Regélő Pesti Divatlap, 1843. július-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1843-10-12 / 30. szám
nár József. 4. Okleveles toldalék Briedl Fidéltöl. — A’ literatúrai rész Grandevillének Swift, Lafontaine és Beranger’ munkáihoz készitett rajzait ismerteti ’s literatúrai (mért nem: irodalmi?) szemlét hoz több érdekes történeti munkákról (természetesen külföldiekről) ’s bibliographiát. — Ugyan ez alkalommal vettük: Magyarföld’ egyház - történetei. (1842. jutalmazott pályamunka.) szerző Dr. Lányi Károlyi, k. Egyszázad 1526tól 1604ig. 1-ső és 2-dik szállitvány. Nagyszombatban 1843. Egy-egy szállitvány’ ára 40 kr. pp. (A’ szerző ugyan az, ki a’ tudós társaság által az idénre kitett 100 aranyos históriai jutalmat nyeré el ’s egyike vala a’ levelező tagságra kijelölteknek.) A’ munka már csak ez által is figyelmet gerjesztend szerző ur, ’s bizodalmát valóban jeles munkája iránt. Vidéki levéltárosa* Ó-Arad, sept. 26-kán. Három évi távollét után szülőföldem’ szép határában vagyok ’s keblem örömtől dagadozik annyi újnak és jelesnek látásán, mi távozásomkor nem volt. . . . Alig hiszem, hogy létezzék hazánkban város, melly annyira lenne a’ szépülés’ útján, mint Arad; mellőzve a’ csinosodást, takarékpénztárt, olvasótársaságot, kereskedést, szóval mindent, minek leírását igen is rövid időm nem engedi, egyedül a’ kisdedóvó-intézet’ szellemi és anyagi jólétéről óhajtom észrevételeimet , ha a’ t. szerkesztő úr bő kebelből eredt soraimat szivesen közlendi, — közzé tenni. Az intézet már két év előtt néhány lelkes, nő’ szíves fáradozása után nyittatott meg, azzal a’ reménynyel, hogy rövid időn pártfogásába veendi a’ közönség. Két év telt el, és az intézet most is ott áll, hol az előtt. A’ nőegyesület igen kicsiny számból áll, nem csoda hát, ha a’ töke mindeddig négy ezer forint váltónál nagyobb összegre nem vergődhetett, de csoda az, hogy igy épen Aradon van . — Aradon, hol annyi a’ tehetős polgár, hol a’ külső pompára pazarlásig dobja ki sok uracska és hölgyecske jótékony czélokra szánandható pénzét. — Egy kis bőkezűség, egy kis adakozás akár névtelenül, akár aláírás’ útján, és meglesz alapítva a’ hazára olly áldást hozó intézetnek anyagi jóléte, és nem lesz kénytelen a’ tanító a’ szülök’ 2 — 3 huszasnyi havi díjából éldegélni, melly által ő azokkal sokszor kedvetlen érintkezésbe jöhet, ’s melly által a’ vagyontalanabb gyermek azt lefizetni képes nem lévén , annak jótékonyságát nem élvezheti, holott a’szegény ember’ gyermeke van leginkább a’ nevelés’ hiányával. — Feszült figyelemmel kisértem végig a’ tanítás, szeretném nevezni, fejtés’ rendszerét is. — Sok szépet, és a’dolog’ felületét vizsgáló hallgatóra nézve sok gyönyörködtetőt is, ámde nem mind czélszerűt tapasztaltam.— De ezek nagyobb részint az intézet’ helyzetéből folyván , itt taglalatába bocsátkozni nem akarok. Egyébiránt örömmel kellett hallanom, hogy a’ város saját költségén óhajt óvóintézeti lakást épitetni. Szép szándék, és ha valósul, nemes tett! csak rajta, uraim! tegyünk jót, a’ meddig még nem késő! Ám ha építeni fogtok, el ne feledjétek, hogy az a’ czélnak megfelelő legyen, mert jelen intézetetek, hol sem testgyakorló gépek, sem udvar, sem kert, ’s mi több, az intézet’első emeleten tétele miatt, biztos feljárás sincs, nem egyéb, mint átalakult nemzeti iskola. — Hozzátok is emelem szavamat, szép reményű hölgyek! vonjatok le ujjaitokról egy-egy gyürücskét, mi által, higyjétek, ékszereitekben ha csekély kárt tesztek is.