Reggeli Magyarország, 1944. február (51. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-10 / 32. szám

1944 február 10 csfHSrtSk KÖZGAZDASÁG A földművelésügyi minisztérium pertette az intézkedéseket a burgonyatermelés fokozására A földmivelésiügyi minisztériumban Kon-­á­koly-Thrge Haun­er dr. államtitkár elnöki ü­lésével az érdekelt állami intézmények, A­­szakemberek a gazdaérdekeltségi és értéke­sítési szervek bevonásával értekezlet volt annak megvitatására, hogy a háborús vi­szonyok ellenére milyen intézkedésekkel lehetne a burgonyatermést növelni. A résztvevők egybehangzó véleménye sze­rint a burgonya lem­­és emeléséhez elsősor­ban nem a­ területek kiterjesztésére, hanem a termesztési eljárás általános fejlesztésére és megjavítására van, szükség. Újabb terü­leteknek a burgonyatermesztésre történő felhasználása általában csak a saját ön­ellátás biztosítása végett lehet szükséges. A legfontosabb feladat a megfelelő fajtájú, egészséges vetőburgonyáról való gondosko­dás. E célból elő­ kell mozdítani a bur­gon­nyanemesítést, továbbá­ folytatni kell a ha­zai anyag felfrissítése érdekében már évek­kel ezelőtt megkezdett vetőgumibehozatalt. A minőségi vetőburgonya minél nagyobb tömegben való előállítása végett újra kell rendezni a nemesítői és szaporítói felárakat. Helytelen gyakorlat ültetésre az apró gu­mók felhasználása. A jó Tetőburgonyát minden burgonyatermelőnek saját magának is céltudatosan és rendszeresen biztosítani kell, e célból a tenyészidő folyamán és a kiszedéskor a legegészségesebbeknek és leg­jobban ter­mőknek bizonyuló töveket meg kell jelölni és ezeket kell ültetésre felhasz­nálni. Az ezévi burgonyatermés emelése ér­dekében a legfontosabb feladat a kapálás­nak és töltögetésnek kellő időben történő, gyakori elvégzése. A helyes és okszerű bur­gonyatermesztés érdekében a legszélesebb­­körűi oktató és felvilágosító munkát kell megindítani. Ebbe a propagandamunkába be kell kapcsolni a sajtót, rádiót és a fil­met is. . Az értekezlet megállapította, hogy a földmívelésügyi minisztérium a szüksége­­­­nek tartott intézkedések nagy részét már folyamatba tette. Kisvárdán már felállított egy burgonyane­mesítő telepet és évek óta nagyobb mennyiségű németországi vető­burgonyát hozott be. Az értekezleten elő­adott javaslatokat a minisztérium mind meg fogja vizsgálni s a lehetséges és szük­séges intézkedéseket­­ megteszi. (MTI)­­ Mezőcsáton gazda­ági szaktanácsadó állomás létesül. A f­öldművelésügyi, mi­nisztérium Mezőcsáton téli mezőgazda­sági iskolát és giaszfiasági szaktanács­­adó állomást létesít.­ A község az épü­letek emeléséhez 15.000 pengővel járul hozzá, azonkívül a gazdasági iskola céljaira 40—50 hold ingatlant enged át és az építkezéshez szükséges telkeket is rendelkezésre bocsátja. Az amerikai General Motors Művek, amelyek kizárólag hadianyagot gyártanak, a folyó üzleti év utolsó negyedére 75%-os osztalékot fizetnek. Az előző évnegyed osz­taléka 50% volt. Értekezlet az Országot Ütómező Szövet­ségnél. Az Országos Zold­ mező Szövetság értekezletre hívta összár a kerületi zöldmező szövetségek (szakosark­lyok) ügyvezetőit. Az értekezlet foglakozott a kerületi ala­kulatok egyönttí® működésének biztosítá­sával, a zöld mosóm­ozgalom szervezési mun­káival és feladataival, a közös- és közlegelő javításoknál a gyakorlatilag hathatósabb közreműködés kérdésével, a gyepvetőmag­­termesztéssel, a havasi legelők gyepvető­­magproblémáival, a zöldmezőgazdasági al­sófokú tanfolyamok ügyeivel, a kedvezmé­nyes gyepvetőmag, valamint a rét- és le­­gelőmeszerési akció kérdéseivel, legelőver­senyek ügyeivel és a zöldmezőmesterek fi­zetésének rendezésével. Az értekezlete­ meg­tartását a jövőben egalább kéthavonként rendszeresíteni fogjá­k. Zemplénben nem engedik a borárakat indokolatlanul emeln­i. Sátoraljaújhelyről jelentik. A közellátóügyi hivatal közölte a kereskedők érdekképviseletével, hogy a magasabb áron vásárolt borok alapárát abban az esetben sem hagyják jóvá, ha a magasabb árat a felek körlevéllel igazol­ják. Ajánlatos, hogy a borkereskedők a ja­nuárban kialakult magasabb áron ne vá­sároljanak, mert ezt a hivatal nem fogja jóváhagyni. Megjelent a­ »Magyar Gyáripar Év­könyve és Díntára«. Dr. Pártos Szilárd szakszerű szerkesztésében jelent meg .A Magyar Gyáripar Évkönyve és Címtára* 1944. évi új kötete. Az 1000 oldalnál na­gyobb terjedelmű, hatalmas szakmunka Knob Sándor dr., a GyOSz vezérigazgató­jának, továbbá Lengyel Géza, Fenyő Iván dr., Latosinszky Imre dr., stb. értékes ta­nulmányain kívül részletes összeállítást közöl a gyáriparban érvényes felárakról. Ismerteti a gyáripart érintő összes adókér­déseket, az ipari nagyvállalatok múltévi működés­ét stb. A címtári rész tartalmazza az összes, tehát az újonnan alakult magyar gyáripari vállalatokat és cégeket, adataik, gyártmányaik felsorolásával. Tartalmazza ezenkívül a magyar gyáripari termelés teljes gyártmányjegyzékét, végül a kül­földi gyárak magyarországi vezérképvise­leteit. A nagy gyakorlati értékű szak­munka megrendelhető a GyOSz-nál (Aka­­démia­ utca 1. sz.). A délvidéki magyarok részére ken­derfeldolgozó tanfolyamok rendeznek. A Dél­magyarországi K­­zmű­ves őrlési Szövetség az Egyesült Női Táborral a délvidéki elszórtan élő Magyarok meg­erősítésére Újvidékem háromhónapos tan­folyamot rendez kender­feldolgozás­ról, fonásról és szövésről. Az első tan­folyam, amelynek 32 hallgatója volt, nagy sikerrel fejeződött be. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület Erdély különböző vidékein az idén is rendez tanf­­olyamokat mindazokban a községekben, ahol legalább 20—30 jelentkező lesz. Jel­entkezni az Egyesület titkári hivatalánál ehet (Kolozsvár, Majális ucca 24). Santa­­Lucia írta: Legényt Elemér Tihamérék már napok óta izgalom­nál lesték a nagysikerű nápolyi film leadását. Végre ott ültek mind a­árman megszokott páholyukban, a szépkorú házaspár és tizenöt éves luk, Pisti, aki éppenséggel nem értette zülei izgalmát egy fi­­a miatt, ha­ppen nápolyi is . . . A film azzal indult, hogy a stazione tarifimán, a nagy mólón kiköt egy iherhajó. Aztán a kopradiós bálok­özül kisurran a potyautas, Mario ... — En­lékszel — súgta nem egészen a­kan­­­nyás­­apusnak — itt állott a k­­om­bait az Oceana, a Hamburg—Ame­­ika Litte nagy személygőzöse . .. — Tévedsz Márta — felelt méltóság­ai após — mert az Oceana a Molo ’everallon kötött ki . . . A szomszéd páholyban pisszegtek, Kisti örült e nem­ várt közbelépésnek, nyugodtan akarta élvezni a filmet, zaz nyomon követni a potyautas Ma­­:0 sorsát, aki most a tengerparton, va­nn­­ kerek és tömör épülettömb közepé­in ténfergett munkátkan il. — A Castell del ovo — állapította meg pus ellemmondást nem tűrő hangon. M­anyus nem is mert ellemnondant... Innen, elég nyugodtan folyt a film él­­etébe, egészen addig, amíg Mario, ti fokról fokra híres-neves dalénekessé kizdi fel magát, végül szerződést kap tv­­e-en­ erélyes és biztos fellépésű idős ö­­rülöl ho­rv az ő éttermének term­­­­én énekel­jen.... Alig hogy a vásznon megjelent az terem bejárata felett ragyogó kék k önf­ényes felírás, hogy: »Zi Theresa«, tyust lázas izgalom fogta el. . .Tii látod Tihamér a Zi Theresa Santa Lucián. Ott a híd, amely levé­lt a szigetre, a kicsiny zsúfolt, tarka­­­rka uceécskákkal belepett szigetees­­tre. F.m'ékszel Tihamér. Éppen az ott a lámpa alatt álltunk- Lágy, árusi est volt. Mi ,a híd korlátjára ilve néztük a nagyszerű sürgésfor­­ist lenn a Zi .Theresa mulatójában. 1, mivel a pénzünk már bizony fogv­­a volt, azt gusztálgattad, nagyon­­ága helybe ez a Zi Theresa- de ekkor lalem­ a terer,szőn felcsendült az­­ sole mio . . .« és mi bizony besod­­roltunk. — Pszt, csen­dessen kérem! — hang­át a figyelmeztetés most, a páholy nőt a földszinten. Apus is halkan fi­­vilmeztette anyást, hogy majd a söü­­dben . . . t­e hát lehetett ezt szótlanul nézni, ha­lgiatni. Zi­ta. Themáa éppen olyan sziiorú arccal trónolt a kasszában, írásit tizenhat évvel ezelőtti­, csa­k ak­kor még nem látcsővel nézte a dűlőnek­est, mint most Mariót, a potyautasból lett nápolyi hírességet . .. Éppen úgy pontosan, mint az a fiatal pár ott a vásznon, olyan tanács­talanul jártak az asztalok között, az angol, német és olasz beszéd zsongása közepette. No végre, akárcsak azok­nak ott a filmen, nem messzire a zene­kartól, a cameriere beszorított még a mezőnybe egy icipici, kétszemélyes asztalkát. Szerényen spaghettit kérték vajjal és panádi cső­­mártássa­l és ol­csó chiantit félliterrel. Drága hely a Zi Theresa. De a hangulat csakhamar elsodorta őket. A fehér szmokingban feszítő énekes a »Funiculi funicula«-t zengte szívfacsaró édességgel. Korom­fekete, lefésült, hajsisakján­­kékesen vibráltak a villanyfü­zérek fényei. Még az evőeszközök csörgése, is elné­mult. A művész csengő tenorja­. Santa Lucia szigetének bűvölete leigázta a szíveket. Tihamér ajkához emelte az ő kezét és néma hódolattal nézett a szemébe. Mikor a varázs­ megtört, a taps felviharzott és az énekes haj­longva elhagyta az emelvényt Tiha­mér megfeledkezve a pillanatnyi pénz­ügyi helyzetről, aranyszínű bort ren­delt. A cameriere megtöltötte a poha­rakat koccintottak... — Mártuska, te nem is tudod, hogy én mennyire szeretlek téged, azért volt csak bátorságom, hogy elszakítsalak az áriák, a dr­l világától, — mondta forrón, halkan Tihamér — pedsig ha te itt énekelnél, nézd, a Zita Theresia is, aki ott trónol az étterem­ felett, dal­­énekesnő volt,­­aki gitárjával a­ Santa Lucia girbe görbe uccáit járta és úgy dalolta magának össze a n­api kenyérre valót. Azalatt, míg Márta emlékezete az édes múltban járt­ a vásznon Mario beleszeret Zita Theresia unoka­húgába és szünet következik. Apus kicsit kötekedve inkább, mint szigorúan rászólt anyósra: — Ejnye Márta, téged ugyan alapo­san rendreutasítottunk!... Pisti pedig tréfás duzzogással rá­duplázott: — Nagyon kérlek, anyós, szokjál le arról, hogy előadás közben hangos megjegyzéseket teszel, zavarod az em­bert!... Márta vállat vont és retiküljéből csokoládészeleteket vett elő, majd tet­tetett haraggal förmedt a szőke ka­maszra. . . — Hát ha te is ellenem vagy Pisti, akkor a bobby-szeleteket majd ketten esszék meg apuval — egyet átnyúj­tott a családfőnek, egyet pedig ő maga kezdett bontogatni. Pisti e szomorú fordulatra, elvörö­södött, elfordult és nagy buzgalommal a nézőtér közönségét kezdte nézegetni, de a csokoládé elveszített íze ugyan­csak csiklandozta a nyelvét. Anyus sem bírta sokáig fiacskája gyötrődését. Nagylelkűen retiküljébe nyúlt és Pistinek is átnyújtotta az őt megillető Bobby-szeletet. — De most aztán ne leckéztesd anyá­dat, — figyelmeztette nyomatékosan — mert goromba találnék lenni! .... Tihamér, aki előbb komoly családfő­höz egyáltalában nem illő nyalánkság­gal élvezte a csokoládét, szint­én úgy érezte, hogy Márta tekintélyét teljes mértékben vissza kell állítani és így szólt Pistihez: — Úgy nézz édesanyá­m Pisti, hogy esetleg ő is ilyen felékszerezett, gazdag asszony lehetett volna, mint a Zita Theresia a nápolyi filmen, ha nem is azzal, hogy a Santa Lucia szigetén egy nagy éttermet vezet zenével és nápolyi dallal hanem a gyönyörű szopránjá­val. Igen fiam, édesanyád tehetséges énekesnő volt, de aztán, mivel tovább­­képeztetése rengeteg pénzbe került volna, hát abbahagyta az egészet . . . — Apus elkalandozol a témádtól — figyelmeztette Pisti. — Zita Theresiá­­ról beszélj nekem, ahogy kezdted ... Kialudtak a lámpák. A­ film Poz­­zuoliban a Capo di Coneglio túlsó ol­dalán, Nápoly gyárvárosában folyta­tódott Mario, aki egy végzetes meghű­lés következtében elveszítette hangját, itt keresi meg kenyerét, mint gyári munkás. — Emlékszel Nisida várára Tiha­mér? — súgta anyus — Ott van Poz­­zuoli előtt Coroglióval egy híd köti össze. — Emlékszem, emlékszem — nyug­tatta meg Mártát Tihamér — csak maradj csendben! ... Maria sorsr­étitől kezdve zavartala­nul fejlődött. Márta csendben szem­lélte végig, amint Carmel­iné. Zita Theresia unokahuga szilárdul kitartva a hangját vesztett Mario mellett vé­gül is felesége lesz. Zita Theresia hiá­ba fenyegetőzik az örökségből való kitiltással, mit tehet egyebet gyám­leánya férjét, mint üzletvezetőt al­­kalmazza m­a­la­tómban ahol azelőtt csengő tenorjával bűvölte el a nem­zetközi vendégsereget. Hazafelé menet Pisti újból szóba hozta Zita Theresia dolgát. Tihamér kénytelen volt rövid életrajzot adni a Santa Lucia milliom­osnőjéről.­­ Mikor Zita Theresia fiatal volt még és a Santa Lucia sziget szűk ut­cáit járta mandolinjával, összeénekel­­getve a megélhetéshez szükséges zsol­dóikat, a szigetet rozzant fahidacska kötötte össze a parttal. Egyszer egy amerikai üzletember is rátévedt a szi­getre, meghallgatta Zita Theresiát és erős fantáziát látott az énekében, a festői környezetben. Ő alapította a ta­gat, terraszot, szép éttermet és mula­­tót, vashidat épített a szigetre, reklá­mot csapott és elnevezte mulatóját Zi-Theresáról, aki ezentúl­ kizárólag ott énekelt a csakhamar világhíressé vált kis sziget mulatójában. Mikor 1915-ben Olaszország is belépett a há­borúba az antant oldalán, az Amerika­ likvidálta európai vállalkozásait, a­ki Theresia mulatót piaga Zita Theresi, vette át és a világháború után millió­kat szerzett... — No és mi összefüggésben vagyunk mi ezzel a szerencsés nápolyi énekes­nővel, azaz, hogy anyus! — firtatta tovább a dolgot Pisti. Apus nagyot hallgatott, aztán még fontol­tan válaszolt. — Tulajdonképpen nagyon kevés majdnem semmi. Mert Zi Theresa csal uccai énekesnő volt a Santa Lucián de angus operia- és hangversenyén ékes­nőnek készült, három évet el is végzet a zeneakadémián, de aztán nagyot sokba kerültél te fiacskám, mert nyisz lett, beteges gyerek voltál, kevés van a jövedelem. Anyus hősiesen lem­on­dot­t karrierjéről, a mi kettőnk kedvéért., — Bizony az kár volt! — állapította m­eg tizenötéves bölcsességgel Pisti — mert az évek folyamán anyás sok páni kereshetett volna. Juj, milyen érdekes is lenne egy híres énekesnő fiának tudni magunkat és a soik pénz! Apus ezt nem jól csináltátok . . . , Pisti vacsora után elköszönt szülei­től és t­udni ment. Tihamér fejét in­gatva pillantott utána: — Hát ezek a mai gyerekek! Hallot­tad, h­o­gy bírált engem hazafelé jövet hogy így, meg úgy apus, ezt nem jól­­csináltátok! No de ilyet! . .. • * Márta elmosolyodott — bizony Tiha­mér ezt az egyet rosszul csináltad. De én rég elfeledtem s ha ez ez olasz film nem jön, hát sohasem jut eszembe. De Sanctis, az olasz­­énektanárom, akire olyan féltékeny voltál, hogy miatta mindennap partáliát csináltál és én a családi béke kedvéért abbahagytam a tanm­ulást. Pedig ki tudja? Al­ Budapesti értéktőzsde Túlnyomó pénzajánlatokkal indult M 4*r­téktőzsde szerdai forgalma. Ára hiányában tényleges üzletkötésre ritkán került sor. A Magyar Nemzeti Bank részvényei az eL­múlt két nap alatt behozták osztalékszelvé­nyük értékét. A Salgó részvények árfolya­ma a küszöbön álló tőkeemelés hírére je­­lentékenyen emelkedett. A kötvénypiacon a helyzet változatlan. Árfolyamok: Hitelbank 136.5 ’ — 136.5 Magyar Bank 96.5 — 96.3 Leszámítoló 98.— — 98.—1 Nemz. B. (ex 7.58) 430.— 432 432.­Keresk. Bank 239 5 (ex 6 P) — 238.— MOKTAB 75.75 - 75.75 Első M. Bizt 1966.— 1966 1966.— . Első Bp. g. malom 55.— — 55—» Hungária malom 108.— — 108—* Bauxit 772.5 — 772-5 Borsodi mén 44.— — 44.—» Szentlőrinci 26.75 — 27--» Cementia. 303__ — 303—» Magnezit 934.— — 934—» Aszfalt 19.­— — 19.—» Kőszén 1626.— »— 1­526—* Nagybátonyi 85.— — 85.—« Salgó 129— — 170.— Urikányi 65.4 — 664 Fegyver 165.— — 165— Ganz 72.— — 72.—» Rima 347.3 — 347.3 Hofherr 46.5 — 46.1, , Páleukor — — 232—­Georgia 65.5 - «6.5 Goldberger 159— — Magyar Kender 74.1 —­­ 74.1 Pamutipar 126.25 126.25 Szegedi kender 311.75 JWJ-75 311.75 Gumi 136.25 «T— 136.23 Államadósság, kötvények, záloglevelek: Kényszerkölcsön 8^5 89.5 89.— 1941. évi ny.­köles. 496.— — 96—# 1941. évi 4.5%-os j. Mr 74.— — 74— 1942. évi 3%-os t JrT 52.-- 52 52—» 1914. évi tőv.JF 607.5 — 607.5 Leszámít. F.jgzl. 162.— — 162— Búzakötv. főként 40___ 40 40— Budapesti terménytőzsde A,1 terménytőzsdén eladtak 10 mázsa ta­vaszi bükkönyt dunántúli állomásról 72 pengőért és 70 mázsa 1942-es termésű, ga­rancia nélküli szőlőmagot 11 pengőért, Szatmárm­egyei állomásról. 7

Next