Reform, 1993. szeptember-december (6. évfolyam, 35-52. szám)
1993-09-01 / 35. szám
reform elasztási kampányban ? Feledy Péter hírigazgató, Magyar Televízió: - Egyelőre még ott tartunk, hogy véleményt kértünk a pártoktól a tévé előző választások alatti működéséről. Mi az, amit megtarthatunk az akkori műsorokból, esetleg milyen külföldi példákat hasznosíthatnánk. Most állítjuk össze az etikai kódexet. Nagyon kellemes meglepetés volt, hogy ezt a pártok teljességgel ránk bízták. Szeptember 10-én vitatjuk meg. A hivatalos választási kampány műsorlebonyolításáról ötperces bemutatkozások, fizetett reklámokegyezség születik majd. Ezzel feltehetően nem lesz gond. Veszélyesebb a kampányt megelőző időszak, amikor netán a több vagyonával vagy a jó sajtókapcsolataival előnyhöz juthat. • Milyen műsorok lesznek és mennyibe kerülnek majd? - Biztos, hogy sokba. A kampányra külön költségvetés készül. Kedvezményes takfája lesz a politikai reklámoknak, még nincs kialakítva a pontos ár. S részben felhasználjuk a már meglévő műsorainkat: 24 óra, Létkérdések. A többiről még csak most körvonalazódik az elképzelésünk. Egyről már döntöttünk, amint megszületik az új választási törvény, nekilátunk - a pártoktól, politikától független - ismertetéséhez. Legyen ideje eltűnődni a polgárnak, hogy elmenjen-e szavazni. (andrea) Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője, választási titkár: -Egy pártnak a választási kampány idején az elektronikus, közszolgálati sajtóban való megjelenése három fontos részre osztható: a direkt politikai hirdetésekre, a politikai vitaműsorokra, valamint a napi politikai hírműsorokban való szereplésre. Minél korrektebb a harmadik elem, annál kevésbé szükséges az első kettő kiterjedt alkalmazása. Csakhogy - sajnos - nálunk nincs valóban független rádió és televízió, a hírműsorok finoman fogalmazva is elfogultak. Ezért ha azt kívánjuk, hogy a kampányharc a programoknak és az ország előtt álló gondok megoldására tett javaslatoknak hiteles és tisztességes versenye legyen, akkor a vitáknak kellő teret kell adni. • Szükséges szabályozni a politikai hirdetések összterjedelmét? -Feltétlenül. Mi nem akarjuk, hogy a kampányban a tőkék mérkőzzenek. Mindenekelőtt a választójogi törvényt kell módosítani, keretszabályban rögzítve a kampányban való részvétel módját. Azt, hogy valamennyi országos listát állító párt kötelezően kapjon megfelelő nyilvánosságot önmaga bemutatására, s a konszenzus elve alapján ezt kell kitölteni „fillérre” pontos tartalommal. • Folytatnak-e jelenleg valakivel tárgyalásokat egy etikai kódex megalkotására?Az SZDSZ-Fidesz megállapodásának eleme ez is. Ugyanakkor részt veszünk az MSZP kezdeményezte sokpárti egyeztetésen. Ám az eredményt illetően egyelőre minden nyitott. Az sem látható, hogy a médiumok miként lesznek „vevők” a javaslatokra. (de aki kor megpróbálnak a pártok minél többet szerepelni a tévében. Ekkor kell majd maximálisan korrektnek lennünk. Attól tartanak a pártok, hogy némelyi lentétben állna az esélyegyenlőséggel... - Nézze, legalább 75 párt készülődik a politikai versenyre. Ez abszurdum, nevetséges, komolytalan. Vannak köztük fantomtársaságok is, amelyek csak azért alakultak, hogy felvehessék az állami támogatást. • Mi a véleménye az MSZP kampánykódexre vonatkozó kezdeményezéséről? -Csalárdnak tartom, mert nem a szándékok összehangolására, egy valóságos kódex kialakítására irányul, hanem a tárgyalási javaslat egyszerűen már önmagában kampány az MSZP mellett. •Anyagiakban mennyit szánnak a küzdelmekre? - Nem tudom megmondani. Kevés a pénzünk, mint mindig. Márpedig manapság a pénz az úr. Deáki Herényi Károly, az MDF szóvivője: - Minél rövidebb kampányidőszakot és azonos feltételek melletti szereplést akarunk rádióban, televízióban. És ezt kapják meg azok a nem parlamenti pártok is, amelyek képesek országos listát állítani. De még előtte legyen módjuk egy maximum egyperces reklámfilm sugárzására a tévében. Pozitív kampányt szeretnénk, de ezt csak a többi párttal együtt érhetjük el. Az MDF a pártpolitikai szempontok elé helyezi majd a parlamenti demokrácia eltelt négy esztendejének bemutatását, a több mint háromszáz megszületett törvény tükrében. A kampányban mi az értékeinket hangsúlyozzuk, nem a másik párt hibáit, mert az visszatetszést kelt, különben sem szokásunk. Javasoltuk a tévének, hogy tájékoztasson a választás jogi, technikai lebonyolításáról. Annak nem örülnénk, ha a vitaműsorokba odaültetnének egy független szakértőt, hogy okoskodjon. Azt sem szeretnénk, ha az egymással választási koalícióban lévő két napon át találkoztak sok százan azok közül, akik hosszú éveket töltöttek együtt - kényszerből, politikai elítéltként - nem háborús bűnért - 56 előtt (részben aztán is). Róluk,akiket a Katpol, az ÁVO, a Rákosi-éra börtönei hoztak össze s utaltak a rabságban egymásban az ember megbecsülésére és segítésére - kissé megfeledkezett a társadalom. Igaz, ők - átélve, hogy az elvett éveket pótolni nem lehet - feltalálták magukat a napi dolgos életben, s nem tolakodtak akkor sem, amikor már kis sérelmekre is érdemként hivatkoztak. Helytállás, nem pedig melldöngetés teszi a magyart, az embert. Hátramaradtak a kárpótlásban is, spontán egyesülésük, a Politikai Elítéltek Közössége pedig mindmáig saját pártok csevegnének egyazon adásban. S inkább legyen rövidebb a műsoridő, de egy az egyben jöjjön le, mert olyan szerkesztett műsor nincs a világon, amivel minden résztvevő egyetértene. Végül pedig nagyon jól felkészült műsorvezetőket, riportereket szeretnénk. • Feltehetnek majd kényes kérdéseket? -A politikában nincs ilyen. Minden kérdés jöhet, csak tisztességes és pártatlan legyen... - nem utolsósorban külföldre menekülve boldoguló - tagjaik hozzájárulásából él, hiszen kihúzták a támogatandó szervezetek listájáról. Valljuk be, mindmáig tudat alatt - évtizedek beidegzett óvatosságából s talán besulykolt nézeteiből is - társadalmi magatartásunkból nem tűnt el még az az önmentő reflex, hogy jobb nem tudni ezekről a dolgokról, abból baj nem lehet. Pedig nemhogy szégyen az, ha valaki azért börtön viselt, mert ellenállt az idegen uralomnak és a nemzeti, politikai elnyomásnak, vagy ha csak ilyen nézeteiért szenvedett börtönt. Számukra ma is - fölötte a pártoknak - a nemzet jövője az első: az lehet az igazi kárpótlás, ha az ehhez szükséges öntudatra és összefogásra ébredve az ország gazdaságilag talpra áll, és biztonságban elismert helye lesz az európai nemzetek közösségében. Elismerésül most először többük - köztük Báder Ferenc, Dobovics Miklós, Demján László, Körösmezei Miklós,, Mirkovics Margit, dr. Németh Árpád, Solti Molnár István, Sunderlik Imre, Szedlák Béla és Tibor, Tobak Tibor- megkapta a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjét - idézzük - „a nemzeti ellenállásban való tevékeny részvételért és következetes nemzethű életútjáért”. S találkozójuk első napján a miniszterelnök levélben, a belügyminiszter és több politikai személyiség, valamint Tőkés László püspök szóban köszöntötte őket. A köszöntőkben itt-ott kiérzett a jövő évi választásra készülődés -de a 7-800 résztvevőben a találkozás öröme uralkodott. A börtönéveket idézte fel Tollas Tibor verseivel, hisz őket a börtönévekben kialakult szeretet és megbecsülés fűzi össze, ahogy Fehérvári István mondta, akit a másnapi közgyűlésen újraválasztottak - a változtatott alapszabály szerint 3 évre - társelnöknek Petrusz Tiborral együtt. A közgyűlésen a társszervezetek vezető képviselői is felszólaltak, demonstrálva az együttműködést. Szóltak sajátos gondokról, kárpótlásról, kárpótlási jegyekről -figyelmeztettek, hogy ezeket ne adják el, mert úgy rosszul járnak is a felelősségre vonásról, amiben valóban fontosnak a tények, az igazság nyilvánosságát tartják. n.t..) Az igazi kárpótlás