Reformátusok Lapja, 2015 (59. évfolyam, 2-52. szám)

2015-10-18 / 42. szám

LIX. évfolyam, 42. szám, 2015. október 18. Templom és gyülekezet épül Erdőkertesen Októberi perselyadako­zás. A Zsinat döntése értelmé­ben az október utolsó vasárnap­ján befolyt perselyadományokat minden esztendőben egy kiemelt ügy támogatására gyűjtik a ma­gyarországi református gyüleke­zetek, akik idén az erdőkertesi egyházközség templomépítését segítik. Az erdőkertesi reformá­tusok már a második világhá­ború kitörése előtt vágytak saját templomra - az azóta eltelt évti­zedekben először a lelki ház épült fel számos gyermekalkalom, tábor, bibliaóra, helyszínről hely­színre vándorló istentisztelet nyomán a váchartyáni missziói gyülekezet szórványában. A 2005-ben megkezdett építkezés a közösséget is építette, a temp­lom közösen kiásott alapja so­kaknak fontos emlék marad. Az épülő templomot már elfoglalta a gyülekezet, 2010-ben már itt hangzottak el a konfirmációs fo­gadalomtételek, de nincs még szószék, úrasztala, és harang sem lakik még a toronyban.­­ Továbbiak a 6­ 7. oldalon Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet REFORMÁTUS SZEMMEL A bizalom megőrzése A menthetetlen helyzetben is ki­tartásról szól Jakab Bálint Mihály október 23-ra írt vezércikke Jeru­zsálem ostroma kapcsán... . 3. oldal REFORMÁTUS SZEMMEL A cél a bibliaolvasás maga A bölcs bibliaolvasáshoz a reflexió, a szöveg mögé nézés is hozzátar­tozik - Zsengellér Józseffel A bib­liaolvasás gyakorlata című konfe­renciáról beszélgettünk... . 3. oldal EGYHÁZI ÉLET A jó példa a legjobb iskola A Református Szolgálatfejlesztés nyújtotta képzések hasznáról beszél­gettünk Diák Péter lelkipásztorral... . 4. oldal 9771419­856007 TUSOK LAPJA A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ LAPJA Itt vagyok, engem küldj! Több mint nyolcezer fiatal önkéntes vett részt a nyolcadik 72 óra kompromisszum nélkül országos ökumenikus önkén­tes akción október 8. és 11. között „a segítőkészség honfoglalóiként”. Részletek a­­11. oldalon. fotó: dimény andrrás A szeretet legyőzte a trianoni határokat Református egység. Ezúttal Békésen szervezték meg a történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének éves találkozóját az egykori Békés-Bánáti Református Egyházmegye ma három országba és öt egyházmegyébe szakadt közösségei. A rendezvényt 2013-ban hívták életre azzal a céllal, hogy élő kapcsolatot ápolhassanak az egykori egyházmegye gyülekezetei. Az egykor Körös-Maros Közi Szent Társaságnak is nevezett egyházmegye utódmegyéi az Aradi, a Bánáti, a Békési, a Csongrádi és a Temesi Református Egyházmegyék. A közös alap összetart­ ­ A találkozó erősíti az összetartozás érzését, és azt is jelzi, hogy az egy­házmegyéket és országokat elvá­lasztó mesterséges határok lélekben nem léteznek - mondta Katona Gyula, az idei találkozót szervező Békési Egyházmegye esperese. Sze­rinte a találkozó az identitásőrzés­ben és a helyben maradásban is segít. Nem lehet el- és szétszakítani minket egymástól. Közös alapunk van, amely Jézus. Az egyházmegye a történelem miatt ugyan szétesett, de minket nem lehet elválasztani, csak úgy, ha Pásztor nélkül marad a nyáj, de a Pásztorhoz ragaszkodunk! - ezt míg Kiss Nándor, a Bánáti Egy­házmegye esperese mondta. A talál­kozót két év múlva a Délvidéken tartják, az esperes azt mondja, ké­szen állnak a szervezésre. Dénes József, az Arad megyei Nagyzerind református lelkésze a gyülekezet fúvószenekarával érke­zett a békési találkozóra. A hang­szereket holland kapcsolatokból kapták, mára közösség szervező­dött a zene köré. A repertoárban van egyházi zene, magyar népdalok és popzene is. Megtiszteltetésnek érezték, hogy játszhattak néhány dalt a találkozón. A lelkész szerint a békés-bánáti találkozó gyógyulás. - A találkozás enyhíti a sebeinket, amelyeket Trianon okozott. A sze­retet legyőzte a határokat. Úgy le­hetünk együtt, mint az őseink, ha­tárok nélkül, együtt imádkozva. Ezzel átléptük a korábbi határokat, és ezt Krisztus határtalan szeretete tette velünk - fogalmazott. Isten kezében van a jövőnk Az alkalmon Halász Béla délvidéki püspök hirdetett igét, hiszen gyüle­kezete, Hertelendyfalva, a Kárpát­medence legdélebbi magyar refor­mátus közössége is részese volt az egy­kori Békés-Bánáti Egyházmegyének.­­ Folytatás az 5. oldalon Három ország magyar reformátusai a békési templomban fotó: Barcza János Ára: 195 Ft Szilárd alapot vetve Dunamellék. Évtizedes álom kezd valóra válni Monorier­­dőn, ahol lerakták a reformá­tus gyülekezeti ház és temp­lom alapkövét október 4-én. Krisztus az alap - Isten hűségének és szeretetének megpecsételése az alapkőletétel - mondta Bogárdi Szabó István du­­namelléki püspök, aki a református bibliaolvasó kalauz aznapi igéje alapján prédikált: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. ” (1 Kor 3,11)­ Szi­lárd alapot kell vetni, értették ezt a korinthusiak is, különösen azért, mert Korinthust egyszer egy föld­rengés porig rombolta. Isten mind­annyiunk életét szilárd alapra akarja helyezni. Minden nyomorúságunk abból fakad, hogy folyamatosan le­térünk erről az alapról. Az ember szellemi lény, ahogy vagyunk ebben a világban, az életünk folyamatosan a reménység dimenziójában játszó­dik. Ha a reménységünk nem meg­alapozott, akkor illúzióvá válik. Ilyenkor haragszunk Istenre, mert nem teljesíti a kívánságainkat. Ez abból támad, hogy nem krisztusi alapon áll az életünk. Pedig nincs is más alap, csak ez az egy szilárd. Isten a Krisztusért öröktől megbékélt ve­lünk. Szeret bennünket. Kérdés, hogy erre építjük-e az életünket, és az is, hogy pontosan mit is építünk rá. Isten szabadságot ad gyermeke­inek - azt mondja az apostol, lehet erre az alapra aranyat, drágakövet, fát, szénát, pozdorját építeni. Vá­lyogból is lehet szép templomot építeni, a kérdés nem ez, hanem hogy megfelel-e a krisztusi minő­ségnek a mi életünk - fogalmazott az igehirdető. Százéves álom - A monorierdei gyülekezet évtize­dek óta Monor szórványa - mondta Vladár István monor-ki­stemplomi lelkipásztor, hozzátéve: a monori­­erdei tanyavilág hitvalló reformátu­sai már a múlt század elején bejártak a monori istentiszteletekre.­­ Az 1970-es évek elején a négyes főút építésekor kétméteres mélységből köveket forgattak ki a földből. A legszebbnek talált követ elvitték a monori református templomhoz, ahol akkor épült a lelkészlakás. A gyülekezeti ház alapköve a kisebbik darabja annak a kőnek. Azt szim­bolizálja, hogy a monor-kistemp­­lomi református gyülekezetből táp­­láltatik a kisebbik gyülekezeti rész, a monorierdői gyülekezet és annak gyülekezeti háza, temploma - tette hozzá a lelkipásztor.­­ Folytatás az 5. oldalon

Next