Rendszerváltó szemle, 2021. ősz (6. évfolyam, 3. szám)
DOKUMENTUM - Gulyás Martin: „a forradalommal lett mindenki egyenrangú polgár”
83 Dokumentum Belaúnde,33 Dél-Amerika nagy politikusa, az Egyesült Nemzetek volt elnöke „csodálatra méltó népnek" nevezte a magyarságot, és hozzátette: „akik ezer évük alatt nagy művészeket, írókat adtak a világnak". Európai delegátusok az „emberiség háláját tolmácsolták a magyar nemzetnek". Volt, aki „nagy népnek" minősített bennünket, sőt: az Egyesült Nemzetek adatai szerint Tito 1956. október 29-én „mélységes csodálattal" adózott a forradalomnak, és a magyar felkelést a „reneszánsz korszakának" nevezte. Hogy ő később másképpen viselkedett és vélekedett, ez nem változtat azon, hogy az első napokban ő is a hatása alá került a magyar nép megmozdulásának. Nem ő az első, és nem is az utolsó, aki első ösztönében a helyes utat követi, de később az érdek elnyomja a morált, az önzés az emberséget. A szellem óriásait megszólaltatta 1956 októbere. A Nobel-díjas Albert Camus-től Silonéig 34 dicsőítették az ifjúság harcát. (Az algériai származású francia író, Camus írta 1956 novemberében: „A magyar nép forradalma többet tett a szabadság eszméjéért, mint az egész világ az elmúlt évtizedben.")35 És milyen eleven lett a magyar és a nemzetközi szellemi élet! A költők verseikkel szolgálták a magyarság ügyét. És odahaza! A szellemi élet farsangja volt ez a pár nap. Ha van bizonyíték a szabadság és a zsarnokság közötti küzdelemben, akkor a magyar forradalom ezt is megnyerte, mert néhány nap alatt több remekmű született, mint a kommunizmus évtizedében. Alig volt alkalma az emberiségnek ily világosan észlelni, hogy amíg lelkesedés, a nemes cselekedet halhatatlant szül, addig a zsarnokság mellett egyetlen szellemi ember sem állt ki, és egy epigramma sem született. A világ ifjúsága is szikrát kapott a magyar ifjaktól. A világ több részén felvonultak, s éltették a forradalmat. Nem véletlen, hogy 1956 óta a világban számos ifjúsági megmozdulás kormányokat reformok keresztülvitelére kényszerített, sőt: jelentékeny szerepet vitt diktátorok elmozdításában. A magyar forradalom nemzetközi hatása talán legjobban észlelhető az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Igaz, hogy e szervezet nélkül nem tudtuk volna a világnak hitelesen bizonyítani a forradalom igazi okát, a felkelés nemes lefolyását, a demokratikus döntéseket és a szovjet beavatkozást, viszont az is való, hogy ez a nagyra hivatott szervezet politikailag nem tudott segíteni, alapvető gyengeségét mutatta ki. A magyar forradalom odahaza 1956. november 4-én bukott el, szovjet beavatkozással, ha a hősi küzdelem tovább is tartott, míg az Egyesült Nemzetekben már előtte, 1956. november 1-jén, bár a viták is tovább folytak. Ennek a ténynek, azt hiszem, koronatanúja én vagyok. 33 Belaúnde, Fernando Terry (1912-2002): perui politikus. Előkelő arisztokrata család sarja, az Egyesült Államokban és Franciaországban folytatott felsőfokú tanulmányokat, építészmérnökként végzett. 1945-1948 között parlamenti képviselő, egyetemi tanár, 1963. júniusától 1968-ig, míg egy katonai junta meg nem döntötte hatalmát, a Népi Akció jelöltjeként koalíciós kormányt vezetett. Elkötelezett földreformpárti politikus volt, külpolitikáját USA-barátság jellemezte. Második miniszterelnöki ciklusát 1980-85 között töltötte ki, ez alatt komoly külső eladósodottsággal és terroristaakciók sokaságával kellett szembenéznie. 34 Silone, Ignazio (1900-1978): olasz politikus, prózaíró, novellista. Eredeti neve Secondino Tranquilli. Paraszti családban született, egy földrengés következtében több családtagját 15 esztendős korában elveszítette. Meghatározó életélmény volt számára az első világháború, középiskolai tanulmányai befejeztével csatlakozott a pacifista szólamokat hangoztató szocialista mozgalomhoz, lapszerkesztő lett. 1921-ben az Olasz Kommunista Párt (alapító) tagja volt, tíz év múltán a kommunista világmozgalom sztálini iránymeghatározásával szembeni kritikája miatt - eltávolították a pártból. A fasiszta államhatalom többször is bebörtönözte, öccse is ott halt meg, egyes dokumentumok pedig arra mutatnak, hogy egészen eddig a tragikus mozzanatig a fasiszta államrendőrség informátora is volt. Svájcba emigrált, és itt alkotott, műveiben és témaválasztásában erősen érvényesült az olasz paraszti népélet iránti érdeklődése. A második világháború végeztével hazatért, és rövid ideig bekapcsolódott a politikai életbe is, 1950-től haláláig viszont csak irodalmi munkásságának gyarapításával foglalkozott. Élete utolsó szakaszában - hosszas belső vívódás után - hívő keresztény lett. 35 Albert Camus A magyarok vére című írásában pontosan így fogalmaz: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben." Lásd többek között: Gloria victis, 1956-86. A Magyar Október költői visszhangja a nagyvilágban. Szerk. Tollas Tibor. München, Nemzetőr, 1966, 7-17. archivum.retorki.hu/folyoirat