekből meggyógyult 2, meghalt 6, további ápolás alatt maradt 29. Pesten: 6-ától 7-éig megbetegült 15, ebből esik a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 2, a Józsefvárosra 2, a közkórházakra 10, összesen 15. Ehhez számítván az ápolás alatt maradt 18 az, az összes beteglétszám 33, ebből meggyógyult 5, meghalt 3. A járvány kezdete óta összesen megbetegült 54, ebből meggyógyult 11, meghalt 18, további gyógykezelés alatt maradt 25. Jászkun kerületben, Mihálytelken nov. 5-én 7 koleraeset merült föl, melynek egyike halállal végződött. Marmaros megyében, Huszthon november 4-én egy újabb koleraeset merült föl, mely halállal végződött. Kassán: A kolerabetegek száma hárommal szaporodott. Az eddig megbetegedettek összes száma 13, kikből eddig meghalt 6. A belügyminisztérium kimutatása a kolerajárványról az egész ország területéről: Budán október 24-től november 13-áig 256 újabb koleraeset merült föl, a járvány kezdetétől, azaz okt 18-tól november 3-áig, tehát összesen 266 eset, ezekből meggyógyult 77 egyén, meghalt 61, gyógykezelés alatt maradt 128. Marmaros megyében 1. évi október 16-tól nov. 3-áig Marmaros Szigeten, Técsőn, Bustyaházán, Bocskón, Szlatinán, Ökörmezőn, Bencsen és Májdánkán 27 újabb koleraeset merült föl, a járvány fölléptétől, azaz szeptember 14-től november 3-áig összesen 142 eset, ezekből meggyógyult 52, meghalt 43, gyógykezelés alatt maradt 47. Jászberényben 5, meghalt 4, kezelés alatt maradt 1. Jászjákóhalmán 1 eset, a beteg kezelés alatt áll. Félegyházán 1 eset, mely halállal végződött. Békés-Csabán 2 eset, 1 meghalt, 1 kezelés alatt van. Somogy megye Kéthely községében 1 eset, mely gyógyulással végződött. — Pest megyében Pátyon 7 eset, meghalt 1, gyógykezelés alatt maradt 1. Alsó-Dabason 1 eset halálos véggel. Bereg megyében Várpalánkán 1 eset gyógykezelés alatt és Fogarason 1, mely,halállal végződött. Kassa városában 1 eset halállal végződött. Gyógy városában 1 eset halállal végződött. Ungvár városában 1 eset szintén halálos. Pest városában 19 eset, melyek közül 4 halállal végződött, 15 beteg gyógykezelés alatt van. Ezek szerint a járvány egész tartama alatt, azaz folyó évi szeptember 14-től november 3-káig a kolera - törvényhatóság területén, 29 községben merült föl, éspedig az október 24-ig fölmerült 125, ezekhez járult uj 32ü eset, az összes beteglétszám tehát 445, ezekből meggyógyult 130, meghalt 121, kezelés alatt maradt 194. A központi kolerabizottság mai ülésében napi jelentését mutatta be a járvány állásáról. Utolsó jelentése óta a betegedések száma 47-ről 54 re szaporodott, halálozás csak egy volt. A járvány kezdete óta 11 egyén gyógyult fel, 18 meghalt, 25 gyógykezelés alatt maradt. Ma csak két eset jelentetett be. A belvárosi kerületi bizottság jelentést tesz, hogy az aldunaparton a rakpart falába épített illemhelyek kimondhatlan bűzt terjesztenek nap távolságra és a hatóság ámbár vízvezetékre berendezendő két csinos és czélszerű illemhelyet építtetett a rakparton, nem ezeket, hanem a régieket engedi használatra. Fel fog kéretni a tanács, hogy vagy alakíttassa át a régieket, miszerint kiöblíthetők legyenek s lefolyással bírjanak, vagy pedig falaztassa be őket és az újakat bocsássa közhasználatra. — Ugyancsak a belvárosi albizottság jelenti, hogy az aldunapartról a mészáros-utcza táján tetemes költséggel a nagymennyiségű szemetet elhordatta két nap előtt, és ma az már egészen a régi állapotban van. B. sok zöldség, hagyma, káposzta hulladékát a kofák mind oda öntik anélkül, hogy a rendőrség azzal törődnék. Továbbá úgy itt mint a mészáros- és kétnyul utczában, a Hermina- és István-téren a hetivásáros falusiak con amore kifogják lovaikat, ott etetnek, szemetelnek daczára annak, hogy ez hatósági statútum által régóta el van tiltva, és a rendőrség a tilalom fentartásával mit sem gondolt. Utasíttatni fog a főkapitányság, hogy jobban őrködjék a tisztaság fentartásáról. Minthogy a lakosság részéről a legnagyobb indolenézia tapasztaltatik a köztisztaság fentartása iránt, Máttyus indítványára elhatároztatik, hogy azoknak, kik a köztisztasági szabályok, vagy a dezinfekczió elhanyagolása miatt megbüntettetnek, neve, állása, a kirótt büntetés oka és minősége hetenkint kinyomatva, nyilvánosan kifüggesztessék, így remél a bizottmány a köztisztaság ébresztésére hatást gyakorolni. — A kőbányai kerületi bizottság jelentést tesz megalakulásáról és működésének megkezdéséről, mi megnyugtató tudomásul vétetik. A kőbányai albizottság indítványozza, hogy 5 holdkosár küldessék ki a kolerabetegek szállítására, négy ágyra kolerakórház állíttassék föl, orvos neveztessék ki, és a betegek ellátása iránt intézkedés tétessék. Az 5 betegkosár utalványoztatik, a kórház számára helyiség keresésével Schuszter János és Barhó Ferencz képviselők bízatnak meg, 4 fölszerelt ágynak kiküldésére a rókuskórházi gondnokság utasittatik, az ételszállítás mikénti eszközlése iránti javaslattételre a kőbányai főorvos a holnapi ülésbe beidéztetik. Ezután a város járványkerületekre osztatott be, és elhatároztatott, hogy minden ily kerületbe egy hatósági járványorvos neveztessék ki, ki kerületében lakni tartozand. Ahol s mennyire lehetséges, a tiszti főorvosok egyszersmind a járványorvosi teendőket is végzendik. A járványorvosok részére 6 forint napidíj állapíttatott meg fizetésül, s kinek kerületében külön lakást kell bérelnie, napidíján kívül 60 forint lakbérpótlékot. A belváros 2 kerületre osztatott be, egyikben Halász J. főorvos végzendi a járványorvosi tisztet, a másikba kineveztetett dr. Wargha László ; a lipótváros 3 kerületre osztatott, járványorvosul a külső kerületbe dr. Hochhalt hozatott javaslatba; a Terézváros 5 kerületre osztatván, kettőbe dr. Schermann és dr. Müller neveztettek ki. — A Józsefváros 4 kerületre osztatott, kettőben a kerületi főorvosok, a másik kettőben dr. Ladányi és dr. Répás bízatnak meg a járványorvosi teendőkkel; a Ferenczváros 3 kerületet kapott, járványorvosul dr. Németh Ignácz neveztetett ki. Elfogadtatott ezenkívül, hogy a tanács minden fontosabb határozatról értesíttessék; továbbá, minthogy a kolerában igen fontos gyógyítási szer a jég, melynek kaphatását különösen ejnek idején könnyen elérhetővé kell tennie, elhatároztatott, hogy orvosi rendelvényre a gyógyszertárakban jég szolgáltattassék ki, a jég a hatóság költségére fog beszereztetni. — Végre Balász t. főorvos mellé, a járványos idő által nagymérvben fölszaporodott teendőiben teendő, segédlet végett egy asszisztens engedélyeztetett. — Ülés vége ^1^ órakor. ORSZÁGGYŰLÉS, Pest, november 7. A képviselőház ma ismét egy rövid ülést tartott, mely azonban rövidebb is lehetett volna. Nagyobb részét egy idétlen feleselés vette igénybe a fölött, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttessék-e vagy sem. Szót kár az ügyre vesztegetni. Csak kettőt jegyzünk meg. A vita fenekét az udvarhelyszéki választás ügye képezte s azon kérdés, ha váljon az az ellen érkezett kérvény visszautasittassék-e vagy sem. A szavazásnál a jobboldalon néhány képviselő nem szavazott, mert a múlt ülésen nem volt jelen s nem akart véleményt adni arról, hogy hű-e ezen ülés jegyzőkönyve vagy sem. A baloldalon mindnyájan szavaztak, még akik a múltkor nem is voltak jelen, sőt maga Ugron Gábor is, azon verifikálatlan, a maga ügyében. A második megjegyzésünk Simonyi Ernőnek szól, aki úgy gondolta, hogy a szavazás útján nem dönthető el a kérdés, hogy hü vagy nem a jegyzőkönyv. Mert vagy hü, vagy nem hü, ha nem hü, akkor a szavazás, mely mégis hűnek állitja, erőszak. Ez okoskodás helyesnek látszik, de csakis látszik. Igaz, a jegyzőkönyv vagy hiven adja elő a múlt ülés történetét, vagy nem hiven. Kik ebben a kompetens bírák? Nem mások, mint akik a múlt ülésen jelen voltak. Ha ezek többsége a mellett tanúskodik, hogy ha, akkor a hűség oly próbával bír, a minő emberileg csak lehetséges ellenkező állítások kiderítésére. Ezenkívül minden testületben a többség határoz. Annak kellett tehát történnie, amit a többség óhajtott. E többség képes ismét 24 órára rá eldönteni, hogy az vétetett-e föl a jegyzőkönyvbe. Erőszakról beszélni itt nevetséges — erőszakoskodás. __ A képviselőház ülése. Elnök : Bittó István. Jegyzők : Szeniczey Ödön, Széll Kálmán, Wachter Frigyes, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak : Lónyay Menyhért gr., Tisza Lajos, Pau 1er Tivadar, Trefort Ágoston, Wenckheim Béla br. Ülés kezdete délelőtt 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése hosszabb vitát idézett elő. Ugyanis a jegyzőkönyvben Ugron Gábor és Orbán Balázs választási jegyzőkönyvére nézve azon végzés van kifejezve, hogy az az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik, s a választás ellen beadott két kérvény iránt pedig nem hozatik addig határozat, míg az állandó igazoló bizottság jelentését be nem adja. Simonyi Ernő azon megjegyzést teszi a jegyzőkönyv ezen részére, hogy a választás ellen beadott két kérvény visszautasíttatott a múlt ülésen. Kéri tehát a jegyzőkönyvet e szerint kijavítani. Elnök : Bocsánatot kérek, t. hát ! a jegyzőkönyv egészen azt tartalmazza, mibe a ház belenyugodott. (Zaj.) Miután a választási jegyzőkönyvek az állandó igazolóbizottsághoz utasittattak a végből, hogy ez azokat alaki tekintetben megbírálja, bátorkodtam azt javaslatba hozni a t. háznak, hogy a kérvények iránt függessze föl határozatát mindaddig, mig az állandó igazolóbizottság megteendi jelentését. Igaz, hogy akkor fölszólamlás történt, mely oda czélzott, hogy már most mondassák ki, hogy ezen kérvények, mint idő után beadottak, utasíttassanak vissza, mire azonban én bátor voltam megjegyezni azt, hogy javaslatom teljességgel nem praejudikál a kérdésnek, hogy tehát méltóztassanak a kérvények fölötti határozatot addig függőben tartani, míg az állandó igazolóbizottság megteszi jelentését; erre több fölszólalás nem történt, tehát ez lett a határozat. (Ellenmondás balfelől). Almássy Sándor osztja a Simonyi Ernő által kifejtett eszmét. Elnök még egyszer előadja a tényállást. Huszár Imre azon véleményét fejezi ki, hogy bármilyen határozat hozatott is a múltkor, a választás ellen beadott kérvényeket a házszabályok értelmében minden esetre vissza kell utasítani. Paczolay János kéri a házat, hogy épen a házszabályok pontos megtartása mellett várja be az állandó igazolóbizottság jelentését, az bizonyára ismerni fogja kötelességét, hogy mit jelentsen be a kérvényekre nézve a háznak. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Lajos báró a kérvények visszautasítását sürgeti. Elnök: Az én felfogásom szerint most nincs egyébről szó, mint a jegyzőkönyv hitelesítéséről, nem pedig arról, hogyan intézkedjék ebben a kérdésben a ház. Perczel Béla: Azon véleményben vagyok, hogy azon kérdés, vajjon mi történjék a kérvénnyel, most vita tárgya nem lehet. A kérdés az, hogy váljon a jegyzőkönyv, mely fölolvastatott, megfelel-e azon határozatnak, melyet a t. ház a múlt alkalommal e tárgyban hozott ? (Helyeslés.) Szerintem megfelel, indítványozom tehát, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttessék. (Helyeslés jobbról.) Tisza Kálmán fölolvasván a gyorsírói jegyzetekből a múlt ülés azon részét, melyről a jegyzőkönyv kifogásolt pontja szól, e jegyzetekből azt következteti, hogy a kérvények a múlt ülésen elutasittattak. Pulszky Ferencz azon nézetét fejezi ki, hogy e tárgyban a múlt ülésen nem hozatott határozat. Madarász József ellenkező nézetben van. Elnök: Felteszem tehát a kérdést: hitelesíttetik-e a jegyzőkönyv vagy sem ? Simonyi Ernő tiltakozik azon eljárás ellen, hogy szavazás által lehetne ez ügyben dönteni. Elnök: De más kérdést nem is lehet föltenni. Moricz Pál elismeri, hogy más kérdést nem lehet feltenni, de felemlíti, hogy a gyorsírói jegyzetek a jegyzőkönyv ellen szólnak. Patay István: Én csak egy szerény kérdést vagyok bátor a t. házhoz intézni: Micsoda lelkiismerettel fog szavazni az, ki a múlt ülésen nem volt itt, arra: váljon hü-e a jegyzőkönyv vagy nem? (Derültség.) Madarász József a kérdést eként kívánja föltéteíni : helyesen fogta-e fel a jegyző a határozatot vagy nem ? (Felkiáltások jobbról: ez ugyanaz !) Tisza Kálmán azt állítja, hogy a múlt ülésen hozatott határozat, csakhogy nem az, mely a jegyzőkönyvben van. Ennek kimondását a ház szavazás útján eszközölheti, s így mindenki, ki itt volt, szavazhat arra: helyes-e a jegyzőkönyv vagy nem ? Somssich Pál, Tisza Kálmán t. képviselő úr előadására lehetetlen fel nem szólalnom, hogy szavazatomat, melyet adni fogok, indokoljam. Én igenis vele egyetértek abban, hogy határozat volt és határozat van sokszor anélkül, hogy az elnök azt határozott szavakban kimondaná, t. i. ha a ház egyik vagy másik képviselő nyilatkozatában vagy az elnök kijelentésében megnyugvását fejezi ki. Ezután azonban már eltérünk egymástól. Mi ezen az oldalon, én és elvtársaim, azt hittük, hogy az elnök úrnak azon nyilatkozatában nyugodott meg a ház, hogy az igazolóbizottság jelentése után fog a ház határozni a fölött, mi történjék a beadott kérvényekkel, és ez természetes is, mert csak akkor fogjuk megtudni, hogy a képviselő urak, a szokott 30 nap feltétel mellett vagy a nélkül igazoltattak-e. Nem tudván tehát feltételesen vagy a nélkül igazoltatnak-e ama képviselők, a ház ma nincs ama helyzetben, hogy hélhessen a fölött, mi történjék ezen kérvényekkel. Én ismétlem, hogy ma is azon nézetben vagyok, mint amelyben voltam tegnapelőtt, hogy ezen kérvények felett csak akkor mondhat a ház határozatot, ha az igazolóbizottság beadja jelentését. Ezen felszólalásom igazolása azon szavazatomnak, mely a jegyzőkönyv helyessége mellett fog nyilatkozni. (Helyeslés jobb felől.) Győrey Gyula mindenekelőtt a házszabályokat kívánja respektáltatni, s ezért a kérvények visszautasítását kéri. Erre a ház 86 szavazattal 75 ellenében a jegyzőkönyvet hitelesíti. Elnök : A következő időközben beérkezett iratokat van szerencsém a t. háznak bejelenteni: Pest városa föliratát, melyben a katonaságnak a szolgálaton kívüli fegyverviselését eltiltani kéri, Fiume város pártolja Komárom megye azon kérvényét, hogy a törvényhatóságok költségei az állampénztárból födöztessenek. A kérvényi bizottságnak ki fognak adatni. Továbbá van szerencsém az államhivatalnokok emlékiratát fizetésük fölülemelése és a hivatalnokok viszonyainak rendezése iránti kérvényét benyújtani. T. hát e kérvény főtárgyánál fogva a pénzügyi bizottsághoz lenne utasítandó. Ha megnyugszik benne a ház (Fölkiáltások balfelől: a kérvényi bizottsághoz utasítandó. Jobb felől: a pénzügyihez!) Méltóztassanak azok, akik a kérvényt a kérvényi bizottsághoz kívánják utasítani, fölállani. (Zaj, fölkiáltások : nem lehet!) Csernátony Lajos sajátszerűnek találja az elnök azon eljárását, hogy a maga belátása szerint teszi föl a kérdést, mihez pedig nincs joga, mert az elnök csakis a ház határozatát mondhatja ki, de saját véleményét nem erőszakolhatja a házra. Elnök : Én tökéletesen osztozom Csernátony képviselő úr fölfogásában az elnöki jogokat illetőleg, csak egyet nem tudok fölfogni, azt, mivel érdemlettem meg a szemrehányást? Én bátor voltam az eddigi praeczedensek nyomán, melyek oda mutattak, hogy minden oly kérvény, mely a költségvetéssel van összefüggésben, elsősorban a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, azt hozni javaslatba, hogy az általam bemutatott kérvény, melynek főtárgyát pénzügyi kérdés képezi, elsősorban a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. Ebben semmi rendkívüli nem volt, ez csak folytatása azon gyakorlatnak, mely e részben a házban mindig fönállott. Ekkor fölkiáltások történtek egy oldalról, hogy utasittassék a kérvényi bizottsághoz, míg más oldalról az hangzott, hogy a kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Bocsánatot kérek, de hogy én akkor, midőn ily körülmények közt fölteszem a kérdést, mivel érdemlem meg azon szemrehányást, hogy magamnak akarok jogokat vindikálni, és véleményemet a házra akarom erőszakolni , azt egyátalában nem foghatom föl. (Helyeslés jobb felől) Madarász József fölszólalása után a kérvény a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Elnök bemutatja Vladár Jerő oraviczai képviselő megbízólevelét. Az állandó igazoló bizottsághoz tétetik át. Bejelenti továbbá, hogy Buttyán László lemondott képviselői állásáról. Az elnök felhatalmaztatik az uj választás elrendelésére. Kármán Lajos benyújtja az ujverbászi gimnázium kérvényét segélyeztetése tárgyában ; Kemény Gábor br. Háromszék főispánjának kérvényét, melyben Fehér Ignácznak folyamodványát másolatban kiadatni kéri; Bárczay József a kassai kir. törvényszék kérvényét fizetésfelemelés tárgyában; Csengery Antal a budai államtanitóképezdék tanárainak kérvényét fizetésük fölemelése iránt, továbbá az országos mintarajztanoda tanárainak folyamodványát jobb javadalmaztatásuk tárgyában ;"Lukács Béla a zalathnai, abrudbányai és verespataki bányaiparosok kérvényét a bányakapitányságnak Zalatnnán való megtartása iránt; Csiky Sándor Dobosi István honvédalezredes magánkérvényét, Bakos Ferencz pedig Bodozi Mihálynak és Lóz Józsefnek magánkérvényét. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. — Interpelláczió. — Lázár Ádám a belügyminiszterhez a következő interpellácziót intézi: 1) Van-e a fegyverengedélynek az erdélyi részekben fönállásáról tudomása ? ha igen, 2) szándékozik-e, és minő indokból s czélból ezen korlátozó szabályt továbbra is föntartani ? ha nem, 3) Miért nem intézkedik ezen rendszabálynak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt? Közöltetni fog a belügyminiszterrel. Kovách László háznagy benyújtja jelentését és számadását a múlt országgyűlés bezárásától a mostani országgyűlés megkezdéséig tartott idő alatt történtekről, továbbá bejelenti, hogy a néhai Ghyczy Ignácz-féle könyvtár átvételére nézve megbízatásában eljárt, kéri a könyvtári bizottságot utasítani az iránt, hogy a könyvtár uránt intézkedjék. (Helyeslés.) A számadások a számadó bizottsághoz utauttatnak, s a könyvtár iránti intézkedései a könyvtári bizottság bizatik meg. Kvaasay László benyújtja jelentését az aranyosszéki választás ügyében tartott vizsgálatról. A tn. bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szomjas József benyújtja jelentését a Tolnamegye pinczehelyi kerületében történt választás ügyben tartott vizsgálatról. Az V. bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szögyényi László olvassa az állandó igazoló bizottság jelentését, mely szerint Ivánka Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György, Német Albert képviselők a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazolandók. A nevezett képviselők igazoltatnak, s Németh Albert a 8-i, Kondorossy György az első, Patay István a 4-ik, Horn Ede az 5-ik, Ivánka Imre a 6-ik osztályba soroztatnak. Szögyényi László az igazolóbizottság előadója. Tárgyalta továbbá az igazolóbizottság az Udvarhelyszéken július 1-én és folytatólag egész 8-án és 9-én eszközölt képviselői választásról szóló jegyzőkönyvet és miután ezen jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselői jelöltek között egyik sem nyert átalános szavazattöbbséget és ennek folytán megválasztott országos képviselőnek senki sem jelentetett ki, az igazoló bizottság az illetők választását kifogástalannak nem tekinthette és a házszabályok értelmében őket a c) pont alá sorozandóknak tartotta. (Helyeslés.) Elnök: Ezen jelentés és választási jegyzőkönyv, tehát a bíráló bizottságnak fog kiadatni és sorshúzás utján fog a bíráló bizottság megállapittatni. (Kihúzza a számot) a 8-ik bíráló bizottsághoz fog ezen jegyzőkönyv utasittatni. Ezen kérdéssel kapcsolatban előáll ismét azon második kérdés, hogy vajjon mi történjék azon két rendbeli kérvénnyel, mely ezen választásokra vonatkozólag benyujtatott, és melynek elintézése függőben maradt. Méltóztassék most ezen kérvények tárgyában határozni. Csernátony Lajos a kérvényeket visszautasittatni kívánja. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a kérvények elutasittatnak. Hell Ignácz indítványozza, hogy a ház utasítsa a kormányt arra, hogy a legközelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést a végre, hogy szerinte mik tulajdonkép a képviselőház legfontosabb teendői és mily sorozatot kíván ezen teendőkre nézve megtartani, mert ő tudja leginkább, hogy mily törvényekre van szüksége, hogy az országot kellőleg kormányozhatja. Nikolics Sándor helyesli ez indítványt, csak írásban kívánja benyújtatni. Simonyi Ernő azt hiszi, hogy ez csak figyelmeztetés akar lenni a minisztériumnak. Következik a — napirend, — a honvédelmi szakbizottság megválasztása. Szavazás után elnök bezárja az ülést. Ülés vége 12 óra 30 perczkor. Legközelebbi ülés hétfőn d. e. 10 órakor. A telepitvények. A telepitvényekről szóló törvényjavaslat indokolja. — A telepitvényekről az igazságügyminiszter új javaslatot terjesztett a ház elé. E javaslat, mely a régiből , az azon az országgyűlés két háza által tett módosításokból készült, legjobban megismerhető az indokolásból, mely a régivel összehasonlítva ismerteti az új szöveget. Az indokolás így szól: A múlt országgyűlés elé terjesztett, azonban el nem intéztethetett törvényjavaslatok között van az is, melynek tárgyát a telepítvények, illetőleg a földtulajdonos és a telepítvényesek közötti viszony szabályozása képezi. Ezen törvényjavaslat a képviselőház által némi módosításokkal elfogadtatván, a főrendiház által azonban több irányban módosíttatván: a módosított szöveg a képviselőház osztályainak, s az osztályok előadóiból alakult központi bizottságnak tárgyalásain keresztülment, s ez utóbbi által f. é. február hó 27-én kelt jelentéssel némely irányváltozásoknak javaslatbahozatala mellett a képviselőház elé terjesztetett. Az országgyűlés felosztása után a kormány újólag tárgyalás alá vevén ezen törvényjavaslatot, elvileg hozzájárult a főrendiház által tett, s mind a képviselőház osztályai, mind pedig az ezek előadóiból alakult központi bizottság által elfogadott változtatásokhoz. Ennek folytán a telepítvényekről szóló törvényjavaslat — melyet ez alkalommal benyújtani szerencsém van, elvben és lényegben azonos azzal, melynek elfogadását az előbbeni országgyűlés képviselőházának központi bizottsága javaslatba hozta. A kérdés megoldásának szüksége ma épen úgy áll fön, mint akkor, midőn az előbbeni javaslat a kormány által előterjesztetett, sőt a legfokozottabb kifejezést nyerte szükség az által, hogy az e tárgyban hozandó törvényhozási intézkedés mellőzhetlensége nemcsak a kormány, hanem a törvényhozás mindkét háza által is nyíltan elismertetetthez járul, hogy a kérdéses ügy már hosszabb idő óta foglalkoztatván a törvényhozást, ezalatt az érdekeltek jövendő állapotuk tekintetében némi bizonytalanságnak tétettek ki, különböző remények vagy aggodalmak ébresztettek föl bennük, mely helyzet — a viszony konszolidáczióját, s a törvény véglegesen döntő határozatának mielőbbi bekövetkezését a törvényhozási politika exegencziájává teszi. Az elv, — melyen a törvényjavaslat alapul, mely annak sarkkövét és intézkedéseinek határvonalát képezi, ugyanaz, — mely annak létindokául szolgál, t. i. a szükség elve. Ebben találja igazolását a törvényjavaslat beterjesztése, de ez körvonalazza egyszersmind az egyes intézkedések határait is. Tovább terjedni, mint ez a szükség által kijelölve van: a leggondosabb kíméletet érdemlő nagy érdekek, sőt a jog elvének megsértése nélkül nem lehetett. A törvényjavaslat elfogadása esetében biztosítva lesz az állam, hogy a létező községek, a földtulajdonosnak egyoldalú cselekménye által nem szüntettethetnek meg, de másrészről a földtulajdonos joga is hatályosan és kellőleg oltalmaztatik, úgy hogy a törvényjavaslatban foglalt intézkedések a legkíméletesebb összeegyeztetését képezik azon különböző tekinteteknek, melyek a telepítvények természetének vizsgálatánál és elemzésénél érvényesülnek. A fönálló községek föntartásának szüksége képezvén az előadottak szerint a törvényjavaslat alapelvét , ezen czél, a beltelek megválthatása, illetőleg megvehetése által elérve van, miért is a kültelek megválthatását, a tulajdonos akaratával szemközt csak azon esetekben engedi meg a törvényjavaslat, melyekben annak használata vagy örök, vagy határozatlan időre — esetleg a férfiág kihaltáig engedtetett át a telepítvényeseknek , vagy egy oly esemény, illetőleg mulasztás következett be, amelyből alaposan származtatható azon vélelem, hogy a földtulajdonos a telepitvényesek használatába adott földnek az ő szabad rendelkezése alá való visszavételétől, már 1848-ik év előtt hallgatag lemondott. E szerint két főosztályra osztattak a telepitvények, s mindenik osztályra külön intézkedések állapitattak meg. Az első osztály magában foglalja azon telepitvényeket, amelyek egészen — vagyis a bel- és kültételekkel együtt megválhatók a telepitvényesek által (2-ik §.)