Regélő Pesti Divatlap, 1842. január-június (1. évfolyam, 1-52. szám)

1842-04-10 / 29. szám

227 szárnyain, csak kevés nehezebb, belbecs­ben tartalmasabb ’s nagyobb értékű szel-j lenii portéka jut el hozzánk, ’s mi talán| észre sem veszszük, hogy magyar játék— sziliünk’ repertóriumán, Shakespeare drá­máin kívül, csak az egyetlen Garrick Bristolban czimű vígjáték, mellyet Deinhardstein angolból fordított németre, többet ér valamennyi: Egy pohár viz , Se­lyem árus, Láncz ’s több e’ féle divatos, az az pehelykönnyű daraboknál. — Sheri- dán Knowles a’ Foster testvérek czínui drá­ma’ szerzője, kivált mint vigjáték-író, nem utósó szám az angol drámai irodalom’ me­zején , de komoly színmüvein is észre le­het venni , hogy azok az emberteremtő Shakespeare’ honában készültek, bár eha- rakterei, gondolatai nem angolszerü óriá­siak, és cselekvényei egyszerűek, ’s egy­más’tetejébe neinhalmozvák annyira, mint egy , könyelnnisége miatt megbukott ke­reskedő’ raktárában az üres ládák, mely- lyek közt járni sem lehet. — A’ Foster testvérek czínui dráma’ foglalatába nem akarok bocsátkozni, mert minden jósága mellett sem tartom azt rendkívüli jónak, és én vagy ezt a’ fajtát vagy ellenkezőjét szoktam bonczolgatni, épen úgy mint or­vos a’ holt-testet, hogy abból vagy az az egészség és élet, vagy a’ betegség és ha­lai’ titkait tanulhassa ki. —E’ műnek szí­ni előadását—az angol szellemű Nagy Ivá- rolykint — csak előadásnak lehet nevezni. — Lendvayné, Bartha, Fáncsy és töb­bek’ játékáról ugyan sokat mondhatnék, de mivel most már álmos vagyok, ’s néha az ördög is alszik, a’ se jót se roszat mon­dani nem tudó színi kritikusok’ példáját követve, — ,sok tekintetben sikerültnek* bérmálom el azokat. — Na—fogja most mondani a’ fran- czia drámák’ magyar barátja — na már anost tudjuk, hogy a’ manónak angol drá­ma kell! ezen szívtelen, hideg nép’ drá­mája! — Persze hogy inkább ez, mint a’ német vagy franczia, melly a’ nagy szí­vesség’ borzasztó lángolásában önmagát] égeti semmivé, épen úgy, mint a’ zajo­san pattogó, ’s csak bűzös gőzt hátraha­gyó gyufa, a’ nélkül hogy vele a’ valódi drámai színművészet’ isteni szövétnekét meglehetne gyújtani! — Nem emberek! nem kell nekem se német, se franczia, se angol, se bambuszozó chinai dráma! Én mint magyar manó azt kívánom : hogy nem­zeti színpadunkon egyedül jó , de igen jó magyar színmüveket adnának ! — Hogy hogy! — hát a’ manó is jót kivan ?! — Eszemben sincs ! — Hiszen ha csupán ere­deti, bár legjobb drámákkal táplálnák a’ magyart, Belzebubra mondom ! senki nem járna közőletek a’ nemzeti színházba, mert ennek kis közönsége csak akkor érzi ma­gát idvezűlve, ha a’ franczia drámák’ és német paródiák’ hulladék-morzsáit tele ma­rokkal szedheti föl. — Egyébiránt én nem sokat gondolok a’ ti ügy- és személyem iránti vonzalmaitokkal. — A’ ki nekem ba­rátom , az ellenségem; a’ ki pedig ellen­ségem , az barátom. Akár rágalmaztatok, akár dicsőítetem— az nekem mindegy: — Ez illyen ördögnek neme pedig — mond az irás, ki nem űzethetik: hanem kö­nyörgés és böjtölés által.* — De ti inkább meghaltok, hogysem a’ franczia drámák czifrán pancsolt, ’s a’ német paródiák’ szá­raz eledeleit nélkülöznétek. Na de ki te­het róla. — Étel, ital, álom, Szükséges e’ Bárom , Mindenféle állatnak. Mephisto. Apr. 6. Az előre hirdetett Belizár he­lyett, Báléj. Nagy opera 5 felv. Irta Seri­be, fordította Szerdahelyi, muzsikája Au- bertől. Cart H. mint vendég. Apr. 7. Corradori k. a. zene és dal- müvészeti mutatványa. Ezt megelőzé Fia­tal házasok vagy megházasodtam. Eredeti Vigj. 3 felv. Irta Csató P. Vidéki szintárc&a. Eger, mart. 29kén. Bács Károly igaz­gatása alatti társaság Városunkban febr. 16kán ,Griseldis‘sel nyitá meg előadásait, b

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék