Repülés, 1971 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7. szám
8 Sportrepülőgépek, munkarepülőgépek hazai használatban (8) A korszerű iskolarepülőgépek megjelenését az 1930-as évek közepére tehetjük, amelyek közül különösen nagy sikert ért el a német Bücker repülőgépgyár kétüléses „Jungmann” és együléses „Jungmeister” típusa. A Bücker gépek jellemzője a faépítésű, erősen nyilazott kettős szárny, amely jó kilátást és mindkét pilótaülés könnyű elhagyását biztosította. A törzs és kormányszervek könnyű acélcső-szerkezetek és az egész gépsárkány vászonnal borított. A kétüléses kis Bücker Bü 131 „Jungmann” iskolagép első változatai 80 LE-s Hirth HM 604, a további gépek pedig 100 LE-s Hirth HM 504 léghűtéses soros motorral kerültek felszerelésre. A LÜH 1936-ban kezdte meg a Bücker iskolagépek vásárlását és rövidesen ez lett a Magyarországon rendszeresített iskolagép típus, amelynek továbbfejlesztett változatát a felszabadulás után a csehszlovák repülőipar is gyártotta a magyar sportrepülés számára, ily módon mintegy 200 példányban, több mint egy évtizedig szerepelt hazai repülőtereinken. A Bücker „Jungmann” iskolagépekkel magyar pilóták több hazai és nemzetközi csillagtúrán szerepeltek szép eredménnyel. Így 1938-ban Csehszlovákiában a Zlin gyár pontossági versenyén Németh János második helyezést, Csukás Kálmán pedig harmadik helyezést ért el erős nemzetközi mezőnyben, német és csehszlovák versenyzők között. 1937-ben a nemzetközi légbőlmentési konferencián Mátyásföldön Krúdy Ádám célbadobási versenyt nyert Bücker „Jungmann” gépen és ugyancsak ő nyerte 1938-ban a hazai csillagtúra első helyezését. Ezen a csillagtúrán, a második helyezett Gerle típusú gép mögött, harmadik helyen Németh János végzett, ugyancsak Bücker géppel, megelőzve más kiváló típusokat. A gép úgy iskolázásra, mint műrepülő oktatásra igen jól bevált és egyes példányokban még ma is építik, speciálisan műrepülő célokra. A hazai első „Jungmann” gépek (80 LE-s motorral), HA—LAA jelzéssort kaptak, a további (100 LE-s) gépek HA—LBA, LCA, LDA és LEA jelzésekkel szerepeltek 1945-ig. Ugyanebben az időszakban a hadseregnél használt Bücker „Jungmann” gépek 1.100, illetőleg 1.200 és 1.400 jelzést viseltek. A felszabadulás után újjáépített és Csehszlovákiából vásárolt gépek jelzése HA—BKA jelzéssortal folytatódott. Adatai: f.: 7,4 m, h.: 6,6 m, m.: 2,3 m, F.: 13,5 m2, G.: 380 kp, Gr.: 670 kp, v.: 180 km/ó, H.: 4800 m. Az együlésesBücker „Jungmeister” gyakorló és műrepülőgépből 1939-ben egy példányt vásárolt a BSZKRT Sportrepülő Egyesület, amely a HA NAF jelet kapta és több műrepülő bemutatón szerepelt. A 160 LE-s Bramo Sh 14 A motorral felszerelt műrepülőgép állítólag igen jó műrepülő tulajdonságokkal rendelkezett, azonban tulajdonságait igen kevesen tanulmányozhatták, mivel a főoktató állandó használatában állott. A Bücker „Jungmeister” egyes változatai ma is szerepelnek a nemzetközi műrepülőversenyeken. Adatai: f.: 6,6 m, m.: 5,9 m, m.: 2,3 m, F.: 12 m2, G.: 420 kp, Gr.: 585 kp, v.: 210 km/ó, H.: 6000 m. A vitorlázó repülőgépek közül ebben az időben kiemelkedik a kitűnő repülőtulajdonságokat mutató Rhenadler-35 típusú 17 m fesztávolságú teljesítménygép, amelyből hazai sportrepülő egyesületeink 5 példányt építettek. A cserkészrepülők „Táltos” gépével Stefi Tibor több kiemelkedő távrepülést végzett, Budaörs—Farkashegyen, pedig Méray Horváth Róbert ilyen géppel döntötte meg a hosszú idő óta fennállott magyar időtartam rekordot, több mint 26 órás repüléssel. A német tervezésű Rhönadler-35 gép orr részét Rotter Lajos a „Karakán” és „Nemere” tapasztalatai alapján áttervezte, így a gép légerőtani formája igen kedvezően javult. 1937-ben a lengyel cserkészrepülők egy kitűnő tulajdonságú gyakorló vitorlázógépet a Czerwynski által tervezett „Salamandra” gépet ajándékozták a magyar vitorlázórepülőknek. A gép „Czuwaj” nevet kapta. Adatai: f.: 14 m, h.: 7,2 m, G.: 106 kp, Gr.: 191 kp, s.: 1 : 16. WINKLER LÁSZLÓ (Folytatjuk) Bücker Bü—131 „Jungmann” iskolarepülőgép, amely nagy számban szerepelt a magyar sportrepülésben 1936 és 1950 között. A felszabadulás után e kitűnő repülőgép „Csíz” néven szerepelt. Bücker Bü—133 „Jungmeister”, együléses műrepülőgép, magyar színekben, piros csíkozással, a korabeli repülőnapok állandó szereplője volt (1940). A Rhönachter—35 „Táltos” nagyteljesítményű vitorlázó repülőgép gumis startja a Hármashatárhegyen. A pilótaülés burkolatát Rotter Lajos tervei szerint alakítótak ki (1937). „Salamandra” típusú gyakorló vitorlázó repülőgép a „Czuvaj”, amely lengyel ajándékként került magyar használatba (1937). IgBfffT*