Reform, 1848. április-augusztus (1. évfolyam, 1-31. szám)

1848-08-02 / 28. szám

Budapest. Előfizetési ár: é­v n­e­­gyedre helyben 2 fr. 30 kr. vidékre 3 fr. félévre helyben 5 , ■fidékre 6 fr. ezüstben. 28. Előfizethetni a kiadónál (a postával szemben) és minden postahiva­talnál. — Egyes száml­ára 3 pkr. Nyárutó’ 2.1848. REFORMI SZABADSÁG, EGYENLŐSÉG, TESTVÉRSÉG. Budapest, aug.’ 1. Kossuth hírlapjának az a­p­­­a’ügyé­ben. A bécsi forradalom megtörte mártius 13-án Metternich’ hatalmát, megdöntötte a bureaucratiát, és annak kezelőit, a május 15-ike megadó Ausztria népeinek azon nemzetgyűlést, melynek alapja az általános választási és választhatási jog, s az egy kamarai rendszer lévén, legnagyobb biztosítéka a népelem tiszta fentartásának. Mrájus 26-án megmutató a nép, hogy fen­ségét életével védeni akarja és tudja, magas torlaszokra állott, s a szennyes lelkű megtámadók részint megszöktek a nép’ mél­­­­tó haraga elöl; részint pedig elfogatván, a nép’ nagylelkűsé­gétől visszanyerték szabadságukat. A forradalom’ napjai az úgynevezett aulában indítványoz­­­­tattak és rendeztettek; az a nép’ védőinek és megbizottainak gyülhelye; az aula martius 12-én elhatárza azon adressét,­­ mely a következő nap eseményeit idézte elő; mártius 13-án küzdöttek az aula fiai, és vérrel szerezték meg maguknak azon bizodalmát, mely nem egy vagy másik kamarapárt­ csalékony többségében, nem papírra írt bizodalmi szavakban, hanem azon torlaszokban nyilvánult , melyeket a nép aulája megvédé-­­­sére felépített, azon ünnepélyes menetben, mely május 15-én­­ az aulából a császári palotába ment. És azon aulát, melynek tagjai mindent áldoztak a szabad-­­­ság kivívásáért, melynek Osztrákhon’ minden népei bizalmat szavaztak, melyet Europa legtávolabb vidékeiről mint Coim­­brából küldöttségek tiszteltek meg. Frankhon’ fővárosa a for­radalmak’ nagy mestere és a népszabadság kirívója Paris há­­­­romszinü lobogójával tisztelt meg, mintegy akarván neki kije-­­ lenteni „in hoc signo vinces“ Kossuth mind hírlapjában, mind egy nemzetgyűlési beszédében megtámadta. Nem czélom­ Kos­suthnak, vagy hírlapjának szavait egyenként c­áfolgatni, csak két vádra felelek; azt mondja Kossuth beszédében, hogy az aula miatt kényteleníttetett a császár tulajdon fővárosából el­vándorolni ; e vádon a bécsi reactionerek igen sokat lovagol­tak , de igaztalansága és alaptalansága már untig elégszer be­­bizonyíttatott; máskor megvetőleg mondja Pillersdorff minisz­tériumáról: „egy oly minisztérium, mely magát az aulától kor­­mányoztatja“ Ugyan ugyan tisztelt Kossuth úr! legyen nekem szabad egy argumentumot ad hominem használni: váljon nem dicséretesebb-e ha valamely minisztérium magát egy értelmes testülettől, melyben a közvélemény központosul, hagyja vezet­tetni , mint holmi nyárspolgároktól, mint ez épen honunkban több ügy körül megtörtént? Vagy talán azért támadja meg az aulát, mivel a forradalom szülötte? akkor azt kérdem, hogy vájjon a magyar minisztériumot mi alkotta más, mint a forra­dalom ? és vájjon azt hiszi-e valaki, hogy akár a bécsi alkot­mány, akár a független kormány valamely királyi legkegyelme­sebb szabad akaratból tett ajándék? ,, De elég legyen ez az aula megvédésére., csak az indo­kot akarom megemlíteni mely engemet arca vezérlett, hogy e czikket írjam. Martius 16-án Kossuth Bécsben volt, mint fogadtuk ől, tudja a világ; az első küldöttség, melyet megtiszteltetett, az aulától jött; két kormányt tanácsnok, és én e sorok írója vol­tunk nála; ő akkor igen szívesen fogadott, és elmémben van­nak még most is mintegy látnokilag kiejtett szavai „ne bízza­nak ezen papírban (t. i. a constitutiót megadó irományban) mi­csoda garantiát nyújt önöknek ezen Pillersdorf néve­sat, de leginkább arra intett bennünket, hogy le ne fegyverkezzünk. Eljött april 25-be s meghozott egy oly alkotmányt, mely ne­vére érdemes sem volt; megemlékeztünk Kossuth szavaira és erősebben fogtuk fegyvereinket; akkor Kossuth mint a sza­badság istene imádtatok mindenki által, most országjár — és ír, beszél azon aula ellen , melyet arra kért, intett, hogy fegy­­vert le ne tegye! G. L. az aula bizottmány tagja. Nemzetgyűlés. Julius 27 és 28-dikán osztályi ülések tar­tattak a martialis törvények fölött, melyek Julius’29 kén nyílt házban vétettek tanácskozás alá, mely alkalommal név szerint a nagy liberális Bernát József tünteté ki magát egy ép oly fő- és szívtelen, mint rendkívüli miniszteriális bizalomteljes szónoklat által, melyben a jámbor Bernát Jóska nem akart sem többet sem kevesebbet, mint egész Magyarországot os­tromállapotba helyeztetni ? Julius’ 30. Vasárnap vala. A mi nép (?) képviselőink hétköznap sem igen szeretnek dolgozni, — a vasárnapon pedig kö­telességük — nyugodni. — Tehát nyugodtak is. — Beszélik azon­ban, hogy mégis lettek volna osztályülések , melyekben Mészárosnak pompás, nemzeti, hazafias szándéka tűnt elő egy törvényjavaslatba burkolva, miszerint t. i. a magyar katonaság német legyen A középponti bizottmány jul.’ 31-ben a mészárosféle feketesár­ga indítványt elvetette, s egy más törvényjavaslatot dolgozott ki, a feketesárga szint és német kommandószót kiküszöbölte; azonban e­­zen javaslat is nem annyira királyi magyar — mint császári osztrák szellemű, — mert szerinte eddigi honvédeinknek feketesárgáknak kellene maradniok. — Minő okok hozathatnak fel e mellett, meghall­juk az aug.­ 1 -jeni ülésben ,­ melyről legközelebbi számunkban kime­rítőbben fogunk szólani. Csak mégis nevezetes, sőt mondhatnók két­ségbeejtő, miszerint hazánkban még arról is lehet szó, hogy váj­jon katonaságunk magyar legyen-e, vagy pedig német. A képviselő­ház jul.’ 31-diki ülésében Kossuth Lajos a hitelintézetet illető indítványt jelentett be a háznak, miszerint a hi­telintézeti betáblázás az ősiségi keresetre nézve is elsőbbséggel bírjon. Másodszor , hogy a közvagyonosság tekintetéből az úrbéri tartozásokra nézve némi előlegezések történjenek. Napirendre ke­rült a pénzügyminiszternek már ismeretes törvényjavaslata a tele­pítésre nézve. Ennek cik­­­ára nézve azon módosítása fogadta­tott el a középponti választmánynak, miként a közállomány az ima- és iskolaházakat fölépítvén, a lelkészek és néptanítók ellá­tásáról a státus 6 évig gondoskodjék csak; azontúl pedig ezen telepek e részben is az ország többi községeire hozott és hozandó törvények alá essenek. Oláhhoni missio. Több mint gyermekjáték. Számba kell vennünk. ”„ A népek mozognak Európában. Eddig a királyok gondolkoztak helyettünk: megváltozott. Mint a hajdani Rómában, most minden em­ber egy király,­­ mert szabad mindenikünknek egy országa van. 28

Next