Regélő Pesti Divatlap, 1842. január-június (1. évfolyam, 1-52. szám)
1842-04-10 / 29. szám
227 szárnyain, csak kevés nehezebb, belbecsben tartalmasabb ’s nagyobb értékű szellemi portéka jut el hozzánk, ’s mi talán részre sem veszszük, hogy magyar játék— szikünk’ repertóriumán, Shakespeare drámáin kívül, csak az egyetlen Garrick Bristolban czimű vígjáték, mellyet Deinhardstein angolból fordított németre, többet ér valamennyi: Egy pohár viz , Selyem árus, Láncz ’s több e’ féle divatos, azaz pehelykönnyű daraboknál. — Sheridan Knowles a’ Foster testvérek czími dráma’ szerzője, kivált mint vigjáték-író, nem utóló szám az angol drámai irodalom’ mezején , de komoly színművein is észre lehet venni , hogy azok az emberteremtő Shakespeare’ honában készültek, bár e karakterei, gondolatai nem angolszerű óriásiak, és cselekvényei egyszerűek, ’s egymás’tetejébe nem halmozvák annyira, mint egy , kényelmisége miatt megbukott kereskedő’ raktárában az üres ládák, melylyek közt járni sem lehet. — A’ Foster testvérek czími dráma’ foglalatába nem akarok bocsátkozni, mert minden jósága mellett sem tartom azt rendkívüli jónak, és én vagy ezt a’ fajtát vagy ellenkezőjét szoktam bonczolgatni, épen úgy mint orvos a’ holt testet, hogy abból vagy az az egészség és élet, vagy a’ betegség és halál’ titkait tanulhassa ki. —E’ műnek színi előadását—az angol szellemű Nagy Ivárolykint — csak előadásnak lehet nevezni. — Lendvayné, Bartha, Fáncsy és többek’ játékáról ugyan sokat mondhatnék, de mivel most már álmos vagyok, ’s néha az ördög is alszik, a’ se jót se roszat mondani nem tudó színi kritikusok’ példáját követve, — ,sok tekintetben sikerültnek* bérmálom el azokat. — Na—fogja most mondani a’ franczia drámák’ magyar barátja — na már anost tudjuk, hogy a’ manónak angol dráma kell! ezen szívtelen, hideg nép’ drámája! — Persze hogy inkább ez, mint a’ német vagy franczia, melly a’ nagy szívesség’ borzasztó lángolásában önmagát v égeti semmivé, épen úgy, mint a’ zajosan pattogó, ’s csak bűzös gőzt hátrahagyó gyufa, a’ nélkül hogy vele a’ valódi drámai színművészet’ isteni szövétnekét meg lehetne gyújtani! — Nem emberek! nem kell nekem se német, se franczia, se angol, se bambuszozó chinai dráma! Én mint magyar manó azt kívánom , hogy nemzeti színpadunkon egyedül jó , de igen jó magyar színműveket adnának ! — Hogy hogy! — hát a’ manó is jót kivan ?! — Eszemben sincs ! — Hiszen ha csupán eredeti, bár legjobb drámákkal táplálnák a’ magyart, Belzebubra mondom ! senki nem járna közőletek a’ nemzeti színházba, mert ennek kis közönsége csak akkor érzi magát idvezűlve, ha a’ franczia drámák’ és német paródiák’ hulladék-morzsáit tele marokkal szedheti föl. — Egyébiránt én nem sokat gondolok a’ ti ügy- és személyem iránti vonzalmaitokkal. — A’ ki nekem barátom , az ellenségem; a’ ki pedig ellenségem , az barátom. Akár rágalmaztatok, akár dicsőítetem— az nekem mindegy. — Ez illyen ördögnek neme pedig — mond az irás, ki nem űzethetik, hanem könyörgés és böjtölés által.* — De ti inkább meghaltok, hogysem a’ franczia drámák czifrán pancsolt, ’s a’ német paródiák’ száraz eledeleit nélkülöznétek. Na de ki tehet róla. — Étel, ital, álom, Szükséges e’ Bárom , Mindenféle állatnak. Mephisto. Apr. 6. Az előre hirdetett Belizár helyett, Báléj. Nagy opera 5 felv. Irta Seribe, fordította Szerdahelyi, muzsikája Aubertől. Carl H. mint vendég. Apr. 7. Corradori k. a. zene és dalművészeti mutatványa. Ezt megelőző Fiatal házasok vagy megházasodtam. Eredeti Vigj. 3 felv. Irta Csató P. Vidéki szintárcsa. Eger, mart. 29kén. Bács Károly igazgatása alatti társaság Városunkban febr. 16-án ,Griseldissel nyitá meg előadásait.