Reform, 1991. május-augusztus (4. évfolyam, 18-35. szám)
1991-05-03 / 18. szám
reform ISZ-receptje Ne aggódjJúlföklj, nem csap be az állam ruházás gazdaságtanát! (Nem tévesztendő össze ez a megruházással, noha sokaknak időnként ahhoz lenne kedve.) Ilyenkor arra gondolhatunk - noha kissé morbidnak tűnik hogy a válság mélypontján valószínűleg sokkal olcsóbban tudunk beruházni, mint most. Forrásainkat - ha kivonjuk őket a termelésből - lehetőleg olyan jószágokba" (például aranyba) fektessük, amelyek megtartják értéküket és könnyen mobilizálhatók. A banki betét nem ajánlható forma, mert nemcsak a kamatok maradnak alatta az inflációs rátának, de a válság idején arra is számítani kell, hogy bankházak is tönkremennek, s betéteseik hoppon maradnak. Mi van az ingatlannal? Ezt mint befektetési formát, végképp nem ajánlják. Jelenleg ugyanis egy túlfűtött ingatlanpiaccal állunk szemben. A frekventált budapesti ingatlanárak közelítik az Európában legdrágábbnak számító párizsi vagy a New York-i árakat, miközben ár- és bérszínvonalunk még igen messze van ezek nívójától. Ha válság van, zuhannak az ingatlanárak, s ilyenkor kell inkább vásárolni, ha van mozgatható pénzünk. Másik alapvető tudnivaló a költségek minimalizálása. Hű! - kap a fejéhez a kedves olvasó én eddig éppen az ellenkezőjét csináltam. Nyugodjon meg, jól tette! Legalábbis eddig. Mert hovatovább divattá vált a jövedelmek költséggé való transzformálása. A magas adószint érthetően erre ösztönzi a vállalkozókat. A jogszabályok adta keretek között például a gépkocsi-elszámolást költségtérítésnek vesszük ki, így nem fizetünk utána további terheket. (43 százalék tb + 10% nyugdíjjárulék, progresszív szja, szakképzési hozzájárulás stb.) Ám van egy bökkenő: a vállalkozások nagy része érzéketlenné vált e költségek iránt, mondván, úgyis megéri. Pedig ha szorít a cipő, a takarékosságnak ki kell terjednie a bérköltségekre is. Szükségszerű tehát minden olyan munkatárstól megválni, akinek a munkája nélkülözhető. Sok esetben már azzal is lefaraghatjuk a költségeket, hogy főfoglalkozású tagjainkat kiegészítőekké degradáljuk. Egy ilyen manőver előnye a csökkentett munkadíjon felül a tb-terhek lezuhanása 43 százalékról 10 százalékra Az Folytatás a 13 oldalon „Ugrásra készen” várakoznak határainkon kívül a jó szándékú tőkeerős külföldi cégek (korábban: burzsujok, kizsákmányoló kapitalisták), amelyek Magyarországon fialtatnák dollármillióikat. Ám minden energiájukat összpontosítva egyelőre nem zuhannak bele a honi kereskedelem kitárt karjaiba. Igaz, már nem a „régi szép” demagógia és bürokrácia riasztja őket, hanem a jelenlegi „túlliberalizált” gazdasági viszonyok szövevénye. A nagy „nyitás” idején nem érzik magukat biztonságban az állammal szemben. - A külföldi vállakozók tisztában vannak azzal - mondja Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium szakértője hogy egy társaság alapításához nem elegendő a rájuk vonatkozó sajátos szabályokat megismerni, tudni kell azt is, hogy a velük társulni kívánó magyarországi cégek mire jogosultak. Egy állami vállalattal történő közös vállalkozás előkészítésénél pl. döntő fontosságú lehet annak vizsgálata, hogy a vállalatot - a társaságba bevinni kívánt vagyontárgy tekintetében - terheli-e előzetes bejelentési kötelezettség. A törvényben meghatározott értékhatár felett ugyanis a vállalat nem kerülheti meg az Állami Vagyonügynökség kontrollját, a bejelentés elmulasztása a társasági szerződést semmissé teszi. A beruházási kedv élénkülését sokan az adókedvezmények mértékének növelésétől várják. Pedig ennél sokkal fontosabb, hogy a velük tárgyaló cég tulajdonosi minőségét senki sem vonhatja kétségbe. Ezért nagy jelentőségű, hogy a parlament mihamarabb törvényben rendezze az önkormányzati tulajdonnal, a volt tulajdonosok részleges kárpótlásával, , valamint a szövetkezeti tulajdonnal összefüggő kérdéseket. Áttérve most már a kifejezetten a külföldiekre vonatkozó szabályozásra - folytatja Gadó Gábor -, az 1991 -es év e vonatkozásban jelentős egyszerűsítéseket hozott. Míg korábban a külföldi többségű társaságok alapításához a Pénzügyminisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma szabad mérlegelés alapján kiadható engedélyére volt szükség, addig a jövőben - éppúgy, mint a kizárólag belföldi érdekeltségű cégeknél - csak a cégbíróság vizsgálja, hogy az alapítás a törvényi előírásoknak megfelelően történt-e. A külföldinek pénzbeni hozzájárulását továbbra is konvertibilis devizában kell teljesítenie, de - és ezt érdemes hangsúlyozni - a külön devizaszámlán tartott pénzkerettel a társaság szabadon rendelkezik, éppúgy fordíthatja alkalmazottainak külföldi kiküldetésére, mint termelőeszközök behozatalára „Támogassák” reményeinket a számok, miszerint 1972 óta kb. 7 ezer vegyes vállalat alakult, ebből 1990-ben 3840,1972 és 1988 között a befektetett külföldi tőke öszszege 200 millió dollár volt, míg 1990-ben (tehát 365 nap alatt) 500 millió dollár. Ne álljuk soha többé útját a felénk hömpölygő dollárfolyamnak - ha lehet! Lehet? Cs. Nagy nagymarosi holdbéli fái