Repülés, 1970 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
LENIN A HONVÉDELEM ÉS AZ AVIATIKA Lenin, a korszakalkotó forradalmár, a világ proletariátusa forradalmi központjának létrehozója, 100 éve született. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tápot adott, távlatot nyitott meg a népek harcához, s az elnyomottak felszabadító mozgalmainak biztos iránytűként szolgáit a múltban, s szolgál ma is. Lenin tanításai alapján elemezzük megtett utunkat, egyengetjük a jövő úját, s ha előrelépni készülünk, ezt materialista filozófiája és dialektikája nyomán teszszük. A nagy gondolkodó mindig arra intett: nem szabad az igazságot mozdulatlannak, öröknek tekinteni. Minden változik és semmi sem elvont. A szocializmus sem! Építésének fel kell ölelnie százmilliók tapasztalatát, alkotó tevékenységét, s ezt koordinálni kell. Minden intézkedést, s az ennek nyomán tett lépéseket a gyakorlat kell, hogy igazolja. A kollektív tapasztalatot, bölcsességet nem helyettesítheti semmi. Lenin még az októberi forradalom előtt feldolgozta a korábbi forradalmak és felkelések tapasztalatait, s a gyakorlat filozófusaként állapította meg ezek sikereinek és kudarcainak okait. Különösen sokat írt a polgárháborúról. E műveiben a polgárháború lényegével és jellemvonásaival foglalkozik. Amikor az orosz proletariátus forradalma az ő vezetésével győzött, mindjárt előtérbe állította fegyveres védelmét is. Nagy jelentőséget tulajdonított a haditudományoknak. Beszédeiben több észrevételt tett a háború és a politika kapcsolatáról, a dialektika alkalmazásáról a háborúk jellegének megítélésében. Ennek nyomán állapította meg a marxisták háborúhoz való viszonyát. Hangoztatta, hogy a háború politika, a politikának erőszakos úton történő folytatása. Lenin egyik legfontosabb történelmi hagyatéka a szovjet hadsereg megszervezése. Meghatározta a szocialista haza honvédelmi szervező munkájának fő irányait. Hangsúlyozta, hogy az erős szocialista hadsereg létrehozása a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet általános törvényszerűsége. Az öt és fél milliós Vörös Hadsereg először volt a történelemben a dolgozó nép hadserege, s ez csírájában fojtotta el az orosz burzsoázia restaurációs kísérleteit. A sorkatonaságon alapuló hadsereg létrehozásának helyessége már a polgárháború idején bebizonyosodott. Lenin e hadsereggel a mainak szilárd alapjait rakta le. A Szovjetunió hadseregének hatalmas ereje, ma világszerte nyilvánvaló. Tudja ezt barát és ellenség egyaránt. Nem hiába nyilatkozott így a szovjet fegyveres erők egyik amerikai szakértője: ,,A Szovjetunió 1918-ban az atombombánál is veszélyesebb fegyverhez jutott, létrehozta legyőzhetetlen hadseregét". Lenin hadseregszervező munkájában, annak tapasztalatait általánosította és meghatározta egy esetleges honvédő háború kimenetelét. Nyomatékkal aláhúzta e tekintetben a megfelelő katonai felkészülés fontosságát. ,,Mindent megteszünk a béke megőrzésére .... de ha az imperialisták elvetik békepolitikánkat mi leszünk a legharciasabb párt, és forradalmasítani fogjuk a háborút" - hangsúlyozta. Lenin nagy figyelmet szentelt a szovjet aviatika megteremtésének. Még a polgárháború idejéből számos okmány tanúskodik arról, hogy személyesen Lenin és a szovjet kormány, erőfeszítéseket tett a Vörös Légiflotta megszervezése érdekében. Lenin utasítására a petrográdi katonai körzetben 1917. okóber 29-én az ott megszervezett kisebb repülőegységeket harckészültségbe helyezték. A hadsereg megszervezéséről kiadott dekrétum kitért a légierő egységeinek kérdéseire. 1919 elejére már 61 repülőegység állt a párt és a kormány rendelkezésére. Közben szüntelenül munkálkodtak a repülőgépgyártás és a folyamatos javítás feltételeinek megteremtésén. Lenin aláírásával több utasítás látott napvilágot a repülőgépüzemek újjáépítéséről, a repülési szakirodalom kiadásáról. A hihetetlen gazdasági nehézségek ellenére önálló anyagi alapot teremtettek a repülés fejlesztésére. Lenin utasítására létesítették a Központi Aerohidrodinamikai Intézetet. Ez lett a szovjet repülés bölcsője. A polgárháborúban, s az intervenciósok elleni küzdelemben a vörös pilóták hathatós támogatást adtak a földi alakulatoknak. A felderítők, a vadászok súlyos veszteségeket okoztak Kolcsak és Vrangel banditáinak. Mamontov lovashadseregének a moszkvai repülőiskola hallgatói okoztak súlyos veszteségeket. Hja Muromec gépeikről bombákkal kergették szét a szovjet hatalom ellen törő bandákat. A Munka és Védelmi Tanács 1920. június 16-i határozata kiemelte a légierő elsőrendű jelentőségét a köztársaság további védelmében, és intézkedéseket tett a légierő harceszközökkel történő ellátására. A Központi Bizottság kezdeményezésére repülőiskolákat szerveztek, ahova kommunista munkások, és ezrével a komszomolista fiatalok léptek be. A polgárháború évei után a szovjethatalom figyelme nem lankadt az aviatika iránt. A repülőgépek száma minden évben növekedett. 1925-ben már nem vásároltak külföldi gépeket, a pilóták hazai gyártmányú gépeken repültek. Lenin még életében 1921. január 17-én rendeletet bocsátott ki a légiközlekedésről, s ez év májusában már rendes légiforgalom kezdődött Moszkva és Harkov között. A repülőipar közben állandóan fejlődött és felnőtt egy tehetséges tervező gárda is. Ennek következtében 1935-től a repülőgépiparban ötszörösére nőtt a termelés. A harci repülőezredek száma egyre több lett. Ez időben már a sportrepülők is a nemzetközi színtérre léptek. A 30-as években magassági, gyorsasági és távolsági világrekordokat állítottak el. Világszenzációt keltett a szovjet repülők Észak-sarki repülése Amerikába. A második világháború, a fasista veszély ténye új feladatok elé állította a lenini Vörös Légiflottát. Új, gyorsabb és harcképesebb gépeket kellett gyártani, s azok vezetését, harci kezelését elsajátítani. 1941-re a harci repülőgépek száma megkétszereződött, újabb, modern vadász és bombázógépek jelentek meg. A német-fasiszta támadás a szovjet légierőt az átszervezés és az átképzés idején érte. A kezdeti súlyos veszteségek után azonban a légierő - beleértve az ipart is - hallatlan erőfeszítésekkel behozta lemaradását. Az új gépekre a repülőiskolákban tízezrével képezték ki a pilótákat. Oktatóik régi neves sportrepülők és a már tapasztalt harci pilóták voltak. Moszkva kapuinál, az ellentámadás idején, szovjet repülők lettek a kezdeményezők. 1943-ig is súlyos csapásokat mértek a fasiszta légierőre, ez évben pedig kivívták a németek feletti légifölényt és ezt a háború végéig megtartották. Ez idő alatt a földi csapatoknak maximális támogatást nyújtottak, az ellenség végleges legyőzéséhez. A szovjet repülőgépipar a háború alatt 136 800 repülőgépet gyártott, a fasiszta Németország - az általa megszállt országokkal együtt — csak 86 000 gépet tudott előállítani. A háború után a szovjet repülés minőségi változáson ment át, s ez a változás a sugárhajtóművek megjelenésével ugrásszerű lett. A mai szovjet szuperszonikus harcigépek atomhordozók és bonyolult időjárási viszonyok között is biztonságosan teljesítik feladataikat. Speciális gépeik a hangsebesség háromszorosával repülnek, s elérik a 30 000 méter magasságot. A szovjet tervezők megalkották a helyből fel- és leszálló sugárhajtású repülőgépek harci típusait, s ezek semmiben sem maradnak el a világon bárhol készült ilyen gépektől. A nagy teherbírású szállítógépek és helikopterek tüzérséget, páncélosokat és deszantalakulatokat képesek nagy távolságra gyorsan eljuttatni. Nagy hatósugarú szuperszonikus bombázó és rakétahordozók vigyázzák a szovjet nép alkotó munkáját és őrködnek a békén. A korszerű interkontinentális ballisztikus rakéták lehetővé teszik, hogy az ellenséges célpontokat még a légelhárítás hatósugarán kívül küzdjék le. Míg az első szovjet légivonalon 2-3 személyes törékeny, a háborúból visszamaradt gépek közlekedtek, ma a centenárium évében egészen más a helyzet. A korszerű szovjet sugárhajtású utasszállító gépek az elmúlt évben több mint 60 millió utast szállítottak. A főbb belföldi, hoszszútávú útvonalakon sugárhajtású gépek százai repítik utasaikat. 1969-ben 70 új légiútvonalat nyitottak meg a szovjet utasszállítók részére, ezek közül többet külföldre. Tanúi vagyunk az IL-62, a TU-134, a JAK-40 és az IL-18-asok repülésének, az óriás méretű és a kisebb munkahelikopterek ezrei népgazdasági tevékenységének. A TU-144-es bemutatkozása az egész világ előtt küszöbön áll, az Aeroflot pilótái most készülnek a TU-154-es, valamint Be-30-as fogadására. A szovjet sportrepülők híven a lenini hagyományokhoz, a nemzetközi porondon is eredményesen képviselik hazájuk színeit. A motoros műrepülésben a világranglista első soraiban állnak. A vitorlázó repülők most törnek be a nemzetközi élvonalba. Repülőklubjaik ezrével nevelik fel a sportrepülőket, akik közül sokan választják a katonai pályát. A hadsereg repülői és a repülőklubok közötti barátság hagyományos. A szovjet repülés legnagyobb tudású pilótái, az űrrepülők is a repülés barátainak köreiből és a repülőklubokból kerültek ki. A szovjet repülősportok szövetségének elnöke legendás hírű második világháborús pilóta. A hadsereget ezer szál fűzi össze a lenini komszomol repülőklubjainak nagy és nemes feladatokra készülő tagjaival. rL