Révai Nagy Lexikona, 4. kötet: Brutus-Csát (1912)

C, Cs - Cladophora - Cladosporium - Cladothrix - Cladoxylon - Claesz - Claim - Claiming-stakes - Clair - Clair - Clairac - clairaut - Clairée - Claires - Clairette - Clairfayt - Clair-obscur

Cladophora­­ 542 — melyek többnyire a föld felszínén élnek. Számos­­ faja közül említésre méltó a rénszarvas-zuzmó (C. langiferina [L.] Weber), mely a sarkvidéken a rénszarvas legfontosabb tápláléka. Skandi­náviában alkoholt is készítenek belőle. Nálunk is igen elterjedt, de hasznát nem vesszük. Cladoph­ora Kütz. (növ.), a zöld moszatok génusza, melyhez mintegy 250 faj tartozik. Teste elágazó zöld színű fonalakból áll. Ha nagyobb mennyiségben van jelen, az ú. n. békanyálat (1. o.) alkotja. Egyes fajai a mi édesvizeinkben is gya­koriak. Cladosporium Link (MV.), a Hyphomycetes rendbe tartozó gombagénusz, melynek számos faja közül a C­­herbarum (Pers.) Link a legneve­zetesebb. Sötétzöld v. feketés színű, bársonyos foltok alakjában telepedik le a gazdanövényre, melyre nézve veszedelmessé is válhatik. Több­nyire azonban szapronta életet él. A legelterje­dettebb gombák egyike. A G. cucumeris Frank az uborkát és a dinnyét rontja. Cladoth­rix Cohn (növ.), a Chlamydobacteria­ceae-hez tartozó génusz, melynek mintegy 20 faja van. Említendők: a G. dichotoma Cohn és a G. bovis (Harz) Migula. Előbbi szennyes vízben él, ahol apró, nyálkás pelyhes tömegeket alkot, utóbbi az állatok és az ember testében élősködik és az ú. n. Actinomycosis betegséget idézi elő. L. Sugárgomba, Cladoxylon (növ.), a kihalt Cycadofilices cso­portba tartozó génusz, mely kulin rétegekből (alsó karbon) előkerült törzsmaradványairól ismere­tes. Ezeken a farésznek másodlagos vastagodása tapasztalható. Claesz (ejtsd: kiász), Pieter, hollandi festő, szül. Burgsteinfurtban 1590 körül, megh. 1660 dec. Hals Frans hatása alatt fejlődött. Kizárólag csend­életeket festett, leginkább egyszerű reggeli­ asz­talokat, néha arany, ezüst serlegekkel, könyvek­kel, virágokkal, kagylókkal. Drezdai, amsterdami, schleissheimi, kasseli stb. gyűjteményekben lát­hatók. A budapesti Szépművészeti Múzeumban is van egy képe. Flaim (ang., ejtsd: krém) a. m. igény, követelés, jogosultság. A lósportban a jockeyk szolgálati kötelezettségének megjelölésére használatos ki­fejezés. Clainsin­g-stakes (ejtsd: kléming- sztéksz) a. m. követelési verseny. Olyan lóverseny, amelynek propozíciói között benfoglaltatik, hogy vala­mennyi résztvevője egy bizonyos árért követel­hető, még­pedig a győztes a megjelölt árért, a többi ló pedig szintén ezen az áron, de hozzáadva a verseny első díját. A követelés joga első­sorban a második ló gazdáját illeti, azután a többi tu­lajdonost lovaik beérkezése sorrendjében. Csak legutoljára száll vissza a vételjog az elsőnek be­érkezett ló gazdájára. Követelési nyilatkozatot a verseny után egy negyedórán belül kell beadni. Követelési joga csak annak van, akinek a ver­senyben legalább egy lova futott. Clair (franc., ejtsd: kier) a. m. tiszta, világos. Clair (ejtsd: kier), Franciaországból Magyaror­szágba származott család. C. Ignác szül. Saint-Jean-de-Morieuben (Franciaország) 1792., megh. Pesten 1866 okt. 4. Mint I. Napoleon gárdaezre­­­dének tisztje, részt vett az összes hadjáratokban. 1826-ban családjával együtt Magyarországba köl­tözött. Ő volt nálunk a rendszeres tornázás meg­alapítója. Bakody Tivadar orvossal tornaegye­sületet akartak alakítani, mit azonban a helytartó­tanács nem engedett meg. Ekkor C. «Nyilvános tornaintézetet» nyitott s így együtt tartotta a kis tornász-társaságot. Intézetében rajta kívül Ba­kody, Szontagh Abris orvos és Huber Károly egye­temi hallgató vezették a tornázást. Ebből a torna­intézetből született meg 1865. a Pesti Torna-Egylet, mely többszörös névváltoztatás után mint Nemzeti Torna-Egylet ma is fennáll. — G. Vilmos, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület főtitkára, szül. 1858 máj. 21. Pes­ten. Mint hírlapíró több fővárosi napilap mun­katársa volt; 1885. Bayer Ferenc tanárral együtt szerkesztette a Társalgó című szépirodalmi he­tilapot, 1887. pedig Keresztény Magyarország című katolikus hetilapot alapított, melyet 1894-ig szerkesztett. Önálló művei: Az ipar az őskorban (Budapest 1879); Párbaj-kódex (1897), melynek már hatodik kiadása forog közkézen ; azonkívül különböző sportágakról, főleg a kard- és vitéz­vívásról írt tanulmányokat. 1899-ben a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület Nyitrán főtit­kárául választotta s mint ilyen szerkeszti az egyesület évkönyveit és hivatalos lapját; tagja az Országos Közművelődési Tanácsnak. Clairac (ejtsd: kierak),város Lot-et-Garonne fran­cia dép.-ban, termékeny vidéken, a Garonneba ömlő Lot jobbpartján, Bordeauxtól K.-re, vasút mellett, kalap- és bőrgyártással, (1901) 1543 (közig, ker.-ével 2880) lak. Borai Vins pourris néven is­meretesek. Clairaut (ejtsd: kieró, vagy Clairault), Alexis Claude, hírneves francia matematikus és csilla­gász, szül. Párisban 1713. máj. 7., megh. 1765 máj. 17. Részt vett a lapplandi fokmérésben, fog­lalkozott a Föld alakjának meghatározásával, visszavezette a Hold elméletét a három test prob­lémájára és kiszámította a Halley-féle üstökös visszatérését 1759 április 17-ére. Nevezetesebb művei: Recherches sur les courbes à double cour­bure (1731); La th­éorie de la figure de la terre (1743); Théorie de la lune (1752); Mémoire sur le probleme des trois corps (1759). Clairée, folyó, 1. Durance, Claires (franc., ejtsd: kier), osztrigatavak. L. Osztriga, Clairette (ejtsd: kierett, egyéb nevei: Grand­­aia, Blanquette de Limoux, C. de Limoux, Clarette di Nizza, Petit blanc). Igen kedvelt fran­ciaországi szöllőfajta, mely főleg csemegeszöllő­nek termesztetik. Tőkéje erős, igen buja növésű, úgy hogy az európai szőllőfajták közül ez állott legtovább ellent a filloxerának; fürtje középnagy, kúpos, kissé laza; bogyója kicsiny, hosszúkás, halaványzöld, nagyon édes, kellemes zamatú, ké­sőn érő. A tőalaktól, a C. blanch­e-tól színe által elüt a rózsaszínű G. (C. rose) s a piros G. (C. rouge). — C. néven továbbá részint cseresznye­likőrt, részint könnyű fehér asztali bort (clarette) neveznek Franciaországban. Clairfayt, osztrák hadvezér, 1. Clerfait. Clair-ob­scur, 1. Chiaroscuro. Amely ssó­k alatt nincs mesz, K alatt keresendő. Clair-obscur

Next