Repülés, 1973 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1973-03-01 / 3. szám
MAGYAR HADIREPÜLŐGÉPEK (7.) Az első világháború negyedik esztendejében újra megélénkült az Adriaitenger felett a légi tevékenység. Ez annak volt tulajdonítható, hogy új nagyobb teljesítményű repülőcsónakok kerültek kibocsátásra a bécsi Phönix és az albertfalvai UFAG gyárból. A „KG” jelű repülőcsónakok már az új 350 LE-s Austro—Daimler „V” motorral repültek, így sebességük és teherbírásuk jelentősen megnövekedett. A faépítésű repülőcsónak háromüléses volt és három géppuska mellett még 500 kp bombát is tudott szállítani, így hadihajók ellen is eredményesen használták. A „KG” csónakok NK 300 jelzéssorral szerepeltek. Adata: f: 20,4 m, h: 13,2 m, m: 4 m, Gr: 2850 kp, v: 160 km. A típus őse a Hansa—Brandenburg W 13 jelű német terv volt. Ugyancsak a háború utolsó szakaszában szerepeltek az új típusú Fokker gépek, amelyek közül a D VII. gyártását 93-as szériaszámmal a MÁG gyár is megindította. Mire azonban a gépek a gyárból kikerültek, már a háború befejeződött, így azokat a Tanácsköztársaság vörös repülőcsapatai kapták és ezekkel folytatták a harcot az intervenciós csapatok ellen. A Fokker típusok közül kettő szerepelt a légi harcokban, a forgómotoros D VI és a fent említett D VII. A Fokker D VI. típusú együléses, kétszárnyú vadászrepülőgépből csupán néhány darab került magyar használatba, és az igen fordulékony kis géppel a 8. vörös repülőszázad pilótái közül Kasza Sándor, Storer Viktor, és Lányi Antal szerepelnek a korabeli jelentésekben. Hajtóműve a 100 LE-s Oberurser forgó motor volt, amely a könnyű kis gépet igen jól gyorsította, így mozgékonyságáért a pilóták különösen kedvelték. A Fokker-rendszer szerint faépítésű felületekkel és acélcső szerkezetű törzzsel rendelkezett. Érdekes, hogy a típusból egy elrejtett példány még 1926-ban is szerepelt Székesfehérvárott, az akkori titkos légierőnél. Adatai: 1. 8 m, h: 5.8 m, m: 2.3 m, F: 18 m, G: 460 kp, G: 650 kp, v: 160 km. A Fokker D VII. vadászrepülőgép az első világháború tapasztalatai alapján tervezett igen korszerű konstrukció volt 1919-ben. A MÁG-gyár repülőgépépítő munkásai nagy szakértelemmel és különös gonddal készítették el ezeket a gépeket, sőt kissé módosított változat is készült belőle, az eredeti együléses vadászból kétüléses gépet alakítottak, így mód nyílott gyakorlott vadászrepülő irányításával fiatal pilótáknak a típus jó begyakorlására. A harcok során mint ismeretes — Újvári László, Reisz Géza, Risztics János, Fejes István a Háry — vadász század tagjai néhány légigyőzelmet szereztek és ezzel végleg elvették az intervenciós repülők kedvét a berepülésektől. Ezzel biztosították a vörös hadsereg részére a támadásokhoz a zavartalan felfejlődés lehetőségét. A D VII. is acélcső törzzsel és faépítésű felületekkel rendelkezett, motorja azonban a nálunk kifejlesztett 210 LE-s MÁG—Daimler sokkal erősebb volt, mint a más gyáraknál készült D VII.-es szériákban. Ezekből is elrejtettek a Tanácsköztársaság leverése után néhány példányt és azokat az 1923—1934 közötti időben vadászgyakorlásra is felhasználták. Egy gép a Közlekedési Múzeumban volt felfüggesztve az 1944-es bombázásig, és bár a korabeli felvételeken sérülése nem látszik súlyosnak, kijavításáról és visszahelyezésének tervéről nem tudunk. Adatai: f: 8,93 m, h: 6,93 m, m: 2,8 m, F: 20,5 m2, G: 688 kp, Gr: 905 kp, V: 196 km2. Még egy lényeges típusról kell megemlékeznünk — az utolsó háborús év és a Tanácsköztársaság idejéből. Az odesszai orosz gyártmányú Anatra „Ansalij” kétcellás, kétüléses, léghűtéses motorú iskolagépek az osztrákmagyar repülőerőknél kiválóságuk révén rendszeresítésre kerültek. A magyarországi kiképzőszázadoknál már 1918-ban nagy számban szerepelt e típus és így a vörös repülőcsapatok is futárgépnek használták. Egy ilyen gép ma is látható Prágában a Műszaki Múzeumban. Adatai: f: 11,5 m, h: 7,9 m, motor: 100 LE-s 9 hengeres, léghűtéses csillag. (Folytatjuk) WINKLER LÁSZLÓ 350 LE-S „KO" repülőcsónak, amelyből az UFAG és a Phönix repülőgépgyárak 128-at építettek. 500 kg bombával már nagyobb hajókat is megtámadhatott (1918) Fokker D VI. forgómotoros, együléses vadászgyakorlógép a Tanácsköztársaság vörösesztagos hadijelével a levegőben (1919). (üveges József felvétele) MAG-Fokker D VII. vadászrepülőgép — kétülésesre átalakítva is — szerepelt a vörös repülőcsapatok harcaiban 1919-ben Anatra „Ansalij”, az odesszai repülőgépgyárban épült kétüléses iskola- és futárgépet a K. u. K. repülőiskolák és a magyar vörös repülők szívesen használták (1919). A képen a prágai Műszaki Múzeumban függő orosz hadijeles gép látható