Regélő, 1840. január-június (8. évfolyam, 1-52. szám)
1840-03-26 / 25. szám
mi«, ellenségink daczára is , egyesülünk. Most többet nem akartam mondani, mentem. — Ő ez hetelen nép, azok az asszonyok! Csak most láttam át, mi a’nő. Eddig még senki sem tudta, kibe szerelmes. Én fedeztem fel legelőször, hogy a’ nő az ördögbe szerelmes. Igen is, tréfa nélkül a’ physicusok ostobaságokat firkálnak össze, hogy a’ nő ez ’s az ; nem , ő csak az ördögöt szereti. Nézzed csak amaz első rendű páholyból hova irányozza távcsövét! Azt gondoljátok, azt a’ sirtetemet nézi ama csillagos mellel ? Isten mentsen meg! ördög után néz, ki amannak háta mögött kullog. Nézd csak, éppen most rejtőzött ama vastagnak öltönye alá! Nézd csak, onnan integet előre ujjaival. ’S ő hozzá megy nőül — igen is hozzá megy! Ez mind dicsvágy, ’s ezen dicsvágy onnan jő , hogy hajtekercse alatt egy üvegcséje van, és ez üvegcsében egy féregke van, nagyobb egy gombostű fejénél. És ezt bizonyos borbély szerzi össze , ki a’ borsó utszában lakik. Nem emlékezem jól nevéről. Datum nélkül, e’ napnak nem volt datuma Incognito indultam a’ Newski sétatérre sétálni, és semmi által nem árulám el magamat , mint spanyol király. Nem tartom helyesnek , ott az egész világ előtt magamat megismertetni, mielőtt az udvarnál bemutatva volnék. Ezt azonban nem tehettem, mivel spanyol nemzeti öltönyöm hiányzott. Bár csak valahol királyi palástot kapnék ! Meg akartam rendelni egy szabónál, de városbeli szabóink nagyon tudatlanok. Elhatároztam e’ palástot saját egyenruhámból, melly a’ nélkül is csak kétszer volt rajtam , készíttetni. Hogy azonban a’ kontárok semmit se rontsanak el, magam akarom varrni , és hogy senki se lássa , bezártt ajtóknál. Egyenruhámat darabokra metéltem, mivel a’ modornak egészen másnak kell lenni. Nem emlékezem a’ dátumra. Ez nem is volt hónap; a’ hóhér tudja, mi volt. A’ palást megvarrva , kész. Manra hangosan felkiáltott, midőn felöltem. Még sem határozhatom el, hogy az udvarnak bemutattassam magamat. Még most sem jött semmi követség spanyol országból , ’s követség nélkül nem illenék megjelenni; rangomnak nem volna az udvarnál semmi hitele. Minden pillanatban várom őket. Első dátum. A’ követség kimaradása véletlenül nyugtalanít. Mi tartóztathatja őket vissza! Alkalmasint franczia ország oka. Ez már csakugyan kárt óhajtó hatalom. A’ postán voltam kérdeni, valljon a’ spanyol követség nem érkezett-e meg. De a’ postaigazgató rettenetesen tudatlan ; ő semmiről sem tud. — ,Nem — mond ő — itt semmi spa