Reform, 1872. november (4. évfolyam, 300-329. szám)

1872-11-08 / 307. szám

meglehetősen gyenge az arithmetika gyakorlati alkal­mazásában , mert ha való lenne is azon állítása, hogy a pénz­ügyi főtörvényszék munkaköre 400 darabot számított, még azon esetben is 400 részletre osztva a 26,000 frt évi szükségletet Maróthy szerint 65 frt és nem 670 frtba került volna egy ügydarab elintézése. Igaz, hogy a helyes számítás is 32 frt 50 krban tünteti fel egy pénzügyi kérdés főtörvényszéki elin­tézését ; de ha tekintetbe vétetik, hogy e helyi mint e téren legfőbb törvényszéknél csak érdemleges elinté­zések kerülhetnek elő, hogy kényes természetüknél fogva beható tárgyalást igényelnek, s végre viszo­nyítva más törvényszékek helyzetével, kitűnik, hogy a pénzügyi főtörvényszék bírái is majdnem egyenlő munkakörrel bírnak a kir. tábla bíráival. Egyátalán nem volt szándékom a fennebb mon­dottak által a pénzügyi főtörvényszék további önálló fentartásának szükségességét magyarázni, sőt ellenke­zőleg, mint már mondom, magam is szükségesnek vélem a beolvasztást; de miután több oldalról a­zön­­álló rendszer hiányai miatt — a publikum jogos vá­rakozásának meg nem felelhető bírói személyzet is vádoltatott — kötelességemnek tartottam bebizonyí­tani , hogy nem olyan fekete az ördög, mint a­milyen­nek festik. Fogadja stb.­­ A Deák-párt pénteken november 8-kán délután 5 órakor értekezletet tart. Tárgy: a fővárosok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. A horvát fővárosból. — Saját levelezőnktől. — Zágráb, nov. 5. Kormányunk mostani főnöke, Prica úr már szombaton visszatért Pestről, hogy, habár csak rövid időre is, kezébe vegye a kormány gyeplőit. Nem volt más menekvés s magánúton visszatérésre inditák Prica urat, mert távollétében a legnagyobb zavar harapó­­zott el az ország kormányzásában. Mihalics osztály­­tanácsos, kinek a kormányt vezetni kellett volna, min­den felelősséget elhárított magáról, kijelentvén a hi­vatalos lap útján, hogy ő nem helyettese Pricanak. Muhics osztályfőnök nem törődött az elnöki iroda teen­dőivel, azon egyszerű okból, mert erre nem volt meg­hatalmazása. Most már Prica ismét itt van, bár bete­gen, mi azonban a fáradhatlan szorgalmú férfiút nem gátolja működése folytatásában. Pricával egyidejűleg megérkezett Miskatovics és Kresztics is, mindkettő a legjobb hangulatban s tele remén­nyel a kiegyezés sikere iránt. Itt nem táplál­nak illúziókat, bevallják, hogy még sok küzdelembe fog kerülni, míg mindkét félre kielégítő egyezség lét­­rehozatik, de a jóakarat megvan és a mi fő, az or­szágos küldöttségek tagjai bizalmat nyertek egymás­hoz. A Pestről visszatért tagok nem győzik dicsérni a magyar politikusok előzékenységét, mel­lyel min­denkép odahatni törekedtek, hogy az egyetértés és barátság a testvérországgal fentartassék és minden gátoló elem eltávolittassék. Nemzeti párti polgártársaink alig csillapultak le némileg a választási küzdelmek után, alig vonul­tak vissza a politikai harcztérről, uj vihar támadt Sziszek felől, t. i. a szélső párt vezérének, dr. Maka­­necznek vezetése alatt jött nagy küldöttség, mely Dru­­kovics elmozdítását kívánta. Ugyanazon napon, melyen a küldöttség ide érkezett, a nemzeti pártiak értekez­letet tartottak, melyen szót emelt Makavecz és elhatá­­roztatá, hogy ez alkalomból az unio-pártot és a kor­mányt újból meg fogják támadni és javában gyalázni; nem látják be, hogy sem az unio-párt, sem a kormány nem oka annak, ha egy hivatalnok törvényellenesen cselekszik s bár a kormány vizsgálatot rendelt el, sőt Drukovicsot hivatalától felfüggesztette, csak hogy pár­tos eljárással ne vádoltassék, ■— mégis szitkozódnak és semmikép sem akarnak megelégedni a kormány intézkedéseivel. Talán csak nem akarják kínpadra vo­natni Crukovicsot ? Mindez azért van, mert Crukovics a nemzeti-al­kotmányos párt híve. A szélsőpártiak szenvedélye annyira megy, hogy mindenkit, ki elveiket nem vallja, érvénybe szeretnének taszítani. A községi új választásokra is különféle tervek készülnek már s lassankint napfényre lépnek velők ; de a hatóság még eddig nem tett ez ügyben semmi­féle intézkedést s igy a türelmetlen tervezők nem jut­­hatnak előre terveikkel. Egyetemünk 1873. október 1-én hir szerint va­lóban meg fog nyittatni, mit már türelmetlenül vá­runk, mert akadémiánk tanári kara nagyrészt csak segédtanárokból áll, kik nem képesek megfelelni fel­adatuknak, ez pedig nálunk, hol jó jogászokban nagy hiány van, érezhető baj. Az egyetem megnyitásával tetemesen felemelhető lesz a tanárok fizetése is, ez pedig természetesen jelesb tanerőket fog idevonni, úgy hogy m­aink nem lesznek többé kényszerülve jogi ta­nulmányaik folytatása végett külföldi egyetemekre vándorolni. A török-montenegrói viszály vége. — Saját levelezőnktől. — A montenegrói határról, okt. 28. Már volt alkalmam mondani, hogy a mig I. Miklós uralkodik a fekete hegyek között a török kor­mány és Montenegró közt komoly összeütközéstől nem kellene tartani. A fejedelem békét szerető ember, és minden mást előbb tenne meg, mint hogy egy fegyvertánczot idézzen föl, melynek beláthatlan kö­vetkezményei lehetnek. Azonfelül a viszonyok egy darab idő óta hatalmasan megváltoztak. Oroszország igen előrelátó lett, és e politikája legalább is még 2—■ 3 évig tarthat, mert Oroszország még csak akkor állítandozta hadseregét az átalános védkötelezettség elvének megfelelő létszámra. Azért is ez esetben Jonin orosz konzul a montenegrói fejedelemnél, ki Cettinje szék faluban kellő helyiségek hiánya folytán, állandólag Raguzában lakik, azon utasítást kapta, hogy minden eszközökkel oda hasson, miszerint a fe­jedelem és tanácsosai elfogadják ama föltételeket, melyeket a porta eléjük fog terjeszteni. Mikor a talaj már így el volt készítve, Tefik bey török őrnagy Cettinjébe jött. Ez európai módon nevelt, ügyes török törzstisztnek nem került nehezébe a kiegyezkedés létrehozása. Máris mindenütt jó han­gulatra talált. A montenegrói kormány késznek nyilatkozott a tettesek megbüntetésére, míg el­lenben a porta megígérte, hogy Miralaj Szalis bejt, ki a küzdelmet Kolasic mellett vezette, hivata­lától elmozdítandja. Természetes, hogy mindkét rész­ről nem igen fognak sietni az adott szó beváltásá­val. De ki lesz itten ily dolgokban pontos és szigorú. Jonin nyolcz napig tartózkodott az udvarnál, minden rendben van, és kárpótlást kérni senkinek eszébe sem jut, mert senki nem is számított ilyesmire komolyan. Azonnal a kiegyezés létrejötte után meghagyta a fejedelem Noviza Zerovits főparancsnoknak, hogy a határon szervezett 16 montenegrói zászlóaljat (kö­rülbelül 6000 ember) küldje haza, míg török részről Ibrahim pasa parancsára Fáim pasa is elbocsátotta toborzott hadseregének embereit. Ezután egy monte­negrói és egy török bizottság ült össze, hogy a tör­ténteket megvizsgálván, még egyszer tanulmányoz­zák azt az örökös határkérdést. Mindenek előtt a határvonal Kolasin és Lipova között fog pontosan megvizsgáltatni és meghatároztatni. Annyira biztos a hit, hogy minden zavar nélkül történendik, hogy Montenegro skutarii képviselője már vissza is tért állomására. Mulatságos ez ügynök Skutariból való távozásának módja. A zrnagoriak azt mondják : ha a törökök kiutasították volna, a háború okvetlenül be­következett volna. De ez nem így lett. A képviselő úr csupán „fölkéretett“, hagyná el Skutarit! Ő azon­ban előbb el nem hagyta, míg — beleegyezést nem nyert kormányától e lépésre! — Ez is körmönfont egy okoskodás. Minekünk azonban mindegy, akár­hogy történt. Elég az hozzá, hogy a dolog ki van egyenlítve, és hogy ezzel a béke ismét néhány évre biztos. A pénzügyi bizottságból. [A budget tárgyalása.] A pénzügyi bizottság tegnap este 6 órakor tar­tott ülésében folytatta a p­énzügyminiszterium költ­ségvetésének tárgyalását. Következik : Bélyeg czimszükséglet 106,856 frt (1872-ben 89,766 frt) az ötödik rovat alatt jutalmazások és se­gélyezésekre 1000 frtból a bizottság 500 frtot törült, a többi megszavaztatott. Fedezet előirányzat 5.125,000 frt (72-ben 4 mil. 471,800 frt) az előirányzat szerint vétetett fel a költ­ségvetésbe. Jogilletékek és díjak : előirányzat: 52,675 frt (72-ben 45,400 frt) ugyan a czim alá tartozó pesti letéthivatal, melyre 22,300, forint van előirányozva (72-ben 26,825 frt). Erre megjegyzi a bizottság, hogy e letéthivatal jövőre az adóhivatalok közé vé­tessék fel, különben ezen czim egész előirányzata megszavaztatott. Fémjelzés szükséglet 11,996 frt (72-ben 21,789 forint). Fedezet 26,999 frt (72-ben 22,753 frt) változat­lanul az előirányzat szerint fogadtatott, el úgy a szük­séglet, mint a fedezet. út-, híd- és révvám-szükséglet 1000 frt (72. ugyanannyi), fedezet 49,693 (72-ben 49,921 frt) szin­tén változatlanul fogadtatott el. Dohányjövedék. I. Dohányvétel, rendes szük­séglet 8.461,590 forint (72-ben 6.754 524 frt) rendkí­vüli szükséglet 80,000 frt (72-ben 143,000 frt.) Anyagbeszerzés. Az 1. 2. 3. és 4-ik rovat meg­szavaztatott, az 5-ik rovat függőben hagyatott. A bi­zottság az emelést a tételnél nagynak tartja és a részletek előterjesztését óhajtja. A 6-ik rovat megsza­vaztatott. A 7-ik rovat függőben hagyatott, a 8. 9. és 10. rovat szintén megszavaztatott, nemkülönben a 12—15. rovat. A rendkívüli szükséglet alatt új épít­kezésekre 70 ezer frt megszavaztatott. Világkiállítási költségekre 10,000 frt függőben hagyatottt. A bi­zottság felhívja a minisztert, tegyen számítást, mennyi lesz elkerülhetlenül szükség, hogy a bécsi világkiál­lításon a magyar dohány képviseltessék, mert az elő­irányzott összeget soknak tartja. Dohánygyártás rendes szükséglet 52,676 frt (2-ben 52,808 frt). Az 1—15. rovat megszavaztatott. r­endkivüli szükségletekre kért 230 ezer frt helyett 195 ezer frt szavaztatott meg. Világkiállítási költsé­gekre 10 ezer frt függőben hagyatott. Dohányeladás rendes szükséglet 264,815 frt, (72-ben 105,341 frt) megszavaztatott. A fedezet 1. ro­vata függőben hagyatott. Lottójövedék szükséglet 1.907.200 frt, (72-ben 1.741.910 frt), fedezet 3.008.700 frt (72-ben 2.745.600 frt) az előirányzat szerint megszavaztattak. A kolera. A kolera állásáról f. é. november 7-én beadott napi tudósítások szerint Budán: November 6-kán 25 újabb koleraeset merült föl. Ebből esik a várra 3, Krisztinavárosra 1, tabánra 4, Vízivárosra 7, országútra 1, közkórházra 3, irgalmi kórház 6, összesen 25. Ehhez hozzászámít­ván az ápolás alatt maradt 147-et, az összes beteg­létszám 172, ezek közül meggyógyult 7, meghalt 14. Október 18-ka óta összesen megbetegült 388, kikből meggyógyult 127, meghalt 110, gyógykezelés alatt maradt 151. A katonák között: 6-tól 7-éig megbetegült 4, ehhez hozzászámítván a gyógykezelés alatt maradt 33-at, az összes beteglétszám 37, ezekből meggyó­gyult 2, meghalt 6, további ápolás alatt maradt 29. Pesten: 6-ától 7-éig megbetegült 15, ebből esik a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 2, a Józsefvá­rosra 2, a közkórházakra 10, összesen 15. Ehhez számítván az ápolás alatt maradt 18 az, az összes be­teglétszám 33, ebből meggyógyult 5, meghalt 3. A járvány kezdete óta összesen megbetegült 54, ebből meggyógyult 11, meghalt 18, további gyógykezelés alatt maradt 25. Jászkun kerületben, Mihálytelken nov. 5-én 7 koleraeset merült föl, melynek egyike halállal végződött. Marmaros megyében, Huszthon novem­ber 4-én egy újabb koleraeset merült föl, mely ha­lállal végződött. Kassán: A kolerabetegek száma hárommal szaporodott. Az eddig megbetegedettek összes száma 13, kikből eddig meghalt 6. A belügyminisztérium kimutatása a kolerajár­ványról az egész ország területéről: Budán október 24-től november 13-áig 256 újabb koleraeset merült föl, a járvány kezdetétől, azaz okt 18-tól november 3-áig, tehát összesen 266 eset, ezekből meggyógyult 77 egyén, meghalt 61, gyógykezelés alatt maradt 128. Marmaros megyében 1. évi október 16-tól nov. 3-áig Marmaros Szigeten, Técsőn, Bustyaházán, Bocs­­kón, Szlatinán, Ökörmezőn, Bencsen és Máj­dánkán 27 újabb koleraeset merült föl, a járvány fölléptétől, azaz szeptember 14-től november 3-áig összesen 142 eset, ezekből meggyógyult 52, meghalt 43, gyógyke­zelés alatt maradt 47. Jászberényben 5, meghalt 4, kezelés alatt maradt 1. Jászjákóhalmán 1 eset, a be­teg kezelés alatt áll. Félegyházán 1 eset, mely ha­lállal végződött. Békés-Csabán 2 eset, 1 meghalt, 1 kezelés alatt van. Somogy megye Kéthely községében 1 eset, mely gyógyulással végződött. — Pest megyé­ben Pátyon 7 eset, meghalt 1, gyógykezelés alatt maradt 1. Alsó-Dabason 1 eset halálos véggel. Bereg megyében Várpalánkán 1 eset gyógykezelés alatt és Fogarason 1, mely,halállal végződött. Kassa városá­ban 1 eset halállal végződött. Gyógy városában 1 eset halállal végződött. Ungvár városában 1 eset szin­tén halálos. Pest városában 19 eset, melyek közül 4 halállal végződött, 15 beteg gyógykezelés alatt van. Ezek szerint a járvány egész tartama alatt, azaz fo­lyó évi szeptember 14-től november 3-káig a kolera -­ törvényhatóság területén, 29 községben merült föl, és­pedig az október 24-ig fölmerült 125, ezekhez járult uj 32ü eset, az összes beteglétszám tehát 445, ezekből meggyógyult 130, meghalt 121, kezelés alatt maradt 194. A központi kolerabizottság mai ülésében napi jelentését mutatta be a járvány állásáról. Utolsó je­lentése óta a betegedések száma 47-ről 54 re szaporo­dott, halálozás csak egy volt. A járvány kezdete óta 11 egyén gyógyult fel, 18 meghalt, 25 gyógykezelés alatt maradt. Ma csak két eset jelentetett be.­­ A belvárosi kerületi bizottság jelentést tesz, hogy az al­dunaparton a rakpart falába épített illemhelyek ki­­mondhatlan bűzt terjesztenek nap távolságra és a hatóság ámbár vízvezetékre berendezendő két csinos és czélszerű illemhelyet építtetett a rakparton, nem ezeket, hanem a régieket engedi használatra. Fel fog kéretni a tanács, hogy vagy alakíttassa át a régieket, miszerint kiöblíthetők legyenek s lefolyással bírjanak, vagy pedig falaztassa be őket és az újakat bocsássa közhasználatra. — Ugyancsak a belvárosi albizottság jelenti, hogy az aldunapartról a mészáros-utcza táján tetemes költséggel a nagymennyiségű szemetet elhor­­datta két nap előtt, és ma az már egészen a régi álla­potban van. B. sok zöldség, hagyma, káposzta hulla­dékát a kofák mind oda öntik a­nélkül, hogy a rend­őrség azzal törődnék. Továbbá úgy itt mint a mészá­ros- és kétnyul utczában, a Hermina- és István-téren a hetivásáros falusiak con amore kifogják lovaikat, ott etetnek, szemetelnek daczára annak, hogy ez hatósági statútum által régóta el van tiltva, és a rend­őrség a tilalom fentartásával mit sem gondolt. Utasít­­tatni fog a főkapitányság, hogy jobban őrködjék a tisztaság fentartásáról.­­ Minthogy a lakosság részé­ről a legnagyobb indolenézia tapasztaltatik a köztisz­taság fentartása iránt, Máttyus indítványára elhatá­­roztatik, hogy azoknak, kik a köztisztasági szabályok, vagy a dezinfekczió elhanyagolása miatt megbüntet­­tetnek, neve, állása, a kirótt büntetés oka és­ minő­­sége hetenkint kinyomatva, nyilvánosan kifüggesz­­tessék, így remél a bizottmány a köztisztaság ébresztésére hatást gyakorolni. — A kőbányai ke­rületi bizottság jelentést tesz megalakulásáról és működésének megkezdéséről, mi megnyugtató tu­domásul vétetik. A kőbányai albizottság indítvá­nyozza, hogy 5 holdkosár küldessék ki a kolerabete­gek szállítására, négy ágyra kolerakórház állíttassék föl, orvos neveztessék ki, és a betegek ellátása iránt intézkedés tétessék. Az 5 betegkosár utalványoztatik, a kórház számára helyiség keresésével Schuszter Já­nos és Barhó Ferencz képviselők bízatnak meg, 4 fölszerelt ágynak kiküldésére a rókuskórházi gond­nokság utasittatik, az ételszállítás mikénti eszközlése iránti javaslattételre a kőbányai főorvos a holnapi ülésbe beidéztetik.­­ Ezután a város járványkerüle­tekre osztatott be, és elhatároztatott, hogy minden ily kerületbe egy hatósági járványorvos neveztessék ki, ki kerületében lakni tartozand. A­hol s mennyire le­hetséges, a tiszti főorvosok egyszersmind a járvány­orvosi teendőket is végzendik. A járvány­orvosok ré­szére 6 forint napidíj állapíttatott meg fizetésül, s kinek kerületében külön lakást kell bérelnie, napidí­ján kívül 60 forint lakbérpótlékot.­­ A belváros 2 kerületre osztatott be, egyikben Halász J. főorvos végzendi a járványorvosi tisztet, a másikba kinevez­tetett dr. Wargha László ; a lipótváros 3 kerületre osztatott, járványorvosul a külső kerületbe dr. Hoch­halt hozatott javaslatba; a Terézváros 5 kerületre osztatván, kettőbe dr. Schermann és dr. Müller ne­veztettek ki. — A Józsefváros 4 kerületre osztatott, kettőben a kerületi főorvosok, a másik kettőben dr. Ladányi és dr. Répás bízatnak meg a járványorvosi teendőkkel; a Ferenczváros 3 kerületet kapott, jár­­ványorvosul dr. Németh Ignácz neveztetett ki. Elfo­gadtatott ezenkívül, hogy a tanács minden fontosabb határozatról értesíttessék; továbbá, minthogy a kole­rában igen fontos gyógyítási szer a jég, melynek kaphatását különösen ejnek idején könnyen elérhe­tővé kell tennie, elhatároztatott, hogy orvosi rendel­vényre a gyógyszertárakban jég szolgáltattassék ki, a jég a hatóság költségére fog beszereztetni. — Végre Balász t. főorvos mellé, a járványos idő által nagy­mérvben fölszaporodott teendőiben teendő­, segédlet végett egy asszisztens engedélyeztetett. — Ülés vége ^1^ órakor. ORSZÁGGYŰLÉS, Pest, november 7. A képviselőház ma ismét egy rövid ülést tartott, mely azonban rövidebb is lehetett volna. Nagyobb részét egy idétlen feleselés vette igénybe a fölött, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttessék-e vagy sem. Szót kár az ügyre vesztegetni. Csak kettőt jegyzünk meg. A vita fenekét az udvarhelyszéki választás ügye ké­pezte s azon kérdés, ha váljon az az ellen ér­kezett kérvény visszautasittassék-e vagy sem. A szavazásnál a jobboldalon néhány képviselő nem szavazott, mert a múlt ülésen nem volt jelen s nem akart véleményt adni arról, hogy hű-e ezen ülés jegyzőkönyve vagy sem. A baloldalon mindnyájan szavaztak, még a­kik a múltkor nem is voltak jelen, sőt maga Ugron Gábor is, azon verifikálatlan, a maga ügyében. A második megjegyzésünk Simo­­nyi Ernőnek szól, a­ki úgy gondolta, hogy a szavazás útján nem dönthető el a kérdés, hogy hü vagy nem a jegyzőkönyv. Mert vagy hü, vagy nem hü, ha nem hü, akkor a szavazás, mely mégis hűnek állitja, erőszak. Ez okosko­dás helyesnek látszik, de csakis látszik. Igaz, a jegyzőkönyv vagy hiven adja elő a múlt ülés történetét, vagy nem hiven. Kik ebben a kom­petens bírák? Nem mások, mint a­kik a múlt ülésen jelen voltak. Ha ezek többsége a mel­lett tanúskodik, hogy ha, akkor a hűség oly próbával bír, a minő emberileg csak lehetsé­ges ellenkező állítások kiderítésére. Ezenkívül minden testületben a többség határoz. Annak kellett tehát történnie, a­mit a többség óhaj­tott. E többség képes ismét 24 órára rá eldön­teni, hogy az vétetett-e föl a jegyzőkönyvbe. Erőszakról beszélni itt nevetséges — erősza­koskodás. __ A képviselőház ülése. Elnök : Bittó István. Jeg­yzők : Szeniczey Ödön, Széll Kál­mán, Wachter Frigyes, Kiss Miklós. A kormány részéről jelen vannak : L­ónyay Menyhért gr., Tisza Lajos, P­a­u 1­e­r Tivadar, Trefort Ágoston, Wenckheim Béla br. Ülés kezdete délelőtt 10 órakor. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése hos­­­szabb vitát idézett elő. Ugyanis a jegyzőkönyvben Ugron Gábor és Orbán Balázs választási jegyzőköny­vére nézve azon végzés van kifejezve, hogy az az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik, s a választás ellen beadott két kérvény iránt pedig nem hozatik addig határozat, míg az állandó igazoló bizottság je­lentését be nem adja. Simonyi Ernő azon megjegyzést teszi a jegyző­könyv ezen részére, hogy a választás ellen beadott két kérvény visszautasíttatott a múlt ülésen. Kéri tehát a jegyzőkönyvet e szerint kijavítani. Elnök : Bocsánatot kérek, t. hát ! a jegyző­könyv egészen azt tartalmazza, mibe a ház belenyu­godott. (Zaj.) Miután a választási jegyzőkönyvek az állandó igazolóbizottsághoz utasittattak a végből, hogy ez azokat alaki tekintetben megbírálja, bátorkod­tam azt javaslatba hozni a t. háznak, hogy a kérvé­nyek iránt függes­sze föl határozatát mindaddig, mig az állandó igazolóbizottság megteendi jelentését. Igaz, hogy akkor fölszólamlás történt, mely oda czélzott, hogy már most mondassák ki, hogy ezen kérvények, mint idő után beadottak, utasíttassanak vissza, mire azonban én bátor voltam megjegyezni azt, hogy ja­vaslatom teljességgel nem praejudikál a kérdésnek, hogy tehát méltóztassanak a kérvények fölötti határo­zatot addig függőben tartani, míg az állandó igazoló­­bizottság megteszi jelentését; erre több fölszólalás nem történt, tehát ez lett a határozat. (Ellenmondás balfelől). Almássy Sándor osztja a Simonyi Ernő által kifejtett eszmét. Elnök még egyszer előadja a tényállást. Huszár Imre azon véleményét fejezi ki, hogy bármilyen határozat hozatott is a múltkor, a válasz­tás ellen beadott kérvényeket a házszabályok értel­mében minden esetre vissza kell utasítani. Paczolay János kéri a házat, hogy épen a házszabályok pontos megtartása mellett várja be az állandó igazolóbizottság jelentését, az bizonyára is­merni fogja kötelességét, hogy mit jelentsen be a kérvényekre nézve a háznak. (Helyeslés jobbról.) Simonyi Lajos báró a kérvények visszautasí­tását sürgeti. Elnök: Az én felfogásom szerint most nincs egyébről szó, mint a jegyzőkönyv hitelesítéséről, nem pedig arról, hogyan intézkedjék ebben a kérdés­ben a ház. Perczel Béla: Azon véleményben vagyok, hogy azon kérdés, vajjon mi történjék a kérvén­nyel, most vita tárgya nem lehet. A kérdés az, hogy váljon a jegyzőkönyv, mely fölolvastatott, megfelel-e azon ha­tározatnak, melyet a t. ház a múlt alkalommal e tárgyban hozott ? (Helyeslés.) Szerintem megfelel, indítványozom tehát, hogy a jegyzőkönyv hitelesít­tessék. (Helyeslés jobbról.) Tisza Kálmán fölolvasván a gyorsírói jegyze­tekből a múlt ülés azon részét, melyről a jegyző­könyv kifogásolt pontja szól, e jegyzetekből azt kö­vetkezteti, hogy a kérvények a múlt ülésen eluta­­sittattak. Pulszky Ferencz azon nézetét fejezi ki, hogy e tárgyban a múlt ülésen nem hozatott határozat. Madarász József ellenkező nézetben van. Elnök: Felteszem tehát a kérdést: hitelesítte­tik-e a jegyzőkönyv vagy sem ? Simonyi Ernő tiltakozik azon eljárás ellen, hogy szavazás által lehetne ez ügyben dönteni. Elnök: De más kérdést nem is lehet föl­tenni. Moricz Pál elismeri, hogy más kérdést nem le­het feltenni, de felemlíti, hogy a gyorsírói jegyzetek a jegyzőkönyv ellen szólnak. Patay István: Én csak egy szerény kérdést vagyok bátor a t. házhoz intézni: Micsoda lelkiisme­rettel fog szavazni az, ki a múlt ülésen nem volt itt, arra: váljon hü-e a jegyzőkönyv vagy nem? (De­rültség.) Madarász József a kérdést eként kívánja föl­­téteíni : helyesen fogta-e fel a jegyző a határozatot vagy nem ? (Felkiáltások jobbról: ez ugyanaz !) Tisza Kálmán azt állítja, hogy a múlt ülésen hozatott határozat, csakhogy nem az, mely a jegyző­könyvben van. Ennek kimondását a ház szavazás útján eszközölheti, s így mindenki, ki itt volt, szavaz­hat arra: helyes-e a jegyzőkönyv vagy nem ? Somssich Pál, Tisza Kálmán t. képviselő úr előadására lehetetlen fel nem szólalnom, hogy szava­zatomat, melyet adni fogok, indokoljam. Én igenis vele egyetértek abban, hogy határozat volt és hatá­rozat van sokszor a­nélkül, hogy az elnök azt hatá­rozott szavakban kimondaná, t. i. ha a ház egyik vagy másik képviselő nyilatkozatában vagy az elnök kije­lentésében megnyugvását fejezi ki. Ezután azonban már eltérünk egymástól. Mi ezen az oldalon, én és elvtársaim, azt hittük, hogy az elnök úrnak azon nyilatkozatában nyugodott meg a ház, hogy az igazolóbizottság jelentése után fog a ház határozni a fölött, mi történjék a beadott kérvé­nyekkel, és ez természetes is, mert csak akkor fogjuk megtudni, hogy a képviselő urak, a szokott 30 nap feltétel mellett vagy a nélkül igazoltattak-e. Nem tud­ván tehát feltételesen vagy a nélkül igazoltatnak-e ama képviselők, a ház ma nincs ama helyzetben, hogy hélhessen a fölött, mi történjék ezen kérvényekkel. Én ismétlem, hogy ma is azon nézetben vagyok, mint a­melyben voltam tegnapelőtt, hogy ezen kérvények felett csak akkor mondhat a ház határozatot, ha az igazolóbizottság beadja jelentését. Ezen felszólalásom igazolása azon szavazatomnak, mely a jegyzőkönyv helyessége mellett fog nyilatkozni. (Helyeslés jobb felől.) Győrey Gyula mindenekelőtt a házszabályokat kívánja respektáltatni, s ezért a kérvények visszauta­sítását kéri. Erre a ház 86 szavazattal 75 ellenében a jegyző­könyvet hitelesíti. Elnök : A következő időközben beérkezett iratokat van szerencsém a t. háznak bejelenteni: Pest városa föliratát, melyben a katonaságnak a szolgála­ton kívüli fegyverviselését eltiltani kéri, Fiume város pártolja Komárom megye azon kérvényét, hogy a törvényhatóságok költségei az állampénztárból födöz­­tessenek. A kérvényi bizottságnak ki fognak adatni. Továbbá van szerencsém az államhivatalnokok emlék­iratát fizetésük fölülemelése és a hivatalnokok viszo­nyainak rendezése iránti kérvényét benyújtani. T. hát­ e kérvény főtárgyánál fogva a pénzügyi bizottsághoz lenne utasítandó. Ha megnyugszik benne a ház (Föl­kiáltások balfelől: a kérvényi bizottsághoz utasítandó. Jobb felől: a pénzügyihez!) Méltóztassanak azok, a­kik a kérvényt a kérvényi bizottsághoz kívánják uta­sítani, fölállani. (Zaj, fölkiáltások : nem lehet!) Csernátony Lajos sajátszerűnek találja az el­nök azon eljárását, hogy a maga belátása szerint teszi föl a kérdést, mihez pedig nincs joga, mert az elnök csakis a ház határozatát mondhatja ki, de saját véle­ményét nem erőszakolhatja a házra. Elnök : Én tökéletesen osztozom Csernátony képviselő úr fölfogásában az elnöki jogokat illetőleg, csak egyet nem tudok fölfogni, azt, mivel érdemlettem meg a szemrehányást? Én bátor voltam az eddigi praeczedensek nyomán, melyek oda mutattak, hogy minden oly kérvény, mely a költségvetéssel van ös­­­szefüggésben, első­sorban a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, azt hozni javaslatba, hogy az általam be­mutatott kérvény, melynek főtárgyát pénzügyi kér­dés képezi, első­sorban a pénzügyi bizottsághoz uta­­síttassék. Ebben semmi rendkívüli nem volt, ez csak folytatása azon gyakorlatnak, mely e részben a ház­ban mindig fönállott. Ekkor fölkiáltások történtek egy oldalról, hogy utasittassék a kérvényi bizottsághoz, míg más oldalról az hangzott, hogy a kérvény a pénzügyi bizottsághoz utasittassék. Bocsánatot kérek, de hogy én akkor, midőn ily körülmények közt föl­teszem a kérdést, mivel érdemlem meg azon szemre­hányást, hogy magamnak akarok jogokat vindikálni, és véleményemet a házra akarom erőszakolni , azt egyátalában nem foghatom föl. (Helyeslés jobb felől) Madarász József fölszólalása után a kérvény a kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Elnök bemutatja Vladár Jerő oraviczai képvi­selő megbízólevelét. Az állandó igazoló bizottsághoz tétetik át. Bejelenti továbbá, hogy Buttyán László le­mondott képviselői állásáról. Az elnök felhatalmaztatik az uj választás el­rendelésére. Kármán Lajos benyújtja az ujverbászi gimná­zium kérvényét segélyeztetése tárgyában ; Kemény Gábor br. Háromszék főispánjának kérvényét, mely­ben Fehér Ignácznak folyamodványát másolatban ki­adatni kéri; Bárczay József a kassai kir. törvény­szék kérvényét fizetésfelemelés tárgyában; Csengery Antal a budai államtanitóképezdék tanárainak kérvé­nyét fizetésük fölemelése iránt, továbbá az országos mintarajztanoda tanárainak folyamodványát jobb ja­­vadalmaztatásuk tárgyában ;"­Lukács Béla a zalath­­nai, abrudbányai és verespataki bányaiparosok kér­vényét a bányakapitányságnak Zalatnnán való meg­tartása iránt; Csiky Sándor Dobosi István honvéd­alezredes magánkérvényét, Bakos­ Ferencz pedig Bodozi Mihálynak és Lóz Józsefnek magánkérvényét. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. — Inter­pelláczió. — Lázár Ádám a belügyminiszterhez a következő interpellácziót intézi: 1) Van-e a fegyverengedélynek az erdélyi ré­szekben fönállásáról tudomása ? ha igen, 2) szándékozik-e, és minő indokból s czélból ezen korlátozó szabályt továbbra is föntartani ? ha nem, 3) Miért nem intézkedik ezen rendszabálynak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt? Közöltetni fog a belügyminiszterrel. Kovách László háznagy benyújtja jelentését és számadását a múlt országgyűlés bezárásától a mostani országgyűlés megkezdéséig tartott idő alatt történtekről, továbbá bejelenti, hogy a néhai Ghyczy Ignácz-féle könyvtár átvételére nézve megbízatásában eljárt, kéri a könyvtári bizottságot utasítani az iránt, hogy a könyvtár uránt intézkedjék. (Helyeslés.) A számadások a számadó bizottsághoz utauttat­­nak, s a könyvtár iránti intézkedései a könyvtári bi­zottság bizatik meg. Kvaasay László benyújtja jelentését az ara­­nyosszéki választás ügyében tartott vizsgálatról. A tn. bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szomjas József benyújtja jelentését a Tolna­­megye pinczehelyi kerületében történt választás ügy­ben tartott vizsgálatról. Az V. bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szögyényi László olvassa az állandó igazoló bizottság jelentését, mely szerint Ivánka Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György, Német Al­bert képviselők a szabályszerű 30 nap fentartása mellett igazolandók. A nevezett képviselők igazoltatnak, s Németh Albert a 8-i, Kondorossy György az első, Patay István a 4-ik, Horn Ede az 5-ik, Ivánka Imre a 6-ik osztályba soroztatnak. Szögyényi László az igazolóbizottság előadója. Tárgyalta továbbá az igazolóbizottság az Udvarhely­széken július 1-én és folytatólag egész 8-án és 9-én eszközölt képviselői választásról szóló jegyzőkönyvet és miután ezen jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselői jelöltek között egyik sem nyert átalános szavazattöbbséget és ennek folytán megválasztott or­szágos képviselőnek senki sem jelentetett ki, az iga­zoló bizottság az illetők választását kifogástalannak nem tekinthette és a házszabályok értelmében őket a c) pont alá sorozandóknak tartotta. (Helyeslés.) Elnök: Ezen jelentés és választási jegyzőkönyv, tehát a bíráló bizottságnak fog kiadatni és sorshúzás utján fog a bíráló bizottság megállapittatni. (Kihúzza a számot) a 8-ik bíráló bizottsághoz fog ezen jegyző­könyv utasittatni. Ezen kérdéssel kapcsolatban előáll ismét azon második kérdés, hogy vajjon mi történjék azon két rendbeli kérvén­nyel, mely ezen választásokra vonat­kozólag benyujtatott, és melynek elintézése függőben maradt. Méltóztassék most ezen kérvények tárgyában határozni. Csernátony Lajos a kérvényeket visszautasit­­tatni kívánja. (Helyeslés.) Elnök: E szerint a kérvények elutasittatnak. Hell­ Ignácz indítványozza, hogy a ház uta­sítsa a kormányt arra, hogy a legközelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést a végre, hogy szerinte mik tulajdonkép a képviselőház legfontosabb teendői és mily sorozatot kíván ezen teendőkre nézve megtartani, mert ő tudja leginkább, hogy mily törvényekre van szüksége, hogy az országot kellőleg kormányozhatja. Nikolics Sándor helyesli ez indítványt, csak írásban kívánja benyújtatni. Simonyi Ernő azt hiszi, hogy ez csak figyel­meztetés akar lenni a minisztériumnak. Következik a — napirend, — a honvédelmi szakbizottság megválasztása. Szavazás után elnök bezárja az ülést. Ülés vége 12 óra 30 perczkor. Legközelebbi ülés hétfőn d. e. 10 órakor. A telepitvények. A telepitvényekről szóló törvényjavaslat indokolj­a. — A telepitvényekről az igazságügyminiszter új javaslatot terjesztett a ház elé. E javaslat, mely a régiből , az azon az országgyűlés két háza által tett módosításokból készült, legjobban megismerhető az indokolásból, mely a régivel összehasonlítva ismerte­ti az új szöveget. Az indokolás így szól: A múlt országgyűlés elé terjesztett, azonban el nem intéztethetett törvényjavaslatok között van az is, melynek tárgyát a telepítvények, illetőleg a földtulaj­donos és a telepítvényesek közötti viszony szabályo­zása képezi. Ezen törvényjavaslat a képviselőház által némi módosításokkal elfogadtatván, a főrendiház által azon­ban több irányban módosíttatván: a módosított szö­veg a képviselőház osztályainak, s az osztályok elő­adóiból alakult központi bizottságnak tárgyalásain keresztülment, s ez utóbbi által f. é. február hó 27-én kelt jelentéssel némely irányváltozásoknak javaslatba­­hozatala mellett a képviselőház elé terjesztetett. Az országgyűlés felosztása után a kormány újó­lag tárgyalás alá vevén ezen törvényjavaslatot, elvi­leg hozzájárult a főrendiház által tett, s mind a kép­viselőház osztályai, mind pedig az ezek előadóiból alakult központi bizottság által elfogadott változtatá­sokhoz. Ennek folytán a telepítvényekről szóló tör­­vényjavaslat — melyet ez alkalommal benyújtani szerencsém van, elvben és lényegben azonos azzal, melynek elfogadását az előbbeni országgyűlés képvi­selőházának központi bizottsága javaslatba hozta. A kérdés megoldásának szüksége ma épen úgy áll fön, mint akkor, midőn az előbbeni javaslat a kormány által előterjesztetett, sőt a legfokozottabb kifejezést nyert­e szükség az által, hogy az e tárgy­ban hozandó törvényhozási intézkedés mellőzhetlen­­sége nemcsak a kormány, hanem a törvényhozás mindkét háza által is nyíltan elismertetett­­hez já­rul, hogy a kérdéses ügy már hosszabb idő óta fog­lalkoztatván a törvényhozást, ezalatt az érdekeltek jövendő állapotuk tekintetében némi bizonytalanság­nak tétettek ki, különböző remények vagy aggodal­mak ébresztettek föl bennük, mely helyzet — a­ vi­szony konszolidáczióját, s a törvény véglegesen döntő határozatának mielőbbi bekövetkezését a törvényho­zási politika exegencziájává teszi. Az elv, — melyen a törvényjavaslat alapul, mely annak sarkkövét és intézkedéseinek határvona­lát képezi, ugyanaz, — mely annak létindokául szol­gál, t. i. a szükség elve. Ebben találja igazolását a törvényjavaslat beterjesztése, de ez körvonalazza egy­szersmind az egyes intézkedések határait is. Tovább terjedni, mint ez a szükség által kije­lölve van: a leggondosabb kíméletet érdemlő nagy érdekek, sőt a jog elvének megsértése nélkül nem le­hetett. A törvényjavaslat elfogadása esetében biztosítva lesz az állam, hogy a létező községek, a földtulajdo­nosnak egyoldalú cselekménye által nem szüntettethet­­nek meg, de másrészről a földtulajdonos joga is ha­tályosan és kellőleg oltalmaztatik, úgy hogy a tör­vényjavaslatban foglalt intézkedések a legkímélete­sebb összeegyeztetését képezik azon különböző te­kinteteknek, melyek a telepítvények természetének vizsgálatánál és elemzésénél érvényesülnek. A fönálló községek föntartásának szüksége ké­pezvén az előadottak szerint a törvényjavaslat alap­elvét , ezen czél, a beltelek megválthatása, illetőleg megvehetése által elérve van, miért is a kültelek megválthatását, a tulajdonos akaratával szemközt csak azon esetekben engedi meg a törvényjavaslat, melyek­ben annak használata vagy örök, vagy határozatlan időre — esetleg a férfiág kihaltáig engedtetett át a telepítvényeseknek , vagy egy oly esemény, illetőleg mulasztás következett be, a­melyből alaposan szár­maztatható azon vélelem, hogy a földtulajdonos a te­lepitvényesek használatába adott földnek az ő szabad rendelkezése alá való visszavételétől, már 1848-ik év előtt hallgatag lemondott. E szerint két főosztályra osztattak a telepitvé­nyek, s mindenik osztályra külön intézkedések álla­pitattak meg. Az első osztály magában foglalja azon telepit­­vényeket, a­melyek egészen — vagy­is a bel- és kül­­tételekkel együtt megválhatók a telepitvényesek által (2-ik §.)

Next