Reform, 1989. január-április (2. évfolyam, 1-16. szám)

1989-03-03 / 8. szám

16 I / Aláírásokat gyűjtenek ellene a képviselők Bős-Nagymaros „Nem a vízügyi ágazatnak, a társadalomnak fontos...” • Meglepte-e a 10 képviselő indítványa? -kérdem Varga Miklóst, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitká­rát. - Tudtommal 1945 óta nem fordult elő, hogy a parlament egy döntését újratárgyalta volna.­­ Ennyiben valóban szokatlan, de nem mondhatnám, hogy meglepődtem volna Sokféle vélemény jut el a képviselőkhöz, s egy részükben bizonyára nagy a fogékonyság az ellenvélemények meghallgatására Nyilván keresik is a helyüket, egyszóval érthető, ha ilyen akcióba kezdenek. • Mit tippel, elfogadja a Tisztelt Ház, hogy ezt a kérdést tűzze napirendjére a parlament ?­­ A döntés a képviselők joga, nincs tip­pem. Szerintem az októberi döntés megala­pozott volt, a képviselők meggyőződésből szavaztak. Úgyhogy nem tudom, felülvizsgál­nák-e álláspontjukat. Az írásos indítványban egyébként nincs új érv. • Hacsak az nem, hogy „a képviselőket nem tájékoztatták megfelelően", így például nem kapták meg az akadémia elnökségének 1983. és 1985. évi állásfoglalását, amelyben ellenzi a vízlépcső megépítését.­­ Világosan kell látni, hogy az MTA nem 1983-ban, hanem az 50-es évek elején, a kez­detek óta végigkísérte ezt a beruházást, véle­ményt formált. Ezek rendelkezésre állnak, bárki megnézheti... • Ma már igen, de a képviselők az októberi ülésszak előtt nem láthatták ezeket, mivel az akadémia elnöksége nem hozhatta nyilvá­nosságra például a 39/1983-as belső határo­zatát. Amely ilyen kitételt tartalmaz...az El­nökség véleménye szerint indokolt a berhá­­zást jelentős mértékben elhalasztani... de leg­inkább a beruházást leállítani. ”­­ De, mint ön is mondja ez nem volt nyil­vános, így a tárca sem kapta meg. Meg tudom önnek mutatni azt a dokumentumot, amely­ben az OVH akkori elnöke az akadémia állás­­foglalását kérte, és az MTA elnöke erre azt vá­laszolta hogy ez zárt anyag, attól kell kérni, akinek a számára készült • És kinek készült? - Aczél György, a Központi Bizottság tit­kára számára De kár ebbe belemenni. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy nem he­lyes kiragadni egy-egy (ellen)véleményt - mert én meg tudok mutatni olyan 1952-es akadémiai állásfoglalást, amely mellette állt hanem ezt a nagyon hosszú folyamatot a maga történetiségében kell nézni. Van róla do­kumentum, hogy 1986-os beruházási javas­latunk alapján - amelyet éppen az Akadémia véleményének figyelembevételével dolgoz­tunk át - az Akadémia elnöke és főtitkára is támogatja a beruházás folytatását. A képvi­selők pedig korrekt tájékoztatást kaptak, hi­szen ezt az 1986-os beruházási javaslatot tár­tuk eléjük a rendelkezésre álló fontosabb adó­ilyen lesz a tervezők álma szerint a szlovák oldalon. Bősnél (Gabcikovo) a táj fölé 16 méterrel magasodó mesterséges, úgynevezett üzemvízcsatorna és a bősi erőmű tokkal együtt Ennél jobban ma sem tudnánk tájékoztatni őket. Egyszerűen nincs olyan új szempont, ami az októberi döntés óta merült volna fel. • Annyival azért okosabbak vagyunk, hogy közben összegyűlt több mint 100 ezer aláírás...­­ Ez egyvalamit nem tükröz: a választó­­polgárok 96 százalékának a véleményét. Vé­gül is volt egy közvélemény-kutatás a parla­ment októberi ülése előtt: eszerint a többség támogatja a beruházást. Azt pedig hadd mondjam el: nem tetszik, hogy kiskorúakkal is aláíratnak, mint az Debrecenben történt. Persze nem állíthatom, hogy ez a jellemző. • Engedje meg, hogy kételkedjem az ön által említett tájékoztatás korrektségében. Egy esetleges nagymarosi végleges leállítás esélyeit elemezve a kormány előterjesztése számításba veszi egy pótlólagos erőműépítés többletköltségét, de az abból származó áram­export bevételét már nem.­­ Nem vagyok energetikai szakember, er­re vonatkozóan az tudna válaszolni, aki a táb­lázatnak ezt a részét összeállította . Nem találtam még olyan energetikai szakembert, aki ezt az egyoldalú információt magára vállalta volna De visszatérnék még egyszer a nyilvánosság kérdésére: ezek sze­rint az Akadémia véleményét nem az önök ja­vaslatára zárolták. Mi igaz abból, hogy egyes magyar dokumentumfilmek, illetve egy szov­jet alkotás az ottani vízlépcsőépítésről a tárca javaslatára lett betiltva ? - Én azt szeretném, ha ebben az ügyben korrekt tájékoztatás lenne. Persze a tendenci­ózus, ferdítő alkotásoknak nem örülünk - de azokat is tudomásul vesszük. Nem célja a tár­cának, hogy közvetlenül beavatkozzon a film­­forgalmazásba A szovjet filmet nem firtattuk be. • Okozna jóvátehetetlen károkat, ha a par­lament a vízlépcső-beruházás leállítása mel­lett foglalna állást?­­ Anyagi érdeke ebben nincs a tárcának, azon kívül, hogy körülbelül 10 ezer-elsősor­­ban a tárcán kívüli-dolgozónak ad munkát az építkezés. Persze, a vízügyi vállalatoknak is, de vízgazdálkodási feladatok enélkül is lenné­nek. Egyszóval: társadalmi érdek, hogy ezen Az Országos Vízügyi Hivatal propagandakiadványa 1985-ből. Mintha vízlépcső nélkül nem lenne rendben a Duna... a Duna-szakaszon a vízgazdálkodási helyzet javuljon, az érintett részen 50 évre előre meg lesznek oldva az ilyen problémák. Egy szol­gáltatónak nem is lehet önálló érdeke, felada­ta ellátását szolgálják lépései. Ez a beruházás nem a vízügyi ágazatnak, a társadalomnak fontos. Sz.G. 1989. MÁRCIUS 3.

Next