Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)
1848-05-14 / 12. szám
12 Tavaszutó 14.1848 REFORM. SZABADSÁG, egyenlőség, testvérség,____ Előleges jelentés! A Reform, a mostani szilárd, becsületes, tiszta demokratikus szellemben szerkesztve, júliustól kezdve Ifietenkíot négyszer fog megjelenni egyegy íven, mostani alakjában, de tetemesen szaporított tartalommal. De mind a mellett, hogy az olvasónak két annyinál többet nyujtandunk, mint eddig, a lapj ára csak az eddigi marad. — Terjedelmes programmunk nem sokára meg fog jelenni. — TARTALOM. Pest, május’ IX. — Tinódi nyillevele. — tarlsbaci congressus.—Magyar orvosi ügyünkben. — Néplap.— Nemzetörhad’ organisatiója. ■— Sürgős teendő ! — Mit tettem volna én a budai vérnapon ? — Stélőszéki tárgyalások. — Törvénykezési rovat— Belföld. — Sorompó. Pest, máj.’ 11. Polgárvér folyt közöttünk! Orgyilkos módra támadtatánk meg. Miként aton állók szoktak, ha a békés fegyvertelen, gyanútlan utasra ólálkodnak, ólálkodnak lesben, jól elrejtőzve, bizton fölfedezéstől. Ez történt, miután a szabadságot kivívtuk. Miután a rabszolgasági jármát leráztuk. És ki volt oka e büntetésre méltó gonosz merénynek a nép ellen? A minisztérium az ő késedelmességével. Félre minden kímélettel. Szóljunk egyszer az igazságnak nyílt beszédével. Nem fogjuk a minisztériumot mosolyogva gúnyolni, mint vádlók lépünk föl azok ellen, kik a polgárok személyes biztosságának megtámadását meggátolhatták, sőt azt tenniök kellett volna,— és tenni elmulasztók. Mióta a minisztérium munkálkodáskörét elfoglalta — lényegileg semmi egyébbel nem foglalkodott, mint a hivatalok betöltésével! És micsoda embereket nem alkalmaztak! Gyűlölt, kigunyolt, a közvélemény által számkivetett egyéneket, kik oly bűzben állanak, mikép akaratnélküli szolgái, vak eszközei valának a metternichféle pokoli politikának. Elég ok, hogy megvessük őket, hogy bizodalmunk bennük ne legyen. E bizalmatlanság, e megvetés a legutóbbi időben néhány estvénként rendezett macskazenében nyilatkozott. Macskazenékben, melyek nálunk koránsem oly lármásak, nagyszerűek, jól rendezettek, mint Bécsben, Lipcsében vagy épen Párisban szoktak lenni. Három estve tiszteltettek meg ily szerenáddal az ő kormány’ gyűlölt párthívei. Három estve nyugodtan és tétlen nézte a minisztérium a boszankodásre méltó kitöréseit. A negyedik estre a demonstratio ama makacsfejű rabszolga, amaz absolutistikus érzelmű Lederer ellen irányult, kinek eddig szabad volt, bennünket becsületszavával (?) a budai fegyvertárban levő fegyverszámra nézve megcsalni, kinek nyugtán elnézték , hogy a miniszteri parancscsal daczolt, ki e szerint katonai és polgári állását egyenlőn eljátszotta, s ki legjobban megérdemlette , hogy a nép által nyilvánosan megfenyíttessék. És mit ten ez aristokratikus rabszolga ? Lesbe állító hitvány cselédeit, és midőn a macskazene kezdődött, rablókként előrohantatá őket, és a fegyvertelen 12