Reform, 1991. május-augusztus (4. évfolyam, 18-35. szám)
1991-05-03 / 18. szám
1991. MÁJUS 3 Ötmilliárdba kerül a v visszaforgatása Nem pazaroltunk még eleget? Építsünk meg egy Duna-alagutat a visegrádi kanyarban? Beszédesek a nagymarosi Duna-mederben 15 milliárd forintért kialakított holdbéli táj adatai! Az 54 hektárnyi, gáttal védett gödörnek, a félbehagyott vízerőmű munkaterületének - úgy is, mint az elmúlt rendszer emlékművének a puszta fenntartása évi 140 millió forintba kerül, a helyrehozatal, a Duna medrének visszaterelése pedig ötmilliárd forint is lehet. Az idő sürget, a bős-nagymarosi vízerőműrendszer egészének építésére érvényben lévő magyar-csehszlovák államközi szerződés megszüntetéséig azonban a diplomatáké a főszerep. A pillanatnyi patthelyzetben most a parlament döntött: felszólította a kormányt, hogy dolgoztassa ki Nagymarosnál és környékén a helyreállítás terveit. Ily módon ugyanis - a jogi akadályok elgördülése után azonnal hozzáláthatnak az építők a környezetben okozott károk helyrehozatalához. A helyreállítás azonban bonyolultabb szakmai feladat, mint maga az építés volt, annál is inkább, mert ez precedens: sehol a világon ilyen jellegű „visszaforgatást" még nem végeztek. Pedig a laikusnak pofonegyszerűnek tűnhet a teendő: át kell vágni a gátat, és a Duna visszahömpölyög régi medrébe. Csakhogy ez nem így van. A helyenként tíz méter mély gödörbe először vissza kell hordani a kirobbantott sziklákat - vagy betonnal kitölteni azt -, ellenkező esetben a vízáramlás iránya megváltozna, s egy hosszú szakaszon olyan sekéllyé válna a víz, hogy a hajók elakadnának. Márpedig a Duna-Rajna- Majna-csatorna megépülése után az eddigieknél is fontosabb vízi út lesz a Duna, így mindenképpen égetően fontos a hoszszú ideje amúgy is csak halogatott meder- és partrendezés egészen Rajkáig. Dr. Sámsondi Kiss György, a Dunatáj rendezésének kormánybiztosa mindenesetre országos és nemzetközi versenypályázatot hirdet majd a helyreállításra. Természetesen meglódult a szakemberek fantáziája, hogy miként lehetne a szükségből erényt kovácsolni. Olyan javaslat is elhangzott, hogy Nagymaros és Visegrád között a Duna alatt - felhasználva a gödröt - építsenek alagutat. Ez más vélemények szerint műszakilag ugyan kivitelezhető lenne, ám többe kerülne, mint egy hagyományos híd, és az ide terelődő forgalom megbontaná a Dunakanyar nyugalmát. Ami biztos: Visegrádnál a gát miatt elkeskenyedett Duna sodrása olyan erős, hog a felfelé igyekvő hajóknak be kell segíteni. A Széchenyi vontató teljesít itt szolgálatot, felhúzza az erőlködő hajókat, s ez önmagában napi több százezer forintos költséget jelent. Egyelőre kérdés, mi lesz a Nagymarosnál már elkészült vagy félkész felvonulási épületekkel, amelyekben az erőművet építő osztrákok laktak volna. A 70-80 lakás - Visegrádra néző kilátással - és egy 240 személyes, pazarul berendezett szálloda ajtajait jelenleg pókháló lepi, üresen áll. Értékük felmérése megkezdődött, hogy azután hasznosításukra pályázatot írjanak ki. Jelentkezőkben nincs hiány: a helyi önkormányzat, az egyházak, svéd cégek és bankok is igényt tartanának az iskoláknak, turistaközpontnak, lakásnak egyaránt alkalmas épületekre. Ugyancsak tervpályázatot írnak ki az egész Dunakanyar fejlesztésére. Az ország legszebb tája ugyanis hátrányos helyzetű terület, az elmaradott csatorna-, víz-, úthálózat építését az erőmű-beruházással együtt pótolták volna, ám most egyelőre ez is kútba esett. A lemaradást most úgy kell behozni, hogy a Pilis és a Ha mégiscsak bekövetkezne az öszszeomlás, van már túlélési segédletünk. A VOSZ még idejében receptet ad, mit is csináljanak a magánvállalkozások krízis esetén. Igaz, hogy szemlélete nem túl vidám és nem túl optimista, mégis egyfajta derűlátás jellemzi a dolgozatot. Hogy miért? Mert ki lehet lábalni ugyan bármiből - sugallja az írás de a jobbik megoldás az, ha bele sem lábalunk... Kormánytagok és tisztviselők! Dobják egyenesen a szemétkosárba a fogalmazványt, ha úgy vélik, inkább a vállalkozásélénkítő, vállalkozásbarát politikán fáradoznak. Aki viszont úgy tartja, jobb félni, mint megijedni, az most figyeljen ! Azt kell megtanulni ugyanis, mi az a legkisebb rossz, amivel egy válságot menedzselni lehet. Mert kérem, ez is tudomány! Kérdés, hogy mikor gyanakodjunk: itt az idő, a rossz mégiscsak bekövetkezett. Ha az infláció évi rátája eléri vagy meghaladja az 50 százalékos szintet és ezzel lehetetlenné válik minden gazdaságossági kalkuláció? Amikor a munkanélküliség eléri a 8-10 százalékot, s a reáljövedelmek évről évre csökkenő tendenciát mutatnak, s e lefelé haladó grafikon eléri a két számjegyes értéket?... Ezek csak az első jelek Ne tessék ennyire összerezzenni Sőt, ezen a ponton a válság még kezelhető - mondják az okosok. No de nézzük a túlélés technikájának első paragrafusát, a be nen Börzsöny adottságait kamatoztatni lehessen. Az összesen 70 ezer hektárnyi, erdő borította hegyek tele vannak történelmünk kulturális értékeivel, így a Budapest-Bécs világkiállításra az egész vidék már egy nemzeti emlékparkká léphet elő, ahol a sport- és az ifjúsági turizmus is helyet kaphat. Korábban a Budapest tüdejeként számon tartott dunakanyari erdők hatásfokát „a gondos” várostervezők mindenütt rontották. A békásmegyeri lakótelep például egy óriás gát a Pilis—Budapest természetes széljárás elterelésére, s ennek is „eredménye", hogy a benzingőz megüli az utcákat, fuldoklik a város. Az egykori szakembereknek - ezúton is - köszönet! Kruppa Géza A túlélés – A be nem ruházás gazdaságtanától a több lábon állás művészetéig