Repülés, 1971 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
Ümi REPÜLÉS TŐRJESÍTÉSEIÉ1ÍZMI2! LEXIKONA Repülőgép, repülőgépmotor építők és tervezők BÁNSÁGI TIBOR (1919—) gépészmérnök, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület ifjú tervező-pilóta gárdájához tartozott, az 1940-es évek elején. Kiváló vitorlázó repülő teljesítmények után a Repülőműszaki Intézet keretében dolgozó tervezőiroda tagja. Varga László konstrukcióinak részlettervein dolgozott. Majd önálló sportrepülőgépeket is tervezett: „Csibe” és „Botond”. Később a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület kísérleti műhelyének a vezetője. Ebben a minőségben különösen az anyagvizsgálati és törőkísérleti vizsgálatok területén végzett úttörő munkát. Különösen sokat dolgozott Baniczky Lajos „Fergeteg” gépének alkatrész-kísérleteivel. Ez a gép az akkori technológiai lehetőségek melett a maximumot tudta volna nyújtani. 1949-ben épült példányainál ez beigazolódott. Bánsági a felszabadulás után az újjáéledő repülőgép iparban dolgozott, ma a Csepel Autógyár anyagvizsgálatánál hasznosítja a repülés terén szerzett tapasztalatait. CYPRIAN JAISGE (1704—1775) magyar seborvos. A teljesen árva Cypriánt a Vörös Klastrom kamalduli szerzetesei magukhoz vették. Serdülő korában egy lőcsei sebészhez került, majd hosszú időt töltött külföldön. Később visszakerült a nyitrai Vörös Klastromba és itt élt haláláig, mint a barátok orvosa, borbélya, patikusa, főszakácsa és betegápolója. Vitorlázó repülő szerkezetével 1768-ban a Korona-hegyről baj nélkül leszállt a földre. A „Hasznos Mulatságok” 1825-ben így ír erről: „ . .. a levegői golyóbisnak (Luftballon) feltalálása előtt jóval... a veres Klastromban . . . Szepes vármegyében egy Ciprián nevű Laikus (Frater), aki a Barátoknak Seborvosa volt, tett legelőször próbát a Kárpáthegyeken mesterséges szárnyakkal a levegőbe repülni. Sokkal többre is ment ezen a próbáján, mint Degen Or, mert ő nem szorította magát egy lőiskolába, mint ez, és nem vett maga segedelmére egy kis levegőgolyóbist, hanem a szabad levegőben a veres Klastromtól egy jó távol levő Korona nevű hegynek bércéig repült jó magasan”. Cyprián gépéről nem sokat tudunk, mert a nyitrai püspök azt elégettette és Cyprián barátot istenkáromlás miatt perbe fogatta. (Hogy súlyosabb következménye nem lett az ügynek, az csak annak tulajdonítható, hogy időközben H. József császár feloszlatta a szerzetes rendeket, azt is, amelynek Cyprián Jaisge tagja volt.) Nem vitás, hogy Cyprián volt az első vitorlázó repülő, aki maga készítette gépével sikeresen repült. (Repülés 1953. nov. 9. old.) DEDEK-EGYED FERENC (1894—1967) asztalos, az I. világháború előtt Hefty Frigyessel együtt több „planeurt” (siklógépet) épített, amellyel 1907-ben a Sashegyről végeztek repülőkísérleteket. Az I. világháború alatt a haditengerészeti repülőknél szolgált a cattarói öbölben levő vízirepülőgép-támaszponton. A húszas évek elején az Aero-Expressnél asztalosból kitűnő könnyűfém-szakmunkássá képezi magát. Ezt a munkát a Magyar Légiforgalmi Vállalat alkalmazásában folytatta. A felszabadulás után az új magyar légiforgalomnál dolgozott, mint műszaki raktárvezető. (Winkler Aero Archív közi.) DEDICS KALMAN (1879—1969) géplakatos, a magyar repülőgépmotor-gyártás úttörője. Ifjúkorában Németországba ment, négy esztendeig dolgozott az autó- és motorszakmában, majd 1905-ben hazatért Budapestre. Autó- és motorjavító műhelyt nyitott fivérével (Dedics Testvérek), amelyben hamarosan megkezdte a repülőgépmotorok gyártását is. Első repülőgépmotorja egy kéthengeres, 24 LE-s álló motor volt, kb. 70 kg súlyú. Ezt a motort Adorján János (1. o.) 1910-es „Libelle” és „Strucc” típusú, 1912-ben épült gépébe építette be. Ezek után Dedics egymás után készítette a repülőgépmotorokat. Legjelentősebb konstrukciója egy, a Létai Ill-monoplánba (1. Létai) épített hathengeres csillagmotor volt, amellyel jóval megelőzte korát. 60 lóerő teljesítmény mellett ugyanis súlya mindössze 60 kg volt. A Pöstyénben rendezett repülőversenyen (1914 július), az osztrák gépek és motorok elől az első díjat Minár Gyula pilóta által vezetett Dedics-motoros gép vitte el. (Repülés 1954. 10. sz. 9. old.; Rév P.: A levegő meghódítása, Sopron 1962. 12. old.) FÁBIAN ANDRÁS (1904—1944) repülőgéptervező, mérnök-pilóta. Munkásságát a Műegyetemi Sportrepülő Egyesületben kezdte és rövidesen a motoros repülő csoport kiváló tagja lett. Részt vett BL gépekkel és Gerlékkel számos bemutatón és csillagtúrán. Az 1938-ban kiírt iskolagép pályázatra kidolgozta a felsőszárnyas „Levente” iskola- és sport-repülőgépet, amelyet elfogadtak és sorozatgyártásra megrendeltek. Az első változat a Győri Vagongyárban készült, elliptikus formájú kormányfelületekkel. A „Levente II.” változatnál a kormányfelületeket lekerekített téglalap alakúra változtatták és a gépen több kisebb átalakítást végeztek. A „Levente II” sorozatgyártását az Uhri Testvérek üzemében kezdték meg, majd Repülő Gépgyár Rt. néven önálló üzem létesült előbb a csepeli repülőtéren, majd Mátyásföldön, Fábián András vezetésével. 1945 után három gépet építettek újjá HA-LEA, LEB és LEC jelzésekkel. A Repülő Gépgyárban született Fábián második konstrukciója, a „Honvéd” kétmotoros könnyű vakrepülő gyakorló- és futárrepülőgép, vegyes építésben vászon borítással. (Tervezésében Pap Márton és Temesfőy József mérnökök is részt vettek.) Fábián András 1944 nyarán bombatámadás áldozata lett. (Winkler l. m. Repülés 1968. 8. sz. 8. old.; 10. sz. 8. old.) FARNADY LÁSZLÓ (1900—) repülőgép- és motorszerkesztő. Fiatal korában már minden idejét a Rákosmezőn az első repülőgép-kísérletezők között töltötte. Az ott szerzett tapasztalatokat sok értékes feljegyzése őrzi és fiatalságának első maradandó élményeivel nagyon sokat segít a kor repüléstörténeti feldolgozásában. Repülőmodelleket, motorkerékpárt, majd különféle járműveket tervezett és épített. A magyar vitorlázó repülés megindulásakor ismét az elsők között vesz részt a munkában. Ekkor kerül közeli kapcsolatba Svachulay Sándorral (1. o.), akivel a „Szent György” vitorlázógépek kipróbálásánál dolgozik. Ezután saját repülőgépek és repülőmotorok építésébe kezd és 1930—1936 között két kismotoros repülőgépet épít. Az első gép négyszögletes törzsű, vállszárnyas konstrukció volt 700 cm-es kéthengeres, vízhűtéses Lőrinc-motorral. A második gép merevített alsószárnyú konstrukció, háromhengeres 35 LE-s Anzani motorral. A nem átmenő tengelyes futószerkezet tengelycsonkjai gumirugózással csatlakoztak a cseppszelvényű tartóbakokhoz. Külön figyelmet érdemel a gép szép vonalvezetése és gondos kidolgozása. A felszabadulás után Farnady az OMRE műhelyében Svachulay Sándor munkatársa, a kísérleti verőszárnyas izomrepülőgépek építésében. Majd az alagi repülőgépépítő-üzemhez kerül. Közben — házi kísérleti műhelye számára — több szerszámgépet tervez és készít, amelyek szellemes műszaki megoldásaikkal tűnnek ki. Jelenleg nyugdíjas és a Közlekedési Múzeum repülőgép kiállításának tárlatvezetője. (Winkler 1. m. Repülés 1968. 4. sz. 8. old.) FEIGL GYULA 1. Rotter Lajos FEJES JENŐ (1877—1952) autó- és motortervező mérnök, a Fejes-féle lemezmotor feltalálója. 1897-től a Fegyver- és Gépgyárban dolgozott, 1902—1909-ig a franciaországi Westinghouse Gyár tervező főmérnöke Le Havreban. (1907-ben a „Coup de la Presse” francia autóversenyen a Westinghouse gyár a Fejes által tervezett kocsival nyeri el az első díjat). 1909-től a cég aradi fiókvállalatának műhelyfőnöke. 1912—1917-ig a Magyar Általános Gépgyár (MAG) autógyárának műszaki vezetője, majd 1917-től a Ganz-Fiat Repülőgépmotor-gyár igazgatójaként a hazai autó- és repülőgépgyártás egyik megszervezője. 1923-tól a Fejes Lemezmotor- és Gépgyár Rt. vezetője. A szabadalmazott Fejesautomobil fő jellegzetessége, hogy az összes vas-, acél- és alumíniumöntvényeket hidegen megmunkált, többnyire préselt és autógénvagy ívfény hegesztésű vas-acéllemezekkel helyettesítette. A súlymegtakarítás így megközelítette a 30, az ármegtakarítás pedig a 20%-ot. Új eljárásával 1922-ben elkészítette soros elrendezésű, hathengeres 60 LE-s repülőgép motorját. Mint a korabeli szaklapok írják, „a Fejes repülőmotornak külön érdekessége a légcsavar demultiplikációja. A tapasztalatok szerint ugyanis a légcsavarok hatásfoka az átmérő növelésével és a fordulatszám csökkentésével növekedik. Ezen feltétel vezetett arra, hogy a fordulatszám növelésével a vezérmű meghajtásához szükséges fogaskereket a légcsavar forgatására használják fel, természetesen annak a szükség szerinti méretnövelése mellett. A vezértengely által forgatott légcsavar 800-at fordult percenként. A fogyasztásra vonatkozólag megjegyzik, hogy „oldalvezérlése ellenére a motor benzinfogyasztása 224 gr lóerőként, ami kizárólag a vékony hengerfalak kedvező termikus tulajdonságainak tudható be”. A Fejes-féle repülőmotor a Szebenyi és az Asbóth iskolarepülőgépbe volt beépítve. Ma a Közlekedési Múzeumban látható. (Autó 1923. 14. sz. 9. old.; Autó-Motor 1967. szept. 15 9. old.; nov. 15 11. old.; 1967. 13. sz. 4. old.; Vajda P.: Nagy magyar feltalálók, Bp. 1958. 241. old.) FIKKER KÁROLY 1. Ös Lajos FONÓ ALBERT (1881—) gépészmérnök, Kossuth-díjas akadémikus. Több, mint ötven éves tudományos és műszaki munkássága olyan széles körű és kiterjedt, hogy itt csak a repülésre vonatkozó úttörő találmányaival tudunk foglalkozni. Fonó Albert 1915- ben az osztrák—magyar hadsereg főparancsnokságához javaslatot nyújtott be sugárhajtású lövedékre (légi torpedóra). Részletes matematikai számítással is alátámasztotta, hogy az általa javasolt légi torpedóval sokkal nagyobb távolságra lehet hatásosabban lőni, mint az akkor ismert legmesszebb hordó ágyúval. A hadsereg-főparancsnokság műszaki bizottsága rövid leiratban közölte Fonóval, hogy a javasolt gyakorlati megoldástól siker nem várható, és ezért azzal nem foglalkozik. Nem vitás, hogy igen jelentős javaslatot utasítottak el. Fonó javaslata ugyanis a korszerű hangkörüli és hangontúli légiközlekedés hajtóművének minden lényeges alapgondolatát tartalmazta. Olyan alkalmazást ajánlott, amely a maga korában a legreálisabb volt. Fonó légitorpedója légszívó kompresszor nélküli sugárhajtómű. Működésének alapfeltétele az, hogy a levegő megfelelő relatív sebességgel érkezzék hozzá, amit maga a repülés biztosít. Javaslatának legfontosabb felismerése pedig az volt, hogy a légszívó kompresszor nélküli sugárhajtómű hangontúli repülési sebességénél válik nagyfontosságú hajtóművé. Jóval az első világháború befejezése után, 1928-ban nyújtotta be találmányát a német szabadalmi hivatalhoz. A szabadalmat, amely a hangsebességnél gyorsabb sebességgel repülő gépek sugárhajtására vonatkozott, 1932-ben adták ki. A valamivel későbbi német pótszabadalom a starthoz és hangsebességen aluli repüléshez alkalmas sugárhajtómű alapelvét fekteti le. Az Amerikai Rakéta Társaság (ARS) szakmai folyóiratának 1960 novemberi száma részletesen foglalkozik Fonó találmányaival és megállapítja, hogy „valóban Fonó ismerte fel elsőként a torlósugár hajtómű létjogosultságát a nagy sebességű repülésben”. Hangsúlyozza, hogy Fonó úttörő munkássága joggal tart igényt a feltétlen elismerésre. (Vajda P.: Nagy magyar feltalálók, Bp. 1958. 243—244. old.; Népszabadság 1965. febr. 16.; MTA VI. Osztály Közl. 38. 1967. 99—105. old.) GALCSEK SZILVESZTER (1881—?) repülőgép motor szerkesztő és építő. 1911-ben Galcsek készítette Kolbányi Géza (1. o.) közreműködésével hazánkban a legerősebb repülőgép motort. Ez egy hathengeres 60 LE-s, léghűtéses, legyező alakú, kétsoros elrendezésű, 1300 fordulatszámú gép volt. Nemzetközi viszonylatban is — teljesítményét tekintve — a legjobbak közé volt sorolható. A motor először Kolbányi Géza kétfedelű gépébe, majd a „sextiplán” típusba került beépítésre. A Kolbányi II. monoplánon Takács Sándor pilóta ezzel a motorral érte el első repülősikereit. Erről a Pesti Hírlap 1911 októberében így írt : „Meglepően sikerült repülést produkált Kolbányi monoplánján Takács Sándor pilóta. Ennek a nagyobb méretű, roppant masszív, robusztus gépnek az a nevezetessége, hogy egy hathengeres, léghűtéses magyar motor szolgáltatja hozzá a hajtóerőt. Takács több ízben jelentékeny magasságban repülte végig a pályát”. Galcsek igen sokat segített Rákos repülő úttörőinek a kezdeti motorproblémák leküzdésében és így jelentősen hozzájárult a hazai aviatika fejlődéséhez. (Winkler archív; Néphadsereg 1954. dec. 17. 3. old.) (Folytatjuk) DR. VAJDA PÁL 17