Reggeli Magyarország, 1944. március (51. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-25 / 69. szám

4 m ? A Führer» távirata a Dúcéhoz a fasiszta harciszövetség negyedszázados évfordulójára ;v Rutin, méret as 24. A Führer fő­­­­hadiasállásáról jelentik a Német Táv­irati Irodának. A Führer március 23-án szívélyes­­hangú táviratot intézett a Dúcéhoz a fasiszta harciszövetség megalapításá­­­nak 25. évfordulója alkalmából. (MTI) Beri­n, március 24. (Német Távirati Iroda.­ A fasiszta párt mega­iskolájá­ban, huszonötödik évfordulója allkalmá­­­ból a Berlinben élő fasiszták ünnepélyt ■trend­eztek, melynek keretében Anfuso olasz nagykövet beszédet mondott. Anfuso nagykövet előbb a fasizmusnak­­ elm­últ időben végzet munkájáról szó­­lt," majd a pártnak az utolsó hat hó­nnap alatt történt újjáépítéséről beszélt. A­ hidász, szociális köztársaság — jelen­tett© ki a nagykövet — élni fog, mint Ahogyan a fasizmus diadalmas 25 éven át élt. Az olasz szociális köztársaság erőn, mert mögötte áll a legjobb Ttála, azoknak Itáliája, akik a kemény meg­próbáltatásokon és az árulás folytán az országnak okozott szenvedéseken ke­resztül megtartották hitüket a hazában, mint az egyes ember egyedül lehetséges szerelmi életformájában. Az olasz szociális köztársaság­­— folytatna — összefogja az újjáépítés minden erőit, amelyeket Itália mint nemzet és nép magába n­evesít. Olasz­országnak Benito Mussioliniben olyan vezetője van, aki Hiler Adolffal együtt csodálatos példája az olyan népvezérnek, aki néptársainak legjobb tulajdonságait kifejezi, kiemeli, meg­növeli és kiérleli. Amíg Isten éltet bennünket, német bajtársainkkal fogunk e­gyütt küzdeni, akik Szicília, Cassino, Salerno és Net­­tuno földjét bős vérükkel öntözték. Félhivatalos román nyilatkozat Stirbey herceg magánakciójáról Bukarest, március 24. (TP) A félhi­vatalos román ügynökség, a Badar közi!, Külföldi opok és rádiók* a leg­utóbbi napokban a legfantasztikusabb híreket terjesztették Stirbey herceg állítólagos küldetéséről, s azokról a tájékefel­tételekről, amelyeket ő hozott javaslatba, vagy beszélt meg. Hivatalos román körökben utalnak arra, hogy a román kormánynak nem szokása ugyanazt a tényállást több­ször is megcáfolni vagy valamilyen hitről vitába bocsátkozni vagy olyan tettekről és kezdeményezésekről nyi­latkozni, amelyek tisztára magán- és személyi jellegűek s amelyek sem a kormánnyal, sem valami hivatalos személyiséggel kapcsolatba nem hoz­hatók. Ez azonban nem akadályozhatja meg a kormányt abban, hogy sajnálkozáséit fejezze ki afölött az eljárás felett, amely ilyen­ fantasztikus dolgokkal és intri­kákkal iparkodik a román népet hátba támadni olyan pillanatban, amikor az kizárólag fennmaradásáért küzd. Bolgár cáfolat steófia, mirráns 24. MTP) A bolgár távirati ügynökséget m­eg­bízták, hogy megcáfolja azt a Reuter jelentést, am­ely szerint német vupufot sz­­tták volna meg Bulgária vasúti, táviró és távbeszélő vonalait. Kormányátalakítás Törökországban ? ■f­ Ankara, március 24. (NST) A kor­mánykörökhöz közelálló Ulus című lap csütörtökön, a berlini török nagykövet hazaérkezésével kapcsolatban közli azt a hírt, hogy Ak­kan nagykövet esetleg­ befejezi diplomáciai pályafutását és képviselői mandátumot kap. A lap szerint Arikan volt nagykövet adandó alkalommal Szaradzsoglu kormányá­ban miniszteri tárcát kapna. Állítólag tervbe vették a kormány átalakítását. Szó van arról is, hogy a vezérkar ve­zetőségében változások jönnek. 71 szlovák távirati iroda a londoni rádió híreiről • Pozsony, márcm­a 24. (TP) Amint a szlovák távirati iroda jelenti, a lon­doni rádió azt a hírt terj­eszt­ette, hogy Szlovákiát német csapatok szállták meg. Az il­lletékes közegek nyilat­ko­­zata ezt az állítást kimondott hazug­ságnak bélyegezte meg. A szlovákok hozzászoktak ahhoz, hogy London Szlovákiáról hazugságokat terjeszt. Az utoló rekordhazugság tehát senkit sem lep meg. Az igazság ez, hogy Szlovákiában továbbra is minden erőt az állam felépítésére és a közös euró­pai jövő megvédelmezésére használnak fel. Fogynak a pesti Belváros lakói Kevesebb a lakó, a bűz és az utca, csak a lakások száma emelkedett . Harminchat százalékkal több a nő, mint a férfi Az utolsó fél évszázad alatt a székes­főváros minden tekintetben hatalmas fejlődésen ment át, amit legjobban jellemez a lakosság számának gyara­podása. 1941-ben a fővárosnak 1.164.963 lakosa volt, 50 évvel előbb, 1891-ben pe­dig 458.863, ami 666.100 főnyi, 133,5 szá­­zalékos emelkedést jelent. Az egyes kerületek lé­lekszáma­­természetesen nem egyenlő arányban emelkedett. Az 1930-as lélekszámot véve alapul, ami­kor még a régi kerületi beosztás volt érvényben, az I. és X. kerületek lélek­száma az 1891. évinek három és félsze­resére, a III., V. és IX. kerületeké több, mint kétszeresére emelkedett.­­ De a legérdekesebb jelenség az, hogy Van a fővárosnak egy kerülete, a Bel­­■város, amely a főváros népességgyara­­­podásából ötven év alatt sem részese­dett, sőt amelynek ma kevesebb lakója van, mint 1891-ben. A Székesfővárosi S­­tatisztikai Évkönyv adatai szerint 891 ben a 78,1 ha területű Belváros ,fe6 utcájában és 14 terén 564 lakóház állott s ezekben összesen 28 059 lélek lakott, ötven év alatt a terület nem­­változott, az utcák száma eggyel, a Sereké kettővel fogyott. A lakóházak iőszáma 1941-ben 463 volt,­­101 házzal ke­­ves­ebb, mint 1891-ben, ami érthető is, spiért 3—4 földszintes vagy emeletes máz helyére épült egy egy nagy bér­máz. Az új épületekkel a lakások szá­nta több mint ezerrel emelkedett, de ennek ellenére­ 1941-ben a Belvárosnak c­sak 27,578 lakója volt, vagyis 411 fő­­kevesebb mint natt A lakások száma ötven év alatt 5701-ről 6827-re, majdnem 20 százalék­kal emelkedett, és pedig csak az 1—4 szobás lakásoké, mert az 5 és ennél több szobás lakások száma 769-ről 528 ra csökkent. Számszerűen és százalékban is a 2 szobás lakások száma emelkedett a legerősebben; a 8 szobás lakásoké egyötödre, az ennél nagyobbaké pedig tized­részére csökkent. A lakók megosz­lásánál azt az érdekes jelenséget lát­juk, hogy csak a kétszobás lakásokban élők száma emelkedett, a többi lakás­­típusok mindegyikénél kevesebb a la­kók száma. Különösen feltűnő a nagy lakásokban élők arányszámának csök­kenése. 1891-ben a Belvárosban 380 hat- és ennél többszobás lakásban átlagosan 8, összesen 3016 lélek lakott. 1941-ben 193, tehát feleannyi ilyen lakásnak már csak 1059 lakója volt, ami lakásonként csak 516 lelket jelent. A lakásviszo­nyok kétségtelenül egészségesebbek let­tek, mert az egy lakásra eső lakószám valamennyi lakásfajtánál csökkent. Ezt mutatja az is, hogy 1891-ben 1730 lakásnak állag­a,10 és 190 lakásnak 11 nél több lakója volt, ezzel szemben 1941-ben már csak 1­809, illetve 40 ilyen lakás volt a Belvárosban. A félszázados átalakulás mozzanatai közül talán még említsük meg azt, hogy a nők száma 1891-ben 21 száza­lékkal, 1941-ben pedig 36,5 százalékkal nagyobb volt a Belvárosban, mint a férfiaké. (Stud.) R­M W44 náithu 15 nwm­. A BALTIKUM NEMZETVÉDELME írta: székelyi Nyiry László ny. vezérkari ezredes Tudjuk a hadijelentésekből, hogy a Balti­ államok kormányai mozgósít­ják hadierejüket Így például Litvá­nia egyelőre 20 korosztályt hívott be. Amikor a balti államok nemzetvé­delmi potenciáját ezúttal pár szóval igyekszünk megállapítani, egyben rá­mutatunk arra is, hogy ha pank ig­en tág ér­telemben és nagyon hozzávető­leges adatok alapján lehetséges, mert értékmegállapításaink alapja még a háború előtti időből származik. Észtország:­ ­ Ha peremállam katonai ereje sohasem felelt meg exponált geopoli­tikai helyzetének. Lélekszáraa 1934- ben 1.126.450 volt A lakosság 10 szá­zalékát véve katonának, az észt had­erő 120.000 főnél erősebb nemigen le­het Fel kell tételeznünk természete­sen, hogy az általános védkötelezett­­séggel bíró kerethadsereg német irá­nyítás, esetleg vezetés alatt nagyobb létszámmal jelenhet meg a küzdelem porondján, annál is inkább, mert ki­képzett tartalékainak létszáma 1937-ben 175.000 fő volt Légi erői igen gyengék voltak béké­­ben. (összesen:­ 70—80 gép.) Haditenge­részete hasonlóan alig számít 6 kor­pedónaszád, 2 új búvárnzexád, 2 akna­kereső, 3 aknarakó, 8 őrnaszád. Lettország: ? Kaitona földrajzi helyzete úgy szinté a­ földön, mint a tengeren előnytelen. (Határai nyíltak, tengerpartja arány­­lag hosszú.)­­ A hadsereg szintén az általános védő kötelezettségen alapuló kerethaderő, amelynek háborús létszáma kb. 200.000­ fő lehet Légi és tengeri hadereje, gyenge. (Előbbi 1935 ben 150 gépből­ állott, utóbbi egységeinek száma 121 hadihajó volt, ezek között 2 új búvár és naszád.) ,­­ Litvánia: Hadiereje aránylag erősebb lehet, mint az előbb említett országoké. Ha mozgósítják, akkor 250.000 főt tehet ki Légi hadereje gyenge, 1937-ben «nra­pán 150 gépe volt Haditengerészete nincsen. Mindössze 1 partvédelmi nar* szád és 6 felfegyverzett vámellenőrző gőzöse volt S W I».:'' i A felsorolt adatok természetesen #ni­­pán általános tájékozásul szolgálhat­nak. Fel kell tételeznünk, hogy a leg­­felsőbb német hadvezetőség, amelyik nagy súlyt helyez a Baltikum védel­mére, a mozgósított balti haderőket hadianyaggal minden tekintetben ek­tátja, vagy már ellátta. A partok vé­delmét tehát a német hadiflotta egy­ségei biztosíthatják, míg a szükséges légi erőket szintén a német légi had­sereg bocsátja rendelk®le­m. Minden valószínűség szerint német fővezénylet alá kerülnek majd a Balti­kum összes haderői is, amelyeknek összlétszáma a felsorolt adatok figye­­lembevéte­le mellett, megközelí­tőleg 600,000 főre rúghat ... . Beszélgetés az óvóhelyen A »Református Jövő« berlini mun­katársa megkapó beszámolót közöl. Egyik nap, írja, színházba mentem és alighogy megkezdődött az előadás, máris le kellett sietni a színház óvó­helyére, amely minden kényelemmel be van rendezve, s ott bizony jóideig vártunk a felszabadító »veszély el­múlt« jelzésre. Addig az óvóhely népe kedélyesen beszélgetett, kisebb csoportokba ve­rődött, ismerősök, barátok együtt vá­rakoztak. Én egy negyven év körüli grófnő mellé kerültem, akitől csak­hamar megtudtam, hogy szoros rokoni kapcsolatai vannak magyarországi arisztokrata családokkal. Igyekeztem megtudni, hogyan is él egy berlini német grófnő mai „Fi­embe se fut grell un­vollour“ Nekem — mondotta egyszerű, halk hangon — nem a vagyoni és a társa­dalmi kiegyensúlyozottság a fontos és még nem is találkoztam egyetlen német arisztokratává­ se­m, akinél ma ez számot tenne. Annál lényegeseb­­, milyen szolgála­tot tudok tenni azért, hogy győzzünk s ezenfelül, hogy az emberiséget szolgáljam, esetlek főleg és komolyan. Mondhatom, semmi sajnál­kozás, vagy fájdalom nem él szívem­ben elveszett a javaim­ után. Könnyen tudtam napirendre térni a veszteség fölött. Viszont megadta, a pusztulás azt, amit eddig nem tapasztalhattam: a közösségi érzés nagy élményét­... Különben egy konyhát vezetek, illetve ott vagyok alka­lmazva. Persze eszem­be se jut grófi mivoltom. Helén va­gyok ott is minden­kinek és nem is alkarok soha más lenni. Ami azután egyáltalán nem jelenti azt, mintha lelkileg e’fásztam volna. Soha! De a s­zellemi és lelki élet nem vagyontól, vagy rá .-so­dia­­mi színvonaltól függ, haD©m azzal a tudattal kapcsolos, hogy ez épúgy hozzátartozik életünk­höz, mint a Iéleikz°tvétel és nélküle nem lehet megélni. Tudhatja jól, hogy ez, itt Bék­ünkön is, de az ország min­den részében így van... Beszélgetésünket a sziréna felszaba­dító búvár­a csűri intt*, tno© ismét fel­mehet­tünk a színházba, és a darab­otó­ folytatódott, ahol abbamaradt... Az agyon bombázott templom tornyai alatt Másnap az egyik közeli agyon bom­bázott templom romjainak közelében táblát találtam a következő szöveggel: A templom elpusztult, de az altemplom épen maradt, istentiszteleteinket és összejöveteleinket ott tartjuk. És lent — így ír tovább a tudósító — igen kellemes meglepetésben volt részem. Szépen kivilágított folyosókon át értem le az elpusztított templom alatt épült altemplomba. Szabályos istentiszteleti helység volt ez harmó­­niummal, evangélikus oltárral, rajta pompázó virágokkal. A lelkipásztor kijelentette: a hívek épúgy járnak a templomba, mint eddig. Csakhogy most többször kell istentiszteletet tar­tani, mert az altemplom kisebb és nem férnek el benne feleannyian sem, mint előbb az ép templomba. Megkérdeztem: milyen hatással volt híveire a nagy pusztítás? S a lelkész így felelt: Itt most az emberek való­sággal újjáélik a keresztyén őskor minden eseményét. És nemhogy fogyna bennük a bizalom és az Istenbe vetett hit, de egyre nő. Nem számít a szen­vedés és a pusztítás. Ami mindenki szemében lényeges: lelkileg legyen tel­jes ember és újjá tudjon építeni min­dent, a hiánytalan testvériesség és a keresztyén szeretet jegyében. Ha már most lehetne, mindenki lázasan épí­tene. És mindannyiu­nk szívében csak az él, hogy sokkal különbet épít­hessünk, mint eddig. Osztály talan lett a kere­styénségünk és ez elmondlhatat­­­lan áldás. .4­1 Néhány nap múlva — végződik­­ a berlini riport — résztvettem egy isten­tiszteleten, amit künn. egy istállóban tartottak. Ú­gy énekelt minden hívő, mintha »falakat aka­rtak volna m­egre­­nesztetni« az énekükből sugárzó hitük erejével. És az istentisztelet végén, megvallom — életemben először láttald ennyi pénzt egybegyűlni önkéntes ado­mányként. Az emberek nem érzik többé, hogy a pénz csupán az övék, hívő médiára sáfárkodnak vele. (MÉ) .

Next