Regélő, 1833. október-december (1. évfolyam, 53-78. szám)

1833-10-20 / 58. szám

hez, folyam­odék, kiktől üres szánakozásnál egyebet nerfl nyert. Velencze, akkoriban szabad község (respublica), nem örömest pártfogolt olly hadat, melly népe lenyomásán és rablánczain emelé trónusát. A’ nyugoti uralkodók Alexitól sürgetve azt tanácsják neki, hogy Sváb Fülöp császártól, mint szép bátyját­ól, kérjen segedelmet; értésére adatott egyszersmind, hogy, ha a­ császár seregét Palestina meg­vételére a’keresztesekééhez kapcsolni akarná, akkor vissza­tértékben ezek is segedelmére leendenek hadi népének, és Izsák Angyalt a’ trónusra vissza helyezik. Fülep csak ugyan küldött Velenczébe követeket, kik a’ dogé (herczeg) palotájába, hol a’ keresztesek vezérei is valának, bocsáttatván, egy jelenlevőtől ekképp leíratott be­szédet tartának: „Mi a’ romai királytól vagyunk hozzátok küldve; ő kívánná reátok bízni ezen ifid herczeget, az ő szép öccsét. Ti egy veszedelmes expeditiora szándékoztok az igazság jósait megőrizni; ha egy elnyomottért buszát vesztek, csak fogadástokat teljesítitek. Mi egyenesebb an­nál, mint javaikba viszszatenni ollyakat, kik azoktól meg­úsztattak? Ha ti Konstantinápoly herczegét segitenditek , ő néktek olly ajánlatokat teszen, mellyek legtöbbet adhat­nak az anyaszentegyház hasznához és a’ szent föld megnye­réséhez. Először: ha Isten engedi, hogy Alexit örökségébe szállítsátok, ezen herczeg egész eklésiáját alávetendi a’ romainak, mellytől olly régóta el van szakadva. Másodszor: tudván, hogy már ti nagy áldozatokat tettetek expeditióto­­kért, ő nektek két száz ezer markát fog fizetni és egész, tábornak eleséggel szolgálni. Ő maga elkísér titeket Egyp­­tusba; vagy ha jobban tetszik, küld nektek tiz ezer embert a’ maga költségén , kiket esztendeig nálatok fog hagyni. Migél, öt száz lovagot tart a’­ szent föld védelmére. Illyenek azon feltételek, mellyeknek életökbe terjesztésére megha­talmazva vagyunk.“ E’ beszéd után tanácskozás tartalék, mellyben megha­­sonlások történtek, mert sokan keresztény vérnek tekint­vén a’ görögöt, ontani nem akarták, hanem egyedül otthoni fogadásukat, a’ szentföld vissza szerzését, teljesíteni. Út­nak is indultak sok keresztesek, és hajóra szállottak, hogy vitéz karjaikat inkább hazájuk védelmére megtartsák, mint

Next