Regélő, 1834. január-június (2. évfolyam, 1-52. szám)
1834-01-26 / 8. szám
66 képzeteket gerjeszt a’ kétes jövendő felől;’s mint tódulnak elő seregenként ismereteink képei , a’ leélt tiszta ’s borult napok emlékezetével! Illy egyedül állok én nappal is!gondolám magamban ; mert azon hozzám hasonló lények , kik körülöttem mozognak, szintúgy nem értenek engemet, mint ama távul erdőnek tölgyei: azoktól, kikhez a’ rokonszenv (Sympathie) ’s érzelem közelebb vonja szivemet, a’ sors mindig elszakaszt. ’S ekkor Te, ki nékem korán, ’s kinek én későn születtem , jutottál eszembe. — Mint az emberek részvétlenül, olly mozdulatlan állottak a’ tárgyak körülöttem , csak felhők, a’ hold , ’s tündérképeim (phantasmata) valának úti társaim. Mi nagyon vonja illyenkor az embert valami a’ felette csillogó világok felé, ’s az egymást váltó érzések mint szeretnének felemelkedni a’költő szárnyain! Nékem Bürger Leonórája juta eszembe. Miért nem várakozik ő is olly szivepedve utánam? miért nem mondhatom én is néki, hogy érted jöttem, ’s magammal viszlek csendes lakomba? ’s képzeletem oda bájolt, hova csak képzeletem által juthatok.— Versben éljen mai ételem, gondolám magamban; ’s a’ vázlat (Skizze) készen volt, mellynek mottójául Bürgerből ezt választám: ,,Schon lange ruhte süss und fest, Was Lieb’ und Sehnsucht ruhen lässt.“ De hogy a’ motto csak annyi valamelly költeményhez, mint a’ mindenütt feltalálható viz az építéshez, melly czélhoz ennél sokkal nehezebben szerezhető részek szükségesek, ezt most tapasztalán először. Sok keresés után végre feltaláltam az öszvekuszált fonal végét, ’s imigy kezdém el versemet: Trap trap roha paripám trap, A’ hold ezüst fényinél; Ót a* kedvest látni vágyik Szivem , melly csak néki él. Czélon» messze messze még, Hóva jutni szivén még. ’S ha illy nyugton folytathatám vala utamat, a’ kezdetnek könnyű meneteléből ítélve, talán annyi vers készült volna .... őrig agyamban, hogy velek az előttem két oldalt függő üres pisztoly-tokokat színig megtölthettem volna, de egy váratlan és részemre elég kedvetlen eset minden költészi tehetségemtől egyszerre megfosztott.