Reformátusok Lapja, 2015 (59. évfolyam, 2-52. szám)
2015-10-18 / 42. szám
LIX. évfolyam, 42. szám, 2015. október 18. Templom és gyülekezet épül Erdőkertesen Októberi perselyadakozás. A Zsinat döntése értelmében az október utolsó vasárnapján befolyt perselyadományokat minden esztendőben egy kiemelt ügy támogatására gyűjtik a magyarországi református gyülekezetek, akik idén az erdőkertesi egyházközség templomépítését segítik. Az erdőkertesi reformátusok már a második világháború kitörése előtt vágytak saját templomra - az azóta eltelt évtizedekben először a lelki ház épült fel számos gyermekalkalom, tábor, bibliaóra, helyszínről helyszínre vándorló istentisztelet nyomán a váchartyáni missziói gyülekezet szórványában. A 2005-ben megkezdett építkezés a közösséget is építette, a templom közösen kiásott alapja sokaknak fontos emlék marad. Az épülő templomot már elfoglalta a gyülekezet, 2010-ben már itt hangzottak el a konfirmációs fogadalomtételek, de nincs még szószék, úrasztala, és harang sem lakik még a toronyban. Továbbiak a 6 7. oldalon Lapunkban megtalálja a Mértékadó című ingyenes kulturális és műsorújság-mellékletet REFORMÁTUS SZEMMEL A bizalom megőrzése A menthetetlen helyzetben is kitartásról szól Jakab Bálint Mihály október 23-ra írt vezércikke Jeruzsálem ostroma kapcsán... . 3. oldal REFORMÁTUS SZEMMEL A cél a bibliaolvasás maga A bölcs bibliaolvasáshoz a reflexió, a szöveg mögé nézés is hozzátartozik - Zsengellér Józseffel A bibliaolvasás gyakorlata című konferenciáról beszélgettünk... . 3. oldal EGYHÁZI ÉLET A jó példa a legjobb iskola A Református Szolgálatfejlesztés nyújtotta képzések hasznáról beszélgettünk Diák Péter lelkipásztorral... . 4. oldal 9771419856007 TUSOK LAPJA A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ LAPJA Itt vagyok, engem küldj! Több mint nyolcezer fiatal önkéntes vett részt a nyolcadik 72 óra kompromisszum nélkül országos ökumenikus önkéntes akción október 8. és 11. között „a segítőkészség honfoglalóiként”. Részletek a11. oldalon. fotó: dimény andrrás A szeretet legyőzte a trianoni határokat Református egység. Ezúttal Békésen szervezték meg a történelmi Magyarország legnagyobb egyházmegyéjének éves találkozóját az egykori Békés-Bánáti Református Egyházmegye ma három országba és öt egyházmegyébe szakadt közösségei. A rendezvényt 2013-ban hívták életre azzal a céllal, hogy élő kapcsolatot ápolhassanak az egykori egyházmegye gyülekezetei. Az egykor Körös-Maros Közi Szent Társaságnak is nevezett egyházmegye utódmegyéi az Aradi, a Bánáti, a Békési, a Csongrádi és a Temesi Református Egyházmegyék. A közös alap összetart A találkozó erősíti az összetartozás érzését, és azt is jelzi, hogy az egyházmegyéket és országokat elválasztó mesterséges határok lélekben nem léteznek - mondta Katona Gyula, az idei találkozót szervező Békési Egyházmegye esperese. Szerinte a találkozó az identitásőrzésben és a helyben maradásban is segít. Nem lehet el- és szétszakítani minket egymástól. Közös alapunk van, amely Jézus. Az egyházmegye a történelem miatt ugyan szétesett, de minket nem lehet elválasztani, csak úgy, ha Pásztor nélkül marad a nyáj, de a Pásztorhoz ragaszkodunk! - ezt míg Kiss Nándor, a Bánáti Egyházmegye esperese mondta. A találkozót két év múlva a Délvidéken tartják, az esperes azt mondja, készen állnak a szervezésre. Dénes József, az Arad megyei Nagyzerind református lelkésze a gyülekezet fúvószenekarával érkezett a békési találkozóra. A hangszereket holland kapcsolatokból kapták, mára közösség szerveződött a zene köré. A repertoárban van egyházi zene, magyar népdalok és popzene is. Megtiszteltetésnek érezték, hogy játszhattak néhány dalt a találkozón. A lelkész szerint a békés-bánáti találkozó gyógyulás. - A találkozás enyhíti a sebeinket, amelyeket Trianon okozott. A szeretet legyőzte a határokat. Úgy lehetünk együtt, mint az őseink, határok nélkül, együtt imádkozva. Ezzel átléptük a korábbi határokat, és ezt Krisztus határtalan szeretete tette velünk - fogalmazott. Isten kezében van a jövőnk Az alkalmon Halász Béla délvidéki püspök hirdetett igét, hiszen gyülekezete, Hertelendyfalva, a Kárpátmedence legdélebbi magyar református közössége is részese volt az egykori Békés-Bánáti Egyházmegyének. Folytatás az 5. oldalon Három ország magyar reformátusai a békési templomban fotó: Barcza János Ára: 195 Ft Szilárd alapot vetve Dunamellék. Évtizedes álom kezd valóra válni Monorierdőn, ahol lerakták a református gyülekezeti ház és templom alapkövét október 4-én. Krisztus az alap - Isten hűségének és szeretetének megpecsételése az alapkőletétel - mondta Bogárdi Szabó István dunamelléki püspök, aki a református bibliaolvasó kalauz aznapi igéje alapján prédikált: „Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, aki Jézus Krisztus. ” (1 Kor 3,11) Szilárd alapot kell vetni, értették ezt a korinthusiak is, különösen azért, mert Korinthust egyszer egy földrengés porig rombolta. Isten mindannyiunk életét szilárd alapra akarja helyezni. Minden nyomorúságunk abból fakad, hogy folyamatosan letérünk erről az alapról. Az ember szellemi lény, ahogy vagyunk ebben a világban, az életünk folyamatosan a reménység dimenziójában játszódik. Ha a reménységünk nem megalapozott, akkor illúzióvá válik. Ilyenkor haragszunk Istenre, mert nem teljesíti a kívánságainkat. Ez abból támad, hogy nem krisztusi alapon áll az életünk. Pedig nincs is más alap, csak ez az egy szilárd. Isten a Krisztusért öröktől megbékélt velünk. Szeret bennünket. Kérdés, hogy erre építjük-e az életünket, és az is, hogy pontosan mit is építünk rá. Isten szabadságot ad gyermekeinek - azt mondja az apostol, lehet erre az alapra aranyat, drágakövet, fát, szénát, pozdorját építeni. Vályogból is lehet szép templomot építeni, a kérdés nem ez, hanem hogy megfelel-e a krisztusi minőségnek a mi életünk - fogalmazott az igehirdető. Százéves álom - A monorierdei gyülekezet évtizedek óta Monor szórványa - mondta Vladár István monor-kistemplomi lelkipásztor, hozzátéve: a monorierdei tanyavilág hitvalló reformátusai már a múlt század elején bejártak a monori istentiszteletekre. Az 1970-es évek elején a négyes főút építésekor kétméteres mélységből köveket forgattak ki a földből. A legszebbnek talált követ elvitték a monori református templomhoz, ahol akkor épült a lelkészlakás. A gyülekezeti ház alapköve a kisebbik darabja annak a kőnek. Azt szimbolizálja, hogy a monor-kistemplomi református gyülekezetből tápláltatik a kisebbik gyülekezeti rész, a monorierdői gyülekezet és annak gyülekezeti háza, temploma - tette hozzá a lelkipásztor. Folytatás az 5. oldalon