Reggeli Ujság, 1941. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

Ara: 6 fillér (2 Leo) FÜGGETLEN POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP Szerkesztőség­i és kiadóhivatal: Marosvásárhely, Bólyai ucca , MAROSVÁSÁRHELY, 1941 JANUÁR­­, SZERDA ESZE NEGYEDI16 ÉVEOSLYAM 1­SZÁH, SELEKO* 18 KOVÁCS ELEK Felelős szerkesztő : A MI UTUNK Nem most keresgélünk utat a magunk számára. A magyar utat Isten szabta meg akkor, amikor a Kárpát medencéjében küldött. Vé­res, könnyes, kemény és szakadé­­kos volt ez az út: olyan, mint a magyar sors és a magyar küldetés. Az erdélyi magyarság útja, sorsa küldetése pedig voltaképen a „ma­­gyar“ sors, a „magyar“ út, a „magyar“ küldetés. Nem a függ­vénye nem a járuléka, nem is egy darabja vagyunk a nemzet egyete­mes közösségének, hanem egy sa­játos formája . Körülményeink má­­­sok, földrajzi, etnográfiai, történel­mi, gazdasági és szociális tekintet­ben. A történetem tanulságai sze­rint innen, ha jobban nem is, de úgy legalább is lehetett intézni az egész magyar életet, mint ahogy az anyaországból Erdély ügyét. Azt pedig állítom, hogy az erdélyi bér­cekről tisztábban és teljesebben lát­szik az egész magyar láthatár, mint az alföldi rónáról, vagy a dunántúli lankáról Egyszerűen azért, mert az erdélyi hegyek magasabbak. A magyar, gondolat, a magyar ügy, a magyar szellemiség, a ma­gyar élet, a magyar jövő, a ma­gyar nép és nemzet a magyar hi­vatás, ha Erdélyből nézem, erdélyi szemmel, és látással, semmiképpen nem szűkebb nem halványabb, de élesebb és sajátosabb. Magyarabb. Ott talán ,,magyaros" az élet, itt ami van az „magyar" életnek volna nevezhető. Ez a mi ütünk. A román elnyomatás idejét nem tekintjük egy véletlen zsákutcának, hanem az erdélyi magyar út egy tanulságos szakaszának, amelybe bekényszerített az Isten, hogy ma­gunkra eszméltessen, megtisztítson és megújítson. Ez az útszakasz szá­munkra tanulság legyen. Akinek nem volt elég tanulságos, az most vonja be a vitorláit. Augusztus 3- án részben kika­­nyarított ebből a szakadékból az Isten. De a déli határokon túl ez az út ma is megy tovább veszedel­mes sziklák és sötét völgyek kö­zött. Ki tudja merre ? Ez az erdélyi ut a történelem fo­lyamán sohasem ágazott el igy két ösvényre s egészen bizonyos, hogy most is előbb, vagy utóbb, de is­mét össze fog találkozni. Hogy hogyan és mikor, erre most felelni nem lehet. a. mi ösvényünket, (észak Erdély Ösvényét) azonban olyan szélesre kell építenünk, hogy elférjen, jár­hasson rajta minden magyar élete, gondolata, akarata és cse­lekedete A Beszterce—szászré­­geni szerpentines út ütemes szé­lesítése a mi mostani sii&&&& fel­adatunkat jelképezi. tíiíl- Siiben éll ez a felada!?­­ 1. Helyzetünknek nyílt és őszinte feltárásában. Légvárakat nem építhetünk. Ko­­lozsnagyidánál se express vonatok­nak rakták le sinpárait derék hon­­védeink 91 és fél­­nap alatt — ahogyan a mérnökök előre kiszá­mították — hanem!! csak egy kés­z kény vicinális vonalat készítettek, „Ahogy lehet" s : „amint lehet", amire a legnagyobb szükség van, de azt aztán mérnöki módon, tem­pósan magyar becsülettel és gyor­san, Észak Erdély népe ezen a té­len csakhogy meg ne fázzon és meg ne éhhezen. Két—három hónapig ide menjen ki minden közigaz-­­­gatási és népjóléti törekvés. De ezalatt is ismerje meg minden ma­gyar, hogy mit kell és mit lehet tennie. Ébren kell tartani a lelkek készségét, munkára való elbánásét Meg kell tudnia minden magyar­­­­nak, hogy itt egy sajátos új ma­gyar élet megépítéséről van szó amiből mindenkinek ki kell ven­nie a nagy részét. Mindenkinek dolgoznia kell és mindenkinek a maga helyén. Részünkről legyen vége az „állások" után való futká­rozásnak. Egyetlen ,,állásnak" se szabad Erdélyben lennie csak minél több munkaalkalomnak, de annak aztán annyinak, hogy mindenki kettő helyett dolgoz­hasson. A kormányzat mozdítson meg minden kis és nagytőkét, vizs- ji­gáljon meg minden tervet és el -­­­gondolást készítsen olyan újjáépítő­­ programmal amit 2,3 vagy 5 év­­ alatt kell végrehajtani s erre moz- j­gósítson minden koponyát, minden­­ pénzt — kicsit és nagyot — és minden munkaerőt. Utak, vasutak, új házak, üzemek, villanyhálózat kellenek, minden talpalatnyi földet gazdaságosabban kell használni tud­nunk, meg kell indulniok a tavaszon falun és városon az építkezéseknek, gyümölcsösöket kell telepítenünk patakokat szabályoznunk, erdőt, sző­lőst telepítsünk stb. stb Fiaink ez­reit kell gyakorlati irányba átké­peznünk. Van itt munka annyi, amennyi kell, van annyag is — legfennebb utánra kell kutatnunk és főképen van munkaerő. Tehát jöjjön a számvető, tervező és kivi­telező szerv, akár mint parancs, azt sem bánjuk, Erdélyt egy újjáépítő munkával kell szervesen eggyé­l­kötni az anyaországgal. 2. Minden magyart magyar életre kell megszervezni Ezzel nem akarok többet mon­dani annál, hogy itt, ahol annyi „mindenki" vel fel kell venni a har­cot az életért, ahol egész vidékek románosodtak el a­­régi jó béke világá­ban, ahol 20 évig minden el­lenünkre történt, ahol mestersége­sen, régebb akaratlanul, 20 év óta pedig szándékosan, sőt erőszakkal visszafejlesztették, ahol a román uralom alatt a két bokor pityóka­ elmélete alapján akarva is szétfejlő­dött a maradék magyar élet, ott most végre meg kell történie minden egyes ember összefogásának, szá­montartásának, közösség felé irányí­­tásának, meg kell történnie a ma­gyarság mindenre tekintő társadalmi összekovácsolásának a társadalmi együttműködés, az általános nemzet­­nevelés és ha kell, a fegyveres ön­védelem céljából. 3. A kisebbségi lelkületű ma­gyarságot át kell hangolni államalkotó nemzetté Az erdélyi magyar társadalmi összefogásnak a „Magyar szövet­ségnek“ ez lesz az első célkitűzése: megismertetni népünket igazi önma­gával és felkészíteni sajátos politi-­f­kai, nemzeti, kulturális, szociális és­­ gazdasági feladataira. A­­Szövetség“ alulról egyetlen szervezet, felülről­­ pedig összefogó szerv, nemzeti­­ ,,munkaközpont‘‘, amely célt és­­ irányt szab, munkára sarkalja és­­ segíti az összes népi és nemzeti szerveket és alakulatokat. Ha meggondoljuk, hogy az erdélyi fiatalabb magyar generációnak csak egyharmada járhatott felekezeti is­kolába akkor tisztában vagyunk csak annak az utánpótló munkának is a nagyságával, amit pozitív építő te­vékenységünk előtt s annak éppen­­ az érdekében kell minél hamarabb elvégeznünk. Ez lenne a mi szellemi­­ jóvátételünk, de ott van a lelki­­ jóvátétel. Kiemelkedni abból a lelki­­állapotból, amelybe a magyar állam­nélküli nemzeti élet kényszerített bennün­ket „kisebbségi" magyaro­kat . Gazdasági jóvátételnek is helye kell legyen a mi javunkra. Ezeket azonban erdélyi szellemben erdélyi szemmel, erdélyi hagyomá­nyokon és erdélyi küldetéssel kell megcsinálni. Ha ezek után még arra is utalok, hogy erdélyben ma az egyazon célra három különböző módon kell megindulni, ezzel a kü­lön székely, külön közép Erdély és külön nyugati részek, sajátos helyzetére kívánok rámutatni. Ezekre a feladatokra, a mi utun­kon való járnitudásra kell együtt maradnunk azok, akiket az elnyo­matás 20 esztendeje a végefelé már annyira megdolgozott volt, hogy minden elválasztó körülmény dacára is egynek éreztük magunkat. Három és fél hónap elég volt idegeink ösz­­szeszedésére, új feladatunk meglátá­sára, tájékozódásra és fenyegető ne­hézségeink megismerésére. Az erdélyi magyar közösség szé­lesebb és átfogóbb kiépítése imluk jön tovább a volt népközösségi szer­vek utján és módozataival s a poli­tikai együttmaradásra pedig az Er­délyi párt, a régi magyar párt ron­gyos, tépett, sáros, de becsületes zászlóját visszük tovább, amely alatt lökdöstek, vertek, reánk lőttek, de csak egyet értek el: összeková­csoltak. Pálffy Károly A jugoszláv sajtó is elítéli Románia magyarellenes gyuláz­os­odásait Belgrád, dec 31. A Politika c. jugoszláv lap vezető helyen foglalko­zik azzal a megdöbbenéssel, ame­lyet a román fővárosban terjesztett magyar-gyalázó ropiratok Magyar­­országon keltettek. A jugoszláv lap szerint a felháborodás egyre foko­zódik, bár a magyar sajtó nagy önmérsékletről tesz tanúságot s nem alacsonyodik le a román lapok ut­cai hangjához. Felemlíti a Politika a romániai magyar kisebbség száz­ezreinek súlyos helyzetét, akiknek sorsáról semmit sem tudnak. He­lyesebbnek tartaná a jugoszláv ve­zető Orgánum, ha Románia inkább a bécsi kötelezettségek betartását gyakorolná. Mit tartalmaz a röpirat? A Bukarestben terjesztett röpira­tok egyáltalán nem keltik azt a be­nyomást, mintha Románia hallgatna a bécs kötelezettségekkel kapcsola­tos intelmekre.­­ A világ legna­gyobb és legerősebb népei, Anglia­­ és Amerika elismerték a mi ügyünk igazságát és ígéretet tettek arra, hogy­­ visszaadják természetes határainkat — mondják a röpiratok. Az egész világ tudja, milyen igazságtalanságot követtek el velünk abban az átko­zott Bécsben. Anglia legyőzhetetlen és Amerikával együtt megtöri Európa békéjének hóhérait és ellenségeit. Anglia és Amerika megnyeri a há­borút s akkor Románia újból nagy lesz. Külföldi lapok hírverése A Magyar Távirati Iroda jelenti: Egy külföldi lap nyomán olyan hí­rek terjedtek el,­­mintha Magyaror­szágon mozgósítás lenne folyamat­ban. Hivatalos helyen kijelentették, hogy ez a hir minden alapot nél­külöz, a mesék világából való s elejétől végéig kitalálás.­­muhi** mm—mmmmmmmm■———­ — Elmarad az újévi üdvöz­lés. Lapunk tegnapi számában meg­írtuk, hogy az újév alkalmával a helyi Magyar Párt tagjai testül­ti tisztelgést terveztek a szervezet el­nökénél. Mint tegnap értesítették, a szándékért üdvözlés elmarad, mi­­vel az elnök könnyebben megbete­gedett.

Next