Regélő, 1837. január-június (5. évfolyam, 1-52. szám)
1837-01-26 / 8. szám
801 Pesten csötörtökön januarius Megjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csötörtökön. Félévi díjja helyben képekkel 5 ft. boritéktalanul, postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. ELBESZÉLÉS. A’ kéz fogó. Kit olly hő lánggal Szeret szivem, O lányka, lelkem , O mindenem! Telítl-e nékem E’ szent napon Szerelmes, édes Menyasszonyom * GARAY. Már késő éj vala, midőn a’ névnapi mulatságról haza jövénk, ’s a’ báró örömest lépegetve háló tereme felé — monda jó éjszakát. Kora árvaságomat X. báró, közel rokon, gyámoló atyai gonddal , és fáradsággal, mit ő, gyermektelen lévén, ’s bennem tekintve nemzetségem utósó sarjadékát, édes gyönyörűséggel folytata egész nőszülő koromig. ’S ekkor szinte kedvetlen érzéssel emlékeztetvén hanyatló nemzetségemre, rövid nyilatkozással, házasságra kívánt vezetni. Én fiúi készséggel fogadám tanácsát, ’s megjön azonnal nevezve mátkám, a’ báró keblében már rég rejtve hordozott leányka, engem paradicsomi boldogságban részesitő. Dicséretével halmozá, ’s anyját az özvegy tanácsosnét, fiúi tiszteletembe ajánlá, mintha egészen meg volt volna győződve czéljának sikeres kiviteléről. — Emelka! drága szép Emelka! — sohajtám, ’s öröm-érzettel életém által gyámatyámat bír gondoskodásáért. Ő sietve sietett velem Orvosiékhez, hogy megismertesse Emelkát, ’s nagyobb lángra gyúlhassak iránta. Az özvegy tanácsosné szivesen fogadott minket, a’ báró által bemutattatám, mint haza tért gyámfija, s Emelka szerényen üdvözlő. Arcza nyájas és szép volt, mint hajnal csillaga, mellyet barna hajfürtjei félig födének el; szemei sötét színben tündöklőttek, ’s ajkai festő rózsaként mosolyogtak. Szóval, a’ leányka nekem megtetszett, ’s valósulva látván a’ báró tüzes viseletein bői kívánságát, nyájas és szives jelek köztt hagyták el a’ tanácsosné lakát.