Reformátusok Lapja, 1981 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1981-12-06 / 49. szám
Megkezdődött a Ráday Kollégium újjáépítése (Folytatás az 1. oldalról) megindult, az udvar végén levő garázsok lebontásával és az alapok lerakásával. Ezután következik a szerkezeti elemek gyártása és tavasszal hozzáláthatnak a szereléshez. Az új rész 1983 végén lesz készen. Közben fokozatosan sor kerül a régi épület felújítására, ennek befejezési határideje: 1985 vége. A vállalkozás minden lépését előzetesen megtárgyalja és figyelemmel kíséri az építési tervbizottság. Minden fontos döntést, alapos előkészítés után, közösségi tanácskozással hozunk. Most éppen december 3-án ülésezik ez a bizottság. Visszatérve az előbbiekre, közbevetőleg megkérdezem: hogyan sikerült ilyen gyorsan megszerezni az engedélyeket? Tudjuk, hogy ez általában nem olyan egyszerű dolog. — Jó, hogy ezt felvetette. Meg kell mondanom: hálára indító, lekötelező módon segítettek állami hatóságaink. A házilagos kivitelezéshez, az építkezés nagysága miatt, külön miniszteri engedélyt kellett kérni. A kerületi tanács és az érintett közintézmények rendkívül előzékenyen, gyorsan és eredményesen teljesítették kéréseinket. Megragadom az alkalmat, hogy mindezért, különösképpen az Állami Egyházügyi Hivatal támogatásáért, ezúton is köszönetemet fejezzem ki, örülünk ezeknek a jó híreknek. Most még azt kérdezem meg: hogyan fedezik mindezekhez a költségeket? — Három forrásból: 1) A gyülekezetek felajánlásaiból. Ez öt évre elosztva, 1980—85-ig összesen mintegy 16 millió forint. A dunamelléki egyházkerület gyülekezetei 8, a dunántúliak és a tiszáninneniek 1,5—1,5, a tiszántúliak 5 millió forintot ajánlottak fel. 2) A kormány 15 millió forint rendkívüli államsegélyt ad az építkezéshez, ugyancsak öt évre elosztva. Ez a két tétel igen jelentős részét képezi az anyagi bázisnak. 3) A külföldi testvéregyházak adományai számításaink szerint elérik a 30 millió forintot. Vagyis ez idő szerint összesen mintegy 61 millió forint áll rendelkezésünkre. Az új épületrész költség-előirányzata 45 millió forint, a régi épületrész felújítása, az árváltozásokat figyelembe véve, elérheti a 30 milliót. Bízunk abban, hogy biztosítani tudjuk a fedezetet. Természetesen csak akkor, ha az imádságos buzgóság tovább tart a gyülekezetekben és a külföldi testvéregyházak érdeklődése nem lankad. Az eddigi adományok és a segítőkészség megnyilvánulásai alapján biztató jeleink vannak. Kérjük az imádságot és a szeretetek Lebegjen mindnyájunk előtt az a bizonyosság, hogy itt egyházunk, gyülekezeteink jövőjéről, az új lelkésznemzedék korszerű nevelésének, az ügyéről van szó. ők azok, akiknek a gyülekezeti életben kell szolgálni és bizonyságot tenni. Rátérve a nyugdíjas otthon létesítésére, megkérdezem: vajon nem túl merész gondolat volt-e, hogy egy nagy vállalkozás mellett belekezdtek a Cimbalom utcai építkezésbe? — Őszintén meg kell mondanom: nehéz helyzetben voltunk, mert két olyan mozzanat merült fel, ami kényszerített bennünket arra, hogy foglalkozzunk ezzel a tervvel. Igen nagy probléma állandóan a nyugdíjas lelkészeknek a parókiáról való kiköltözése. Sok gyülekezeti gond forrása és feszültség okozója, hogy az új lelkész nem tudja elfoglalni a lelkészlakást, mert az idős, szolgálatban megfáradt, nyugdíjba menő lelkésztestvérnek nincs hova költöznie. Igaz ugyan, hogy ez a most épülő ház még nem oldja meg a dolgot, de jelzi az irányt, amerre haladnunk kell. A másik mozzanat: kedvező ajánlatot kaptunk. Budapest egyik legszebb helyén, a Rózsadomb tetején rendkívül értékes telket adományozott Fésűs Imréné testvérünk egyházkerületünknek. A Fővárosi Tanács az átírási illetéket elengedte, tehát ingyen, térítésmentesen jutott az egyházkerület birtokába. — Mi volt a következő lépés? — Elkészültek a tervek. A telekhatárokhoz és az engedélyezett szintmagassághoz igazodva nyolc kis lakást építhetünk. Ez a munka gyors ütemben halad, a falak már a második szintet érik el. A befejezés és a kulcsátadás jövő ősszel, vagy tél elején várható. A terveket természetesen úgy csináltattuk és az építkezés már úgy folyik, hogy lesz egy gyülekezeti terem, amely a környéken lakó reformátusoknak is istentiszteleti helyiségül szolgálhat. Az építkezési költség nagy részét külföldi testvéregyházak biztosítják. Beszélgetésünkből világosan kitűnik — és ezt szeretném hangsúlyozni —, hogy ezek a munkálatok a gyülekezetek javára folynak. Befejezésül megkérdezem: mit üzen Püspök Úr olvasóinknak, azoknak a testvéreinknek, akik mindezt anyagilag is elősegítik? — Mindenekelőtt köszönöm az eddig tanúsított nagy és megható áldozatkészséget. Napról-napra érezzük, hogy gyülekezeteink, református emberek ezrei állnak mellettünk, akik gazdagok jócselekedetben és örömmel adakoznak. Ebben bízunk továbbra is. Előretekintve, az élő Istenben reménykedünk, aki bőségesen megad nekünk mindent a mi tápláltatásunkra. Pál apostol szavaival kérjük: „imádkozzatok „értünk atyámfiai, hogy az Úrnak beszéde terjedjen és dicsőíttessék”, hogy „a békességnek Ura adjon ... mindenkor minden tekintetben békességet”. (II. Thess. 3:1,16.) Szívből kívánjuk lapunk szerkesztősége és olvasó gyülekezete nevében: úgy legyen! Isten áldja meg és vigye jóvéghez a jó szolgálatot. G. B. HALOTTAINK Szabó Géza, a budapest-Klauzál téri gyülekezet beosztott lelkésze november 8-án elhunyt. Temetése november 20-án volt Farkas József és dr. Berta Barna lelkipásztorok szolgálatával. Id. Kővári Lajos, a kétsemjéni egyházközség presbitere, életének 73. évében elhunyt. Körössy Istvánná, a boldvai gyülekezet egykori lelkészének özvegye, életének 80. esztendejében elhunyt. Temetése november 15-én, Boldván volt. A hajdúnánási gyülekezetben ez évben három presbitert temettek. Vitányi Istvánt július 20-án, Hódos Imrét július 22-én, Oláh Mihályt november 12-én, özv. Krakker Lajosné, Krakker Dezső felsőmocsoládi lelkész édesanyja, 83 éves korában meghalt. November 2-án, az Óbudai temetőben temették el. Besse Sándor nagysallói (Csehszlovákia) születésű, pusztaszabolcsi presbiter, volt dunaföldvári TSZ elnök, a DKV nyugdíjasa, 60 éves korában meghalt. Temetésén Abuczky István verebi és Tóth Sándor sárkeresztúri lelkipásztorok szolgáltak. Dr. Vitéz István egyetemi tanár, kandidátus, néhai Vitéz Ignác volt kemecsei lelkész fia, életének 82. évében, november 7-én elhunyt, egy héttel előbb meghalt felesége halálát követően. Az elhunytban Juhász Levente toki lelkipásztor nagybátyját gyászolja. özv. Bondár Andrásné Csuba Margit, a dobozi gyülekezet 83 éves tagja, elhunyt. Temetése november 18-án volt (X). Komlósi Mihály, a dobozi gyülekezet jelenlegi gondnokának fia, 40 éves korában meghalt. Emlékére a család és a gyülekezet a földrengés kárt szenvedett dobozi templom most folyó renoválására adakozott. Somogyi körkép Zselickisfalud A zselici erdő alján hálaadó istentiszteletre gyűlt össze október 18-án Kisfalud népe. Reformátusok és nem reformátusok. A hetvenöt lelkes, kis gyülekezet — lelkipásztorának vezetésével — két éven át tartó, szorgalmas munkával és áldozattal tetőtől talpig, kívül-belül megújította kétszáz éves templomát. Reggel, a szintén kívül-belül megújított parókián fogadta a lelkipásztor és a presbitérium Kovách Attila püspököt és feleségét. Zselickisfaludon már 1699 előtt létezett egy fából épített templom. Feljegyezték, hogy imádkoztak benne a keresztyén fegyverek diadaláért a török hódítók ellen. Még ötven évig állott fenn ez a templom. 1743-ban megújították Mária Terézia engedélyével. A Türelmi Rendelet megjelenése után 1787—89-ben új, téglatemplomot emeltek. Ezt bővítették és emelték meg 1884- ben a mai állapotra. Az utolsó javítás 42 évvel ezelőtt volt, 1939-ben. Ez alatt az idő alatt a templom — mivel forrásos helyen épült —, nagyon megrongálódott. A tornyot viharkár érte, a tetőzet elavult, a vakolat leomlott, ajtók-ablakok elkorhadtak. A javítás már hat évvel ezelőtt megkezdődött, amikor a beázó cseréptetőt palával cserélték ki. A javítások összköltsége: 232 000 Ft. A Somogy Megyei Műemlék Albizottság 5800 Ft, az egyházkerület 10 000 Ft segéllyel támogatta a felújítást. Népes gyülekezet előtt vonult be a püspök a templomba, amely szépen fel volt díszítve népi hímzéses térítőkkel és virággal. Az igehirdetés a Róma 1:5 alapján a kegyelemből hit által való megigazulásról szólt és arra tanított, hogy miként gyümölcsözhet az evangélium a gyülekezet és a keresztyén ember életében. Igehirdetés után a helyi lelkipásztor köszöntvén a püspököt, beszámolt a templomjavításról. Utána Bellai Zoltán kisfaludi születésű, alsoki lelkész mondta el köszöntését és benyomásait. A gyülekezet asszonyai nevében Ripl Margit köszöntött. A lelkiekben gazdag és áldásos ünnepet a 90. zsoltárral fejeztük be. A ragyogó napsütés és a szép ünnepély örökre emlékeztés marad a zselickisfaludi gyülekezet lelkében. Végh. Gy. Barna Október 18-án, délután Emi- Bálvátl VOS gondnok vezetésével. E munka után megtekintette a köröshegyi elkészülte után a diakóniai kitemplomot a lelkész kíséretbzottság Vezetésével a gyülekezet Megint is templomunk óráid Nem tudom pontosan hány toronyóra van hazánkban, annyi bizonyos, hogy az 1200 református gyülekezet templomtornyain nem sok lehet, de vannak tornyok, amelyek elképzelhetetlenek óra nélkül, így a debreceni Nagytemplom, Budapesten a Kálvin téri, a Nagyköröst, a Decsi és még lehetne sorolni jó néhányat. A többiekben sajnos már nem mindegyikben működik állandóan az óra. A mutatók hiányoznak, csak a számlap árulkodik még arról, vagy annak befalazott helye, hogy itt valamikor óra is működött, így van ez Cegléden, Nagyharsányban és Gerjenben is. Modern, új templomainkról pedig egyszerűen elmaradnak az órák. Nincs aki foglalkozzon velük, nincs, aki kezelje őket. Pedig ma, amikor már a harangok is elektromos vezérlésre vannak átalakítva, nem lehet nehéz műszakilag megoldani ezek üzemeltetését, karbantartását sem. Mi, reformátusok tudjuk, nagy bűn az, ha a meglevőt nem használjuk, s azt elhanyagoljuk, ha az, ami ékesíthetné tornyainkat, elcsúfítja, ha az, ami segítségünkre lehetne, bosszúságunkra van. Ha vannak hozzáértő, ügyes kezek és mégsem csináljuk meg azokat. „Ha tudnánk jót cselekedni, de nem cselekszünk" (Jakab 4:17). Azért is elszomorító ez a helyzet, mert a világ azt olvashatja le tornyainkról, hogy falaink közt megállt az idő , és mi nem akarunk többé szolgálni azzal, hogy időt mutatunk az embereknek és az alkalmakra figyelmeztetjük őket. (I. Thesszalonika 5:1.). Bár Thesszalonikában ismerték az időket és az időszakokat, Pál mégis ismerteti nekik azt. El kellene indítani őket ismét, már csak azért is, hogy ne legyen nagy eltérés a között az idő között, amelyre az figyelmeztet, és a között, amely kezünkre csatolva a veszendő, múlandó percekre figyelmeztet. Talán akkor többen néznének majd fel nemcsak a tornyok óráira, de Arra is, aki az idők felett a mi időnket pontosan és megállás nélkül méri. Én is mindezt Kiss János decsi presbiter versének elolvasása után értettem meg, örültem, hogy ő akkor ott megállt egy percre, mert az öreg toronyóra elindult. Bárcsak mi is többször tudnánk megállni és elgondolkozni: vajon mi indul el és mi kezdődik naponként? Van-e értelme órát nézni, ahhoz igazodni, Istenre nézni. Hozzá igazodni? Megköszönted-e már, hogy szorgos kezek naponként javítják az elromlott dolgokat? Érted teszik! Ne légy tétlen, csatlakozz hozzájuk, s Ahhoz, Aki őket is megjavította és karbantartja. Nézd tovább az időt és az Időtlent. (Cegléd) Lizik Zoltán ben megérkezett Bálványosra fe- Az istentisztelettel kezdődő asszonyai a templom kitakarítása feségével együtt Kovách Attila, ünnepi közgyűlésen elsőnek Bo után, személyes adakozásból van dunántúli egyházkerület püs- russ István, ságvári lelkész, egy sárolt anyagokkal átfestették, pöke. A vendégeket a bálványo- házmegyei tanácsbíró köszöntői- belakkozták a templom teljes iasi.. ..s köröshegyi gyülekezetekbe a püspököt és feleségét, vala berendezését az ajtókkal együtt, elöljárói fogadták és köszöntőt- mint az ünneplő gyülekezet elöl- kettőezer forintért új futószőték. A püspökiének — agyűjáróit és jelenlevő tagjait, nyeget vásároltak a templom lekezet és az ifjúság nevében — Utána István József lelkész is élesítésére. A templom ablakait István Ildikó virágot adott át, mertette a felújítási munkálatot is megújította a gyülekezet saját A templom belső felújítását kát. Az 1836-ban klasszicizáló, erőből. Az 50 000 Ft értékű felhálaadó istentisztelettel ünneplő későbarokk stílusban épült újítási munka az egyházközség gyülekezet előtt az Igét a püspök nagyméretű templom erősen pénztárának 15 000 Ft kiadással hirdette Máté 13:19; 18:23 alap- megrongálódott belsejét, vakolat- járt, a többit összeadták vagy tán. Egyebek között kiemelte: a javítások után többszöri mesze- önkéntes munkával végezték el a döntő kérdés nem a lélekszámeléssel felújították. Az állványozás gyülekezet tagjai, hanem hogy a gyülekezet milyen összes munkáját a gyülekezet A beszámoló után a gyülekezet igehallgató elöljárói végezték Bartos Lajos gyermekei és a boglárlellei lelkész fiai énekkel és hangszeres zenével szolgáltak Szabó Lajosné vezetésével. Ezután a szomszéd gyülekezetek nevében Gueth Gyula balatonöszödi, Kulifay Albert nagycsepelyi, Szabó Lajos boglárlellei lelkészek köszöntötték az ünneplő gyülekezetét. A hálaadó istentiszteleten jelen voltak dr. Galambos Iván köröshegyi, és Borza László nyugdíjas bálványosi plébánosok és a katolikus egyház elöljárói. Az ünnepség után a lelkészi hivatalban terített asztal mellett látta vendégül a meghívottakat a gyülekezet. A teljes perselypénz-adomány a Ráday Kollégium újjáépítését szolgálta. Ezzel is jelezte a 160 fős kis gyülekezet, hogy „hálával áldoz az Úrnak”. István József Gyülekezeteink, életéből A putnoki templomban a környékbeli gyülekezetek presbiterei részére a november 8-án tartott, egésznapos körzeti konferencián Ablonczy László esperes igehirdetéssel, Horváth Barna, Ruszkay Gyula és Virágh Sándor egyházkerületi előadók előadásokkal szolgáltak. A záróáhítatot Gere Gábor helybeli lelkipásztor tartotta. A konferencián, a gyülekezet tagjain kívül, 120 presbiter vett részt. A csákvári gyülekezet kántorát Eőrsy Nagy Ferenc ny. igazgatótanítót gyémántdiplomával tüntette ki a győri tanítóképző főiskola. A jubilánst Kis Boáz lelkipásztor köszöntötte. Eőrsy Nagy Ferenc hosszú ideig szolgált orgonista-kántor-tanítóként több gyülekezetben, legutóbb Csákváron. Mint a vértesaljai egyházmegye világi tanácsbírája is hosszú időn át tevékenykedett. A dunaszentbenedeki gyülekezetben október 11-én diakóniai vasárnapot tartottak. Lovász Éva, a debreceni öregotthon vezetője igehirdetéssel szolgált és diavetítéssel összekötött előadást tartott az intézet életéről. Naményi Ilona ny. diakonissza testvér énekelt és verset mondott. A gyülekezet háromszáz forint pénzadományt és nyolcszázhatvanhárom forint értékű élelmiszert küldött az intézetnek. A dömsöd-dabi gyülekezetben négy evangélizációs este volt Komlósi Péter ráckevei és Berde András dömsöd-nagytemplomi lelkipásztorok szolgálatával. Október 25-én, az evangélizációt záró újkori úrvacsoraosztás ünnepi stentiszteletén Juhász Sándor, a délpesti egyházmegye esperese végezte az igehirdetést. Ezután köszöntötte a gyülekezet lelkipásztorát, Borza Nándort, annak 75. születésnapja és lelkipásztori szolgálatának 52. évfordulója alkalmából. Köszöntötték a lelkipásztor feleségét is. Ajándékkal kedveskedett a jubilánsnak a dömsödnagytemplomi gyülekezet és lelkipásztora, valamint a dabi gyülekezet, melynek nevében Várkonyi Mihály gondnok szólt. A négynapos evangélizáció perselypénzét, kettőezer forintot a Ráday Kollégium újjáépítésére fizették be. A sajókeresztúri egyházközség új parókia építéséhez kezdett. Az alapkőletételi ünnepséget november 8-án, a délutáni istenisztelet után tartották. A lelkipásztor felolvasta a hívek által aláírt, a jövő nemzedékhez szóló bizonyságtételt. Ezt a legidősebb presbiter, Gyuricskó József, abba a remekmívű bronzhengerbe helyezte, amit Boross József szirmabesenyői presbiter és családja adományozott. Czecz Sámuel gondnok a gyülekezetnek köszönetet mondott az eddigi áldozatokért és buzdította őket a továbbiakra. A hajdúnánási gyülekezetben november 28-ig evangélizációs hét volt. Diakóniai szolgálatról hangzottak el bizonyságtételek. A szolgálatokat Nagy Ferencné hajdúböszörményi, Juhász Zsófia őrbottyáni intézeti lelkészek végezték. A szeretetvendégségen Nagy Ferenc hajdúböszörmény- Kálvin téri lelkipásztor evangélizált. A hét adományait az őrbottyáni egészségügyi otthonnak és a debreceni Diakónusképző Intézetnek küldte el a gyülekezet. I