Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)

1848-04-13 / 3. szám

— 22 — legnagyobbika ; továbbá a czimekről egy czik­­ket, felszólítást a munkásokhoz, Haza­fiak! czím alatt, s végre külföldi tudósításo­kat. — A lap’ kiállítása jó, a nyomás czélszerü. Az előfizetési ár rendkívül olcsó, t. i. a még hátralevő három évnegyedre c­s­a­k 3 pft. A munkás néposztály’ dolga most az újságot szorgalmatosan olvasni és magának belőle szellemi erőt és hatalmat szerezni, hogy a kivívott és nyert szabadságra méltó , ezt élvezni és veszély’ idején oltalmazni is képes legyen ! Petőfi: Mai számunkhoz e legnépszerűbb költőnk’ arcz­­képe van mellékelve. Petőfi Sándor a márczi­­usi eseményekben mint oly férfiú tünteté ki magát, kinek hazája, politikai sorsa lángoló hévvel szivén fekszik, s ki annak javát nem csak kobrával, hanem kardjával is kész előmozdítni. — Petőfi ez utóbbi időkben többször lépett föl, mint szónok. Velős rö­vidség s metsző és jelölik beszédeit, melyek meg­annyi villámok politikánk’ viharnehéz egéről, s me­lyek mindig találnak, s a népet leglángolóbb lelkese­désre gyújtják. Petőfi tökéletes demokratikus jellem; erő, nyíltság és szilárdság teszik fővonásait. Rendít­­hetlen becsületesség legfényesb erénye. — Munkái nemzetiségünk’ bélyegét viselik magukon, azok ked­ves kincse a nemzetnek , és mindig azok is fognak maradni. Külföld. — Berl­il. A cultusminister a ministerelnök’ be­leegyezésével Dahlmann tanárt hivá föl , hogy a kor­mányt tanácsával a népképviseleti új választási tör­vények kidolgozásában támogassa. (Ez mégis egyet­len! Dahlmann egyike a hét elkergetett göttingai ta­nároknak — egykor épen nem legjobb barátja a po­rosz udvari komédiásnak, s most meg épen előhívják hogy segítsen törvényeket csinálni! Ej­ej — hogy megváltoztak az idők!) A k­i­r­á­ly minden politikai bűnösnek ke­gyelmet adott. (Alkalmasint magamagának is. — Le­­het-e nagyobb bűn, mint békés polgárokra kartá­csokkal lövetni ?) Az orosz és osztrák követnek pol­gárőrök adattak rendelkezésükre. (Kérjük, hogy Osz­triát ne nevezzék mindig együtt Oroszországgal___ Mi ezelőtt rendén volt, most már megszűnt rendén lenni!) — A számtalan barrk­ádok egyikénél követ­kező jelenet történt. Egy férfi a barrikád mellől igy szólt egy mellette elmenőhöz: „Ehetném , s nincs mit ennem. A megszólított öt ezüst garast adott ke­zébe , a barikádőr egy sütőboltba rohant; az aján­dékozó tovább akart menni, midőn a tolongás közt 4­2 ezüst garast nyomnak kezébe; a barrikádőr egy rész garasért kenyeret vett, a többi pénzt nem akar­ta megtartani. (Lássátok, hogy a nép jó és becsüle­tes , úgy Berlinben mint nálunk, és nálunk úgy mint mindenütt). — Frankfurt. A Bundestag, ez a szeretet­reméltó statuspolizei hatalom és fegendarmerieható­­ság nincs többé. A gyűlöletes institutiót egy szó el­­fújta. (Ez újabb bizonysága, mily erős és ép tüdővel bir a nép. Csak fújatok barátim, a despotismus, aris­­tocratismus és bureaucratismus kártyavárainak le kell omlaniok.) — Genna. A jezuitikus női nevelőintézet­ fel­oszlatásakor világosságra jött, miszerint egy fiatal leányka , ki büntetésül egy éjjen át a halottkamrába egy kevéssel előbb kimúlt halotthoz záratott, másnap mint másik halott találtatott. (Nem első áldozata fa­­naticus őrültség és asceticus eszeveszettségnek!) — Lipcse. Itt mindennap várják az esküttszé­­kek’behozatalát, mert sajtószabadság esküttszékek nélkül ép oly kevéssé gondolható s megállható, mint akármely alkotmány a világon sajtó­­szabadság nélkül. (Szolgáljon tudomásul jö­vendő törvényhozóinknak, maguk’ miheztartása vé­gett !) — A katonaság már megesküdött az alkotmányra. (Ez perse nálunk még nem történt. Minek is sietnénk egyszerre , miután nyolczszáz esz­tendeig oly nyugodtan , oly édesen , oly keményen aluvánk!) — London. A királynénak leánya született. Az új kis teremtés már herczegnő , s több czime van , mint ötven tisztelettel megőszült státusférfinak ösz­­szevéve. — Lord John Russel beteges, szenvedő, dolga sehogy sem megy. Lord Clarendon lesz helyét pót­landó. (Az ócska vas, ha rozsdás, lomtárba való.) — Mannheim Itt a kétkamra rendszert, mint a népügynek nem kedvezőt, meg akarják szün­tetni. (A két kamra nem kedvező a népre nézve ? akkor nem kell soká gondolkozni, hanem a kettő­ből egyet csinálni. Magunk is készülünk nem soká­ra egy szócskát ejteni a mi, történetesen alakult felsőházunk felől!) — Milano még máig sincs a R­a­d­e c z k­y’ ke­zében. Az osztrákok Verona felé vonulnak. Az ola­szok nem félnek egyébtől, mint Radeczky’ csapatai­nak csalfasága és alattomosságától. Bresciánál azon­ban ugyancsak körmükre koppantottak. — A ma­gyarok legkevésbbé kegyetlenek. A horvátok még a hölgyek s csecsemőket sem kímélték. — Piacenza. Itt a herczeget el akarják kerget­ni. (Valóban kiváncsiak vagyunk tudni, mit fognak azzal a sok elkergetett királylyal meg herczeggel csinálni. Legjobb lesz őket nemzetőrökké ten­ni, akkor legalább nem félhetnek vereségtől, mert a 34. értelme szerint a nemzetőr, akár ne­mes, akár nemtelen, testi büntetéssel nem fenyíttethetik!?)

Next