Regélő, 1837. július-december (5. évfolyam, 53-104. szám)

1837-09-21 / 76. szám

76 » Pesten csütörtökön September 31!^ Megjelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi díjja helyben képekkel 5 ft boritéktalanul; postán 6 ft. pengőben. Budapestiek évnegye­­denként is válthatnak példányt. A’folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. ELBESZÉLÉS. Tévesztett szerelem. Irta BIATICS IMRE. Kann der Liebe süss Verlangen, Kann’s vergänglich seyn ? Was dahin ist und vergangen, Kann’s die Liebe scyn ? Ihrer Flamme Himmelsglut, Stirbt sie, wie ein irdisch Gut? — SCHILLER. Három negyedet vert az óra egyre. Kiste­lky fölugrik dol­gozó asztalától, ruháit kapkodja, toilette-jéhez áll, tükrében végig te­kinti arczulatját, ’s mintegy tetszve magának öltözködik. — Ne vélje olvasóm kaczérnak hősemet; tükörbe tekinteni ’s nézni magán a’ tisz­taságot’s illendőséget, nem kaczérkodás. — Vannak, kik tükörbe néz­nek , hogy módos kis szájt képezni, a’ fogak minőségéhez képest tá­­tott vagy befogott ajakkal nevetni, szivhóditó kacsintgatásokat intéz­ni, hízelkedő ’s álnok nyájasságot és jámborságot mosolyogni tanul­janak , — ezek a’ kaczéroknál még alacsonyabb lelkű teremtések. Engedelmet a’ kora kitérésért, jó olvasó! — A­’ tükörbe nézők­re ötletül e’ kis vonást tevém a’ helyett, hogy hősem öltözetét darab­ról darabra leírjam; mert, megvallom, én mindenkor az emberek belsejét inkább, mint külsejét, szeretem figyelemmel kisérni. Most az utósó darabot ölti magára Kistelky; annak zsebébe va­lamit papirosba takarva látszik rejteni, ’s egy hosszú sóhaj lebben­ el ajkain. „Ma vagy soha!“ — kiált lángba borult arczokkal, villogó sze­mekkel, mint a’ benn forrongó szenvedélyek jeleivel, ’s ajtót csuk­va elsiet. Kövessük lépteit, vele egy csinos társaságba jutunk. Véky ka­marai titoknokéknál a’ szokott kerti mulatságra ma, mint­ Emma névnapján, ünnepélyesb készületek tétettek; és Kistelky,­­kedves föl-

Next