Pesti Divatlap, 1847. január-június (1-26. szám)
1847-06-06 / 23. szám
őket, mint elnyomatott népet védelme alá fogadván, megóvná Murat rettentő boszújától. — Számításuk nem volt sükeretlen ; Lázár fölvezetve a már feljebb említett keserű emlék érzete, fájdalom- és részint a részvéttől, a kért segélyt megadta. — Alig lepte meg Schach Bolgárhon határát, és Lázár seregeivel találkozott. Hiába voltak a basa fenyegetőzései, intése, minden pusztába hangzott el. Beszülten támadá meg a dicsszomjazó szerb tábor ellenét. — Szilárd elhatározottsága babért tűzött homlokára ; az ozmán tökéletesen megverettetett. Kéj-, öröm- és hízelgő udvaronczoktól környezve, nészülési nászünnepét ülte Murát Anatoliában, midőn fölvezetvén mámorából, a vesztett csata és eszközlőinek hite gyors futárok által esék értésére. Boszúvágya elfojtá most keblében az örömérzeteket; a serlegek helyett kardot ragad a markába . — 300,000 fegyveres szolgával indult a boszútól elragadt büszke keleti zsarnok, Szerbiát rabigába döntendő. A seregek élén ő maga állott, követve legkitűnőbb vezérei és két fia: Bajazet és Takupes által. A vezéri zászló nem volt, mint egyébkor, arany-, drágakövek és keleti gyöngyökkel díszítve, pusztán egy farúd vala látható, mellynek végében Lázár könyörgő békelevele függe, így érkezett Gallipoliba. » Azonban lebbentsük félre a fátyolt e komor időkről, nézzük át a múltnak örvényében az élet bájos oldalait is ; kövessük a közügyekben megőszült Lázár lépteit a harczmező és gondokozó trónról az egyszerű polgári körbe is, nézzük öt családa közepett a megelégedést, az élete valódi örömét ízlelni, hogy a különbséget egy család és egy népapa közt megláthassuk. — Lázár családapa is volt. Hitvese Mileva három fi- és öt nőmagzattal fűszerezé a hű férj boldogságát. Elég legyen gyermekeiről mondanom, hogy életök a sors mostohaságának volt játéka; boldog ifjú napjaik csak sorsuk nehezitői valának, hogy annál inkább ízleljék a jövő keserűségét. Az ősz apa földi édenét, hitvese és gyermekei körében lelte föl. — Mig a komor miliők sorsa fölött aggódva földi létének csak szenvedőleges állapotát érezte, addig az egyszerű polgár hitvese gyöngéd karai és gyermekei édes közelében találta üdvmámorát. — Míg a bús király honának jövöjén töprenkedik, az egyszerű polgár családa közepett ízlelte a jelen gyönyörét. Mig a király sajnos szívvel mondott az eltévedtek fölött szigorú ítéletet, az egyszerű polgár a szeretet kegyes szavait hallatá ? — Hogy fogja fel a fejedelem a nemzet családegységét, ha nincs fogalma az egész alkatrészeiről?—Hogy tekintse magát milliók atyjának, ha nem tudja mit tesz az egyesek apja lenni ? Öt leánygyermeke közül négy férjnél volt. Mária, a legöregebbik, Brankovich Vukkal, Ilona honától elszakasztva, Magyarország egyik fényes bajnokával, Gara Miklóssal,akkori macsói bánnal, későbbi nádorral; Despina, Simon bolgár fejedelemmel; Vulpa végre Obilits Miklóssal, alig 24 éves ifjúval lépett házasságra. A legfiatalabbat Eufrozinát, honának bukása Bajazet zultán háreme ragyogó gyöngyévé juttatta. Figyermekei közül István és Vuk még kiskorú, Lázár volt a legöregebbik. Nem sokáig élvezhette Lázár földi üdvét. A bőszét lihegő barbár véré föl édes álmaiból. Nemzeti öltönyét most pánczéllal vájta föl, bíbor helyett kardot függesztő nyakába, és mint harczok istene szállt tova a honban, nemzetét fegyverre és a kivívandó dicsőségre szólitván. Mig Szerbia egy nemesebb tüztől áthatva , az önvédelem és polgári erények eszméiben élt; a büszke keleti zsarnok eszmelánczolatit egy nemzeti sír készítésére foná. Murat keblében Szerbia készületei aggódást is szülének; mig egyfelől vérszomjas szemeit roppant tömegű táborán legeltető, más részről képzetei Szerbia szilárd hősein szárnyaltak.