Reggeli Ujság, 1940. február (10. évfolyam, 24-48. szám)
1940-02-01 / 24. szám
Telefon 78. független politikai és közgazdasági napilap blefon 78. a | < CSÜ1ÖR I OK I Redacjia $i administratia | 1 Director responsabil: | X. ÉVFOLYAM * 1 . L 10] 1040 február | | Targu-Mures, Str. Stefan cel Mare 9/a. | | Bárdi Stefan jj 24 szám I 16] Az iparosság és söművestársadalom jelenti az erdélyi magyarság legnagyobb erejét — mondotta Szász Pál dr. az Országos Iparos Egyesület alakuló közgyűlésén, — megállapítva, hogy ennek a két termelőrétegnek minden megnyilatkozása történelmi jelentőségű. Innen már csak egy képés eljutni annak a parancsoló szükségességnek felismeréséhez, hogy a gazda és iparostársadalomnak a legszorosabban együtt kell haladnia. Gazdasági téren már eljutottak ennek megállapításához. A földművesség termelésének egyik legjobb fogyasztója az iparosság, utóbbiak viszont a falusi piacokon találnak cikkeiknek jó elhelyezést. A hidegjüknek érdeke, hogy a másik minél erősebb, egészségesebb legyen, mert így nagyobb a felvevőképessége. Ezek a szempontok is rávilágítanak az egymásrautaltságra, a kölcsönös támogatás szükségességére. De a gazdasági tényezőkön kívül összefűzi ezt a két réteget olyan közös értékek megtartása, mely egyformán az életet jelenti mindenik részére. A nyelv, kultúra, népi szokások, ezek a féltve őrzött kincsek, széttéphetetlen kapcsolatot kell teremtsenek közöttük, szorosabbat mint a gazdaságiak, mert vérségi adottságok határozták meg. Öntudatosan kell munkálni ennek a kapcsolatnak fejlesztését, mert el kell jutni arra a Szász Pál dr. által megjelölt útra, hogy a gazdasági életünknek ez a két testvérágazata valóban testvérként haladjon előre a jövőben a maga útján. A falu és a város találkozását is üdvözölhetjük ebben az összefogásban, mert az iparostársadalom a polgárság jelentős részét teszi ki s a legjobb közvetítője lehet a közeledésnek. A német sajtó szerint Hitler kancellár kedd este beszéde végleges leszámolást jelent a plutokráciákkal és a háború második fejezetének kezdetét jelenti London szerint Hitler beszédében mindössze annyi az új elem, hogy most már egyformán támadta Franciaországot és Angliát Berlin, január 31. Az egész világ feszült érdeklődéssel várta Hitler vezér és kancellár január harmincadikára, a a nemzeti szocializmus uralomrajöttének hetedik évfordulójára bejelentett beszédét. A beszéd elhangzott. Hostása leginkább a német lapok címeiben jut kifejezésre. A német lapok ilyen címek alatt közlik a beszédet: „Végleges leszámolás a plutokráciákkal!“ „Nincs megegyezés a jogok teljes elismerése nélkül!“ „A háború második fejezete.“ Angliában Hitler beszéde nem keltett különösebb meglepetést. Ott azt mondják, hogy Hitler kancellár unosuntalan emlegetett adatokat tárt újra hallgatói elé. Új elem a beszédben mindössze annnyi, hogy most már Hitler nem részesítette kíméletben Franciaországot úgy mint a múltban, hanem Angliával egyformán bűnösként kezelte. A berlini Sportpalastban, többszázezer ember tomboló lelkesedése mellett elmondott beszédet alább ismertetjük: A magy Jh Maxed Hitler kancellár beszédét kedden este 8 órakor kezdte meg és abban a következőket mondotta: 1— Csodálatos háborús célokat hallunk emlegetni. Különösen az angolok azok, akik ilyen célokról beszélnek, mert nekik ebben tapasztalatuk van. Ezek a célok úz igazságon felépülő Európára törekednek, ahol a fegyverkezés szükségtelenné válik. Ez a leszerelés pedig a gazdasági jólét pedig a műveltség fejlődését, azaz más szavakkal valóságos aranykorszak fog beköszönteni. Általában 1918 óta ígérik ezeket nekünk. — Láttuk, mi történt. Európát felaprózták, a nagyállamokat felosztották, összetörték a népeket. A gazdasági jólét helyett egy őrült jóvátételi rendszer nyomán bekövetkezett a nyomor nemcsak a legyőzött, hanem a győztes államokban is. A vallás háttérbe szorult. A művelődés sem isyert semmit Ebben az időszakban a demokrata Németország hiába könyörgött, hiába tiltakozott. Ekkor tűnt fel a nemzeti szocialista mozgalom. Miután átvette a harcimat, habár kizárólagosan német jellegű újításról vett szó, mégis azonnal magára vonta bizonyos körök gyűlöletét. Mivel tudtuk ezt, kezdettől fogva a belső fejlődéssel párhuzamosan a német fegyveres erő fejlesztését is célul tűztük ki. 1935-ben bevezettük a kötelező katonai szolgálatot. 1936-ban pedig elrendeltem a Rajna vidék megszállását. 193 ben és 1933-ban felszabadult Ausztria és a Szudéta-vidék. 1939-ben megkezdtük a birodalom védelmét azok ellen, akik közben levetették álarcaikat. Anglia és Franciaország, legalább is vezető osztályaik, el voltak határozva arra, hogy ismét megindítsák a háborút Németország ellen, amint ez újból talpraállt. Ők akarták az új háborút. Ha most Chamberlain bejelenti e világ előtt igazi háborús céljait, nem hallgathatom el a választ: ez önök történelme mást mond, Chamberlain úr! Mindig arra hivatkoztak, hogy ez istenért és vallásért harcolnak, azonban háromszáz év alatt majdnem negyvenmillió négyzetkilométernyi területet hódítottak meg. C Hira igazi cégai Ezután Hitler kancellár az Anglia által indított háborúk igazi indítékaira mutatott rá. Anglia azért viseltháborút, hogykereskedelmi kapcsolatait kiterjeszthesse, hgy az embereket ópium - szívásra kényszeríthesse, hogy aranybányákra tegye rá a kezét, hogy gyémántbányákat birtokoljon, tehát mindig anyagi célokért küzdött, azonban nemes és idealista jelszavakkal. Természetes, hogy a legutóbbi háborút is eszményi célokért indította. Meg kell dicsérnem Churchill urat, aki legalább nyíltan megmond mindent, amit az öreg Chamberlain úr csak gondol és remél, anélkül, hogy kimondaná. Megmondja, hogy Németországot újra fel akarják osztani és a német népet ki akarják irtani. A francia tábornokok is nyiltan megmondták, hogy miről van szó. Ilyen módon aztán jobban meg fogjuk érteni egymást. Mert minek harcoljunk hazug frazeológiáért. Ők akarják az áillamoi Évek során át Németország Olaszországgal közös politikát vallott. Ez a politika ma sem változott meg. A két államot szoros barátság kapcsolja egymáshoz. Érdekeik közösek, sőt azonosak. A múlt évben igyekeztünk Angliának azt a célját, hogy a világháborút idézzen elő, meghiúsítani. Akkor Chamberlain minden lehetőt megtett arra, hogy Sztálinnal megegyezésre jusson. Ez nem sikerült. Megértem a Chamberlain dühét, mert nekünk sikerült az, amit ő hiába próbált. Persze Chamberlain szemében, ha ez neki sikerül, Istennek tetsző cselekede lett volna. Számomra ez nem az, de lényegében azt hiszem, hogy a Mindenhatónak hála sikerült egy őrült háborút megakadályozni, hiszen Németország és Oroszország évszázadokon keresztül békében és barátságban éltek egymás mellett. Miért