Reform, 1989. január-április (2. évfolyam, 1-16. szám)
1989-03-03 / 8. szám
reform Dr. Láposi Lőrinc: Nem rossz a statisztikánk • Évi kétszáz emberölésből 1-2 marad felderítetlenül • Húsz év az elévülési idő • Újszülöttek a szemétégetőkben • Legtöbbször indulatból ölnek, afféle tyúkperek miatt Az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) bűnüldözési osztályának vezetője dr. Láposi Lőrinc ezredes; az életvédelmi alosztályé dr. Kovács Lajos őrnagy. Az irányításuk alá tartozó terület a legveszélyesebb, állandó „frontszolgálatot” követel. Irodáik felszereltsége kopottas, a BÁV talán ingyen sem szállítaná el innen a bútorokat... Nem lehetnek különösebben büszkék technikai felszereltségükre sem. Ami viszont örvendetes: az emberölések felderítettségi aránya Magyarországon semmivel sem roszszabb, mint a fejlett nyugati országokban. Hazánkban évente átlagosan 200 gyilkosság történik - ám alig egy-két tettes nyer egérutat. A gyilkosok húsz évig nem érezhetik magukat biztonságban - ennyi ugyanis az elévülési idő. Sorozatunk első részében a leggyakoribb emberölési típusokat mutatjuk be, hogy azután ismertessük olvasóinkkal azokat az eseteket, melyek elkövetői egyelőre még szabadlábon vannak. Dr. Láposi Lőrinc szerint - 32 éve dolgozik a „szakmában” - különös figyelmet fordítanak a bűnmegelőzésre, az ún. fertőzött területekre. Ezek: Budapest, Pest megye, Borsod megye, Szabolcs-Szatmár megye, Hajdú-Bihar megye és Bács-Kiskun megye. Az újszülöttek sérelmére elkövetett emberöléseket főleg leányanyák követik el - mondja az ezredes. - Ezek a bűncselekmények régebben „privilegizált” eseteknek számítottak, enyhébb büntetést kaptak. 1961 -től a többi emberöléssel azonos elbírálás alá kerültek, habár a bírói gyakorlat manapság is figyelembe veszi: a szülő nő sajátos pszichológiai-fizikai állapotba kerül, előfordul tudatkiesés is a fájdalmak miatt, ezért enyhébb az ítélet. Az emberi butaság változatlanul elképesztő (hiszen lenne számos lehetőség a nem kívánt terhesség elkerülésére vagy a művi beavatkozásra), ugyanis előfordul: együtt hal meg a fiatal lány és újszülött csecsemője. Nehéz felkutatni a csecsemőgyilkosokat, főleg azóta, hogy korszerű szemétégetők működnek, hiszen a gyűjtőhelyekről egyenesen ide kerül a legtöbb háztartási hulladék, s benne ki tudja, hány meggyilkolt újszülött... - Szexuális indítékból történik az összes emberölés 10-15 százaléka - folytatja Kovács őrnagy. - A tetteseket már egy-két eset után sikerül kézre keríteni, vagyis még abban a szakaszban, mielőtt sorozatjellegűvé válnának ezek a bűncselekmények. Az alosztályvezető szerint „típusos esetek” figyelhetők meg. Az idősödő homoszexuális - miután nem kap fiatal partnert - pályaudvarokon, nyilvános helyeken ismerkedik. Lakást, ételt, italt ajánl fel pusztán „emberbaráti” érzésektől vezéreltetve. Amikor aztán közeledik vendége felé, az védekezik, és általában üt (borosüveg, kólásüveg, hamutartó), majd megriadva tettétől gyorsan eltűnik a helyszínről. Persze előfordul, hogy összeszed néhány értékesebb dolgot a lakásban - ha már ott járt... Jelenleg két ilyen felderítetlen ügy lapul a dossziékban, az egyik 1980-ban, a másik 1984-ben történt. Sokszor szexuális aberráció motiválja a gyilkosságot. Ilyenkor hallatlanul megnő a rendőrök felelőssége: ha nem fogják el rövid időn belül az elkövetőt, akkor ez a fajta emberölés sorozatba csaphat át, rettegést kiváltva a lakosságból. A szakemberektől megtudtuk, hogy az összes emberölések mintegy hatvan százalékát adják az indulati tényezők miatti gyilkosságok. Színes a skála, féltékenység, megromlott családi kapcsolat, bosszú, harag, kocsmai összeszólalkozás. A felderítés nem ad különösebb munkát a nyomozóknak, az viszont több mint elszomorító, hogy jelentéktelen tyúkperek miatt, vélt vagy valós apróbb sértések okán rántanak kést, ragadnak fejszét az elkövetők... - Sajnos az említett emberöléseknél, szinte kivétel nélkül, döntő szerepet játszik az alkohol - állapítja meg kesernyésen az osztályvezető. - A bajok forrását kellene megszüntetni, lenyúlni a gyökerekig, s akkor lényegesen kevesebb munkánk lenne, rövidülne a fekete krónika a lapok hasábjain. A rablógyilkosságok arányszáma (hivatalos néven: nyereségvágyból elkövetett emberölés) a legkisebb, ám ez adja a legtöbb munkát a bűnüldöző szerveknek. A szakzsargon olykor „pacekbalhénak” is hívja ezeket az ügyeket, ami azt jelenti, hogy az ismeretlen (vagy alkalmi ismerős) elkövető leüti a gyanútlan állampolgárt (taxi, lakás, elhagyott hely), és zsákmányával azonnal odébbáll. - Az áldozatok nagy része idős, magányos ember, aki bizalmatlan mindenkivel szemben, s általában csak a gyilkost engedi magához közel férkőzni - állítja Kovács őrnagy. - Megfejthetetlen számunkra is: egyedülálló, beteges, mozogni alig tudó férfiak és nők miért tárják ki ajtajukat ismeretlen látogatók előtt! Évente öt-hat alkalommal motívum nélküli emberölések is történnek, ezeket elmebetegek követik el. Sajnos nem mindegyikük nyilvántartott, s előfordul: két gyilkosság miatt nem ítélik el az elmebeteget, kényszergyógykezelést kap, majd három év múlva „gyógyultan” távozik. S régi környezetébe visszatérve ismét öl és ismét különösebb indíték nélkül. Az osztály vezetői végül beszámoltak arról is, hogy Magyarországon kábítószerrel összefüggő gyilkosság egyelőre nincs és maffia jellegű emberölés sem történt. A rivális bandák általában egymás között elintézik vitás ügyeiket - nem mindig vér nélkül... Kóbor László (folytatjuk) Magyarországon I. I . 15