Repülés, 1987 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1987-02-01 / 2. szám

.A kaliforniai Edwards légitámaszponton 1986. december 23-án két fáradt ember állt az ünneplők gyűrűjében. Dick Rutan és J­e­an­e Yeager a Voyager fedélzetén megtette a legnagyobb kört a ,,Georingen” — a föld körül, leszállás nélkül. Kilenc nap és négy perc alatt 40 525 km-t repültek. Legyőzték a legnagyobb kihívást, repülőgéppel ők repültek a legmesszebbre. E rekord megdöntése a továbbiakban értelmetlenné válik, legfeljebb csak gyorsabban, esetleg más irányban lehet teljesíteni a kört. Kacsa típusban 1982-ben kezdtek foglal­kozni, az akkor éppen húsz éves 21 168 km-es távolsági rekord megdöntésével, amit Bajnok a Georingen 1962-ben egy B —52-es bom­bázóval állítottak fel. Dick Rután bátyja, Burt Rután saját repülőgépüzemében megkezdte a Voyager építé­sét. Burt nagy eredménye­ket tudhat magának a kacsa típusú, könnyű repülőgépek tervezésében és gyártásában. Nem csoda tehát, hogy a rekorder gép is ilyen rend­szerben épült. A kitűnő hossz­stabilitással és lassan repülő tulajdonságokkal rendelkező aerodinamikai rendszer mel­lett az is nyomós érvként szerepelt, hogy a kacsa tí­pusban a megszokottnál több üzemanyagot lehet tölteni, s a kiürítő tartályok okozta súlypontvándorlás nem okoz kormányzási nehézséget. Kezdetben nem akadt tá­mogatójuk, úgy látszott, ma­gukra maradnak, mígnem szinte varázsütésre — a sajtó jóvoltából — megindult a támogatások először csak szerényen csordogáló patak­ja. Különböző híradástech­nikával foglalkozó cégek mű­szereket, navigációs és rádió­­ktechnikai berendezéseket ajánlottak fel a Rután fivé­reknek. Egy vegyipari vál­lalat a gép borításának anya­gát — különleges szénszál erősítésű műanyag előállítá­sát — vállalta magára. A gép végül is kétmillió dollár költséggel készült el. Szendvics test A kisipari módszerekkel, de a csúcstechnológia min­den vívmányának felhasz­nálásával épült 33,7 m fesz­távolságú gépet repülő ben­zintanknak kezdték becézni, ami nem is volt túlzás. A mindössze 840 kg üres tö­megű gép mintegy négy tonna (5636 liter) repülő­üzemanyagot vitt magával 17 tartályában, melyek a szárny, a vezérsík, a két törzs és a gondola minden szabad helyét kitöltötték. A konstrukció megerősítésé­re a burkolólapok alatti tere­ket térhálósodó műanyaggal töltötték fel, mint egy szend­vicset. A repülés során ez az ötlet a kísérlet sikerét jelentette. A Voyager két, négyhen­geres motorja közül a gon­dola elejére húzó légcsavar­ral szerelt léghűtéses, míg a hátsó végére ugyanolyan

Next