Regélő, 1840. július-december (8. évfolyam, 53-104. szám)
1840-12-03 / 97. szám
97 Pesten csütörtökön december 1840. Megjelelt társával együtt heténként két»/.er vasárnap és csatíkbikini Fél évi Híjjá helybin képekkel 5 st. boritéktalanul, postán ti ft. pengőben.Budapestiek évnegyedenként is válthatnak példányt. A’ folyóiratnak egyednn, vagy képe 12 kr. p. p. ELBESZÉLÉS, isiovo Fausti ii a. (Vege.) Lorenzo végig hallgatta barátját, de beszédére nem felelt, ’s elmélyedtnek látszik. A’ franczia fölveté álmodozásaiból, mondva: „nézd, nézd, itt jő ismét felénk.“ — Lorenzo franczia barátja hajszálig hasonlított a’ kisértő lélekhez A’ korsz kereskedőnek még egyszer látni kelle a’szép görögnőt, kit most még szebbnek talált , mint első látásra. Theodora barna szemeinek villanása szivéig hatott a’ korsznak , ’s egész valóját megreszketteté. Ezentúl egész estvén át csak tördelt, érthetlen feleleteket lehete tőle hallani. Barátjától közvetlenül kérdezősködik Pappadolo iránt, de a’ feleletet soha be nem várta; egész lénye ingerültt, mozgalmai görcsösek voltak, és külsején valami őrültség nemű ömlött el, ’s minthogy a’ rögtöni szerelemlázban szenvedett, valóban az őrültség hafárain állott. Hazamenet meg kelle barátjának ígérni, hogy más nap bevezeti Pappadolónál. Nyolcz nappal Theodoránál bemutatása után már házasságról beszélt a’ különben igen félénk Lorenzo , és vagyoni állapotját nyugottan soroló elő a’ vén görögnek, ki a’ hallottak után némi jegyzéket csinált, ’s a’ kérőnek 14 nap múlva ígért választ. Ez idő lefolyta alatt kedvező hireket, gyűsjtvén magának Pappadolo a’ korsz iránt, késznek nyilatkozék vejeül fogadni, ha t.i. leányának is tetszeni fog. Lorenzo még fiatal volt, vonalmai nemesek, ’s a’ némberek szivéhez vezető utat jól ismeré ; az ifjú tehát tetszék Theodorának. A’ menyekző napja csak hamar elhatároztatott, ’s a’ szerelmesek egy madonnai templomban közel azon villához, mellyben Pappadolo nyaratszaka lakott, megesküdtek. Egy éppen Livornóban mulatott korszáma, ki Lorenzót ismeré, azt jósolá, miképp’ ezen összeköttetés szerencsés nem leend, mert mind azok, kik Lorenzóval neje rendkívüli szépségéről beszéltek, feledék hozzá toldani: „Isten áldása legyen rajta!“ Már pedig illyes megfeledkezés, tagad