Reform, 1989. szeptember-december (2. évfolyam, 34-51. szám)
1989-10-13 / 40. szám
reform ni fasisztáztunk le sokakat? fen ítökhél halálos ellensége Brijyt. HMkercslÉli hon« Ittton jelentesse meg a Siilhakiirtiit Jó lenne középtájon találkozni A Kapu jó kapcsolatot alakított ki az elmúlt hónapokban több emigrációs újsággal. Az együttműködés persze nem mindegyikkel sikeredett. A kaliforniai Új Világ például három hónapon át hetente magyar információs oldalt szerkesztett velük, jó pénzt ígérve dollárban, de nem fizetett. Talán azt hihették, elég mondják a bűvös szót: társadalmi munka, a hülye kommunistáinak ennyi is elég. Jó lenne, ha az Új Világ link magyarjai néha a naptárra pillantanának: már rég túl vagyunk a Rákosi-, de még a Kádár-korszakon is. Másokkal simább, korrektebb kétoldalú kapcsolatokat alakítottak ki. Még a legszélsőségesebb Szittyakürttel is. A velük folytatott tárgyalásokról kérdeztük Brády Zoltán főszerkesztőt. - Miről volt szó a megbeszéléseken, cikk- és információcseréről vagy egyebekről ? - Sokkal lényegesebb dologról, arról, hogy átvennénk-e ezt a lapot? A főszerkesztőjüknek elmondtam, lehetne róla szó, de mi azt a hangnemet és szemléletet nem vállaljuk. Erre ők is bólogattak, hogy a Szittyakürt bizony kissé már elavult. Egyszóval meg kellene reformálni. - Hallhatnak-e bővebbet a Szittyakürtről? - Ha ezt a lapnevet hallják Magyarországon, még ma is többen felhördülnek. Nem alaptalanul, ez egy nagyon szélsőséges jobboldali lap volt. Az emigrációban még ma is viszonylag sokan olvassák. Észak- és Dél-Amerikában, valamint Nyugat-Európában mintegy 8-10 ezer előfizetője van. Amikor hazai kiadásáról tárgyaltunk, kifejtettük: segítjük az emigrációt, támogatunk egy olyan újságot, amely a magyarság önérzetét ápolja és helyreállítja, de a szélsőséges hangnemből és a revansizmusból nem kérünk. Beleegyeztek ebbe. A Szittyakürt legutóbbi száma már mérsékeltebb, a Kapuból is vettek át cikket és a Reformot is szemléznék. Ahogy mi elmentünk balról a közép felé, ők is lépéseket tettek a szélsőjobbról a centrum irányába. Jól lenne valahol a középtájon találkozni. - Milyen egyéb módon próbálják segíteni az emigrációt? - Például úgy, hogy bérmunkában kiadják könyveiket, mert itt olcsóbb, mint kint. Most jelenik meg először a kanadai magyar költők antológiája. Kint 5-6 ezer dollárból hoznák ki, mi megcsináltuk 3 ezer dollárból. Azért ez lényeges különbség egy kinti magyar írónak vagy költőnek. Sokan közülük rendszeresen publikálnak a lapunkban. Hiába jelennek meg kint néha 3 millió példányszámban is, de ők magyar írók akarnak lenni, és azt szeretnék, hogy a nevük Magyarországon legyen. Van még egy tervünk a hazatelepülés menedzselésére. Az 56- osok most mennek nyugdíjba. Kint 800, maximum 1000 dollárt kapnak, s van félretett pénzük is. Ez nem sok, de ha hazajönnek, és itt tudnak ingatlant vásárolni, s kettős állampolgárként élhetnek, akkor ez nekünk is, nekik is jó, mert itt úri módon tudnak abból a dollárból élni. Ezért indítunk egy mozgalmat; jelmondata: „magyarok, gyertek haza!” Az önálló kft.-vé alakuló Kapu ügyvédi irodát nyit majd, s 10 százalékos kedvezménnyel intézi a hazatelepedést. Ebbe az utóbbi vállalkozásba a Reform Hírmagazin Rt. is szívesen besegít. ER HEJ, MAGYAR HARCOSOK, öreg harcosok, messze sodortak a hadak útján, de túl óceánokon és évtizedeken is szívünkben van Magyarország! Bajtársi híradójuk, a Torontóban immár negyvenegyedik évfolyamát megjelentető Hadak Útján majd minden száma hazatekint vagy hazaemlékezik. A hazai események érdeklik őket a júniusi temetés, erről ír vezércikkében „végvári harcos” A hetedik koporsóímmel „Nemzeti megbékélés napjáról beszélünk. Ha ez nem üres szólam, hanem egy nemzet kívánsága akkor terjedjen ki ez a megbékélés a hetedik koporsó áldozataira! Terjedjen ki azokra is, akik egy vesztett háborúban hazájuk parancsát teljesítették, s terjedjen ki azokra is, akiket az előre megfogalmazott halálos ítéletekkel egy rendszer félreállított, vagy az emberi gyarlóság bosszújának estek áldozatul!” Mi is így gondoljuk. ikai magyarok politikai mozgalma pocs a világ különböző tájain élő honfitársainkkal. Az idősebb generáció és az ötvenhatosok állandó kirohanásaik céltáblái voltunk. Ők csakis ellenzéki, olykor teljesen ellenséges szempontok szerint vélekedtek Magyarországról. 1972-ben politikai mozgalommá szerveződött az Itt-Ott-tal rokonszenvezők tábora A törvényesen bejegyzett, s ezért adókedvezményben részesült Magyarok Baráti Köre ezután komolyabb vitákat folytatott más magyarokkal, de nem tudtunk közös nevezőre jutni abban, hogyan viszonyuljunk az óhazához. Valami hasonlót fedezek föl most a magyar közállapotokban is. Egyre több a személyeskedő hang, egyre kevesebb szó esik a húsba vágó közös célokról. Ez nem használ a demokráciának. Ez a magyar marakodás, úgy látszik, ideológiától és országhatároktól független. • Hány tagja van a baráti körnek? Az aktív tagok száma 350, de ennél lényegesen nagyobb a szimpatizánsok köre. Évente egyhetes találkozóra gyűlünk össze az Ohio állambeli Lake Hope-on (Reménység tava), ahol az egész kempinget kibérelve tartunk közgyűlést Itt iktatjuk be három évre az új vezetőséget is. • Miről írnak a legújabb Itt- Ott-ban? - Egy évben általában négyszer jelenik meg a lap, 1100 példányban, 25 dollárért - mondja Éltető Lajos, a lap főszerkesztője. - A mai magyarországi eseményeket követjük nyomon, ezeket a folyamatokat elemezzük a saját szemszögünkből. Bubrik Gáspár I „Dicsőség a legyőződnek” - a baltimore-i szegény, de tartalmas Ára: 1.50 USA dollár .o*'* 1 v'c,§ Amerikai Magyar g n értesítő HUNGARIAN MONTHLY hlrágben hitvallanak s topján, sondolni to 7