Regélő, 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)
1840-09-17 / 75. szám
73 Pesten csütörtökön September 1.'J'kén 1840. Mehtelen társával együtt hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Fél évi ilirja helybin képekkel 5 ft. hariléktalanul, postán fi ft. pengőben. Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyes száma, vagy képe 12 kr. p. p. ELBESZÉLÉS. A’ törött korsó. (Folytatása.) Minden leány szívesen látá a' gonosz Colint, ’s ő mindegyikkel barátságos tuda lenni. Tekintete, mint már érintők, csintalan volt, miilyent a’ szüzek féltenek, és szeretnek; ha mosolyra nyitá ajkait, le kellett volna őt rajzolni. Természetesen az olly gyakran sértett Irma nem is tekinte reá. ’S ebben teljes igaza volt. Mosolygott , vagy nem, mindegy vala neki. Csintalan tekintetéről mit sem kívánt hallani, és itt ismét igaza volt. Ha Colin mesélt, pedig ő mindig sokat tuda, ’s mindenki fülelt, szomszédnéjával dévaskodik, ’s hol Pierret, hol Pált hinté-el letépett fűnövényekkel, és kaczagott, é s csevegett, és Colinra nem figyelt. Ez boszontá a’ gőgös uracsot, gyakran közepén szakasztá el a’ beszéd fonalát, ’s mogorván haladott el. A’ boszú édes, Manon asszony leányáé lehete illyenkor a’ dia , dal. De Irma, jó lágyszívű volt. Ila Colin elhallgatott, báná. Ha Colin eltávozott, ő sem maradható; ha honn volt, a’ bánat szebb gyöngyeit sirá , mint Magdolna; pedig ő félannyit sem vétkezett. A’ korsó. A’ la napoulei lelkész, Jerome atya, hetven éves lisztes aggastyán , egy szentnek minden erényével birt, ’s csak azon egy hibával, hogy a’ késő öregség halló érzékét nagyon megtompitá De azért annál buzditóbb vala szónoklata az egyházközség föleinek. És mindenki örömest hallá őt. Ő ugyan állandóan csak két tételről szónokolt , mintha minden vallás e’ talpköveken nyugodnék. Vagy: „Gyerme cs kék , szeressétek egymást!“ vagy : „Gyerme cskék, az ég végzetei csudálatosak!” Még is ezekben annyi hit, szeretet, ’s remény nyugvék, hogy szükségben az embert valóban üdvözitheték. A’gyermecskék szeretek egymást,’s reménylék az ég végzéseit. — Csak Colin, a’ kavics szivű, nem akart ezekről hallani. Még ha nyájasnak látszik is, gonosz terveket főzött.