Reform, 1998. július-szeptember (11. évfolyam, 27-38. szám)
1998-07-14 / 28. szám
AKTUÁLIS Kilenc idegenforgalmi régió és 1000 iroda Az idegenforgalom régóta a magyar gazdaság egyik sikerágazata, holott a szakemberek szerint fél lábon áll, és meglehetősen elavult szisztéma szerint működik. Néhány hónapja viszont született egy kormányhatározat, sőt az új parlament már önálló idegenforgalmi bizottságot is felállított. usztriában 1500 településen működnek idegenforgalmi irodák, amelyek a nem üzleti célú „gazda” funkciót látják el, míg nálunk csak 70 tourinform iroda van, s azok is főleg a kiemelt üdülőkörzetekben. Korábban ugyanis csak a 6 kiemelt idegenforgalmi területen, vagyis a Balatonnál, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál, a Dunakanyarban, a Mátra-Bükk hegységben és Sopron-Kőszeghegyalján működtettek irodát. S miközben kétségtelenül ezek a tájak a legvonzóbb magyar turisztikai célpontok, mégis mindössze az ország területének a 10 százalékát fedik le, tehát a többi idegenforgalmi attrakció iroda nélkül maradt. És a régi rendszer amúgy is rég elavult már, hiszen 40 éve alakult ki. Márpedig manapság a világ nyolcadik csodája is kimarad a bédekkerekből és az úticélokból, ha nincs gazdája és nincs közötte felhajtás, nem reklámozzák. Végül is az 1007-es kormányhatározat szerint márciusban a versenyképes fejlesztésnek és az EU-követelményeknek is megfelelő 9 idegenforgalmi régió született. A régiók határai a megyehatárok lettek, s idővel maguk a régióhatárok is változhatnak. Egyébként néhány megye több régió munkájában is részt vesz. Többek között ezért is fontos, hogy régiók, önkormányzatok, kamarák és más szakmai szervezetek együttműködjenek. Dr. Czeglédi József volt a miniszteri biztosa az idegenforgalmi régióknak, s irányította az átalakítást, most pedig a Közép-dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottság titkára. „Lépéskényszerben voltunk, már 10 éve érdemes lett volna átalakítani az idegenforgalom rendszerét. Ahogy Ausztriában másfélezer iroda gondoskodik a turistákról, képviseli a helyi idegenforgalom érdekeit, úgy nálunk is 1000 településen szerencsés volna kiépíteni. Az uniós csatlakozás miatt amúgy is felértékelődnek a régiók, tehát mindenképpen előremenekültünk.” A RIB-ek idén 137 millió forintot kapnak a költségvetésből, ami nem túl sok, viszont a Turisztikai Célelőirányzatból pályázatok útján még 1 milliárdot kaphatnak. A Czeglédi József által vezetett közép-dunavidéki régióhoz három, megye, Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád tartozik. A régió előnyeihez sorolják Budapest és a Duna közelségét, két nemzeti parkot (Kiskunsági Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) valamint olyan rendezvényeket, mint például a Forma-1 futam. Ugyanakkor a Duna szennyezettsége, a jacht- és csónakkikötők gyér száma vagy éppen a hiányzó kerékpárutak megnehezítik az idegenforgalom szervezését. Czeglédi úr szerint a lehetőségek már-már határtalanok, hiszen a hobbi-, a termál- valamint a dunai víziturizmus fejlesztése mind-mind vonzó lehet a belföldi és külföldi turistáknak. A regionális bizottság szeptemberi ülésén mindezeken túl foglalkozott a komáromi monostori erőd hasznosításával, a tatai Öregtó vízminőségének javításával és a nagybörzsönyi kisvasút felújításával. Furcsamód a három megyében hasonló tendencia érvényesül, vagyis az első hónapokban 20-25 százalékkal csökkent a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma. Pest megyében a belföldi vendégek maradtak el, a fizető-vendéglátásnál a külföldiek 40 százalékkal több szobát foglaltak le, mint tavaly. Komárom-Esztergom megyében viszont a külföldi vendégéjszakák száma csökkent a felére, míg a belföldiek 40 százalékkal több szállodai szobát foglaltak le. Nógrád megyében viszont a külföldiek és a hazai turisták is 20-30 százalékkal kevesebb időt töltöttek el, és a fizetővendéglátásnál a 12 ezer vendégéjszaka 90 százalékát a belföldi turisták foglalták el. Egyébként a külföldi turisták többsége német nyelvterületről érkezik, főleg (40 százalék) Németországból. Ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy lesz dolga a regionális idegenforgalmi bizottságnak a most alakuló 4 szakbizottságnak és 18 kistérségi területi bizottságnak. „Már 384 település önkormányzatával felvettük a kapcsolatot, és szereztünk a régiónak 100 millió forintot, amiből többek között 32 rendezvényt és kisebb beruházásokat tudnak majd támogatni. Pünkösdkor már vendégül láttunk 25 országból 70, Bécsben akkreditált diplomatát, akiket többek között Esztergomba, Visegrádra és Gödöllőre vittünk el. Természetesen ősszel bemutatkozunk majd a 9 Dunabörzén az ausztriai Kremsben” - mondja dr. Czeglédi József, aki egyébként már 12 éve tagja az AIEST Idegenforgalmi Világszervezet Elnökségének. D. L. IDEGENFORGALMI REGIOKA eh reform FÜGGETLEN POLITIKAI HETILAP