Pesti Divatlap, 1844. október-december (14-25. szám)

1844-10-20 / 16. szám

Tanulságos és mulattató egyveleg. Fülbevalók szépeink számára. — Bizalom nélkül a házassági boldogság olly fához ha­sonlít , mellynek főgyökerei hibáznak. A legelső szélnek áldoza­tévá lesz. — Az élet legboldogitóbb órái azok, mellyek távol a vi­lág zajától a csendes házi körben egy hű nő karjai közt foly­nak le. — Mi sem olly szép, mi sem olly boldogító, mint egy tiszta lelkű nő hűségét lírni; csak ezen szép öntudat képes évekig tartó fájdalmainkat egy perez alatt elfelejtetni velünk. — Az emberi élet igen árva és szegény, ha nem lelünk olly szivet, kivel a magunkét egész bizalommal megoszthatnék. — Hiúság és erény nem létezhetnek együtt, mert a hiú­ság halála az erénynek. — Vannak hölgyek, kik a tisztább lelkű ifjú forró sze­relme irányában is hidegséget mutatnak csupán büszkeségből; de ez által ők többnyire maguknak szereznek fájdalmakat a jövő időre. — Ki kedvese szemeiben a féltés könyvit nem látta , az még alig érezé, mit tesz szerelem által boldognak lenni. — Szép a nőben, ha kerüli a nagyon kitűnő öltözetet, szebb, ha ízléssel választja ruháit, de legszebb az, ha kedves alakját a hazában készült kelme födözi. Szarka. Bors-szemek.*) Mi kell a magyarnak? Franczia bor, német nyelv, angol ló, olasz ének, Hollandus czigaró, — végre a belhoni csőd. Festészet. Halványan kelt föl szép Elvira dús selyem ágyból, És mesterkézzel nyúla ecsetje után. Csak fest.... és csak fest... s a mint művét befejezte, Rózsapirossá vált arcza, az olly halovány! — Árt­ó h­i­d. A nép állt eddig, s mozgott a híd a Duna hátán; A híd állani fog; mozdul-e majd a magyar? Fekete János: A költöncz. ,A ki bolond, annak nem tetszik versem — Imígy szól : Böngedy a költöncz... s mindenikünk botor úgy, A homályositó­ ,Mennyben az lidv s a világ ! — mondod s köztünk a világot Eltörlöd, — hogy a föld menny ne legyen valahogy. Greguss A. Paffy. A népnél, melly manna helyett rőt hagyma után Grrt, Paffy, kiváltságosb ember az, a ki te vagy, Hej mert széles ez országon mi sem annyira kedves Orrod előtt, mint egy csetneki pipadohány. A mi nagyobb , füstös csemegéddel nem magad élsz csak, De vele él és hál és hal is egyretetek. Bírjanak aztán ennyi pipást Kanadánba czipelni A zöld asztalnál nemzeti Mózeseink! ____________ P í z a r K. ) Olly sok s annyi jeles epigramm küldetett be hozzánk, hogy nem lévén hely számukra a főlapban , koronként itt az Egyveleg-rovatban Bors-szemek czim alatt közlendjük azokat. Sopánkodókhoz. Egyre panaszkodtok, hogy még gyárunk s iparunk nincs. Hogy gőz és kőszén ritka kohot melegít, így is elégnek szédelgés már a feje lágya , Még ha alá tüzelünk, tán fele orra bukik. S — s. Iskolamester. Elvetemültségért korholja fiait a mester , S bottal kínozza — a czudar elvetemült. A n­d a D. Egy honfi usitott álmagyarhoz. E honnak polgára levél, nevedet magyarítád, S öltöttél atilát, nemzetiség jeleül. Egykor a farkas is — a­mint a mese mondja — juhbörbe Búvék , hogy közelebb érje a szende juhot. Ugyanahhoz. Észt, tudományt, kincset, mindent hoztál be magaddal, Csak szíved feledéd külhaza népei közt. És minthogy téged nyereségvágy üz e közinkbe, Általad okvetlen a haza veszteni fog. Az uzsorás, ő is, mint ezerek, végképen tönkre silányult. A választott nép vénei zsebbe dugák. Van neje szép, s egyedül ebben veti végbizodalmát. Bár ez is olly keveset : száztul ötöt kamatoz. Székács Pál: Dsák-magyarkáli­­a. Urti mature, quod vult urtica manere­­.Jókor csíp a csalán/ Szükséges a lomha magyarnak Jókori ébresztés, százados álma után. 2. Si fractus illabatur orbis etc. .Om­lana bár a világ le fejére, nem ingna meg Ólmi— S a mikor így szól, már Ólmival inga világ. 3. Pauper ubique jacet. .Mindenhol­ feküdött a pór a rómaiaknál. Nálunk ellenben csak deresen feküszik. 4. Nos patriam fugimus. Virgil. ,Mink a hazát futjuk/ S uraink! hozzátok Írottak E sorok, a kik e hont távba’ felejtitek el. Pajor István. , Franczia-­ és német-mag­yarlrók. E napokban egy, illy czimmel ellátott levelet olvastam ,,Nagy-Bányáról. Madáme, Madáme, madamoszele de antonia Konczvald, in der Grozer Brugs Gázer*), in Jakácisen hauzere, in Erste Stokkeke , Stumme Medhene , Pestre , Nro . 6.71." — Ezen zagyvalékot magyar irá magyarnak; — nem szükség hát hozzá bővebb magyar­ázás. K. K. postakezelő Bedvszottyantó lab­dacsoli. (Majd kifizeti a nagy harang). N. szabó elhozván P_ úrhoz díjjegyzékét azt még ágyban fekve találá. P— ur ( •) Talán a nagyhid utczát érti. ' A 6 2 6 rk.

Next