Révai Nagy Lexikona, 9. kötet: Gréc-Herold (1913)

G - Gusztáv Adolf - Gusztáv Adolf-egyesület - gusztinyi - Gut - Guta - Gúta - Gutach - Gutaháza - Gutaütés - Gutavíz - Gutberlet

Gusztáv Adolf — 90 — Södermanla­rd hercege (szül. 1884); neje 1908 óta Mária Pavlovna nagyhercegnő (szül. 1890); gyer­mekük Lénárt herceg (szül. 1910). 3. Erik, West­marlland hercege (szül. 1889). Gusztáv Adolf, svéd királyok, 1. Gusztáv, Gusztáv Adolf-egyesület. Alapításának eszmé­jét Gusztáv Adolf svéd király halálának 200 éves emlékünnepén (1832 nov. 6.) pendítették meg, de véglegesen 1842. alakult meg Lipcsében ez egye­sület. Célja, hogy oly protestáns hitrokonoknak, akik számuk csekélysége miatt saját erejükből gyülekezetté szervezkedni nem képesek, valamint az oly gyülekezeteknek, melyek egyházuk és is­kolájuk fentartására erőtlenek és máshonnan se­gélyre nem számíthatnak, egy vagy több megha­tározott évre anyagi segélyt nyújtson és pedig nemcsak Németországban, de ennek határain kívül is. Az egylet élén a közgyűlés által választott 24 tagú központi bizottság áll, mely 3 évenként har­madrészében újra választatik, s melynek tagjai közül kilencnek Lipcsében kell lakni, ez lévén az egylet központja. V. ö. Pank jun., Gustav Adolf-Verein (Leipzig 1904). Gusztinyi János, nyitrai püspök, szül. 1718., megh. 1777. Előbb egri kanonok, majd 1766-ban nyitrai püspök lett. Mint hitvitázó Üdvösség man­nája c. könyvével (Eger 1759) Helmeczy István körösi prédikátor Igasság passa c. munkája ellen lépett fel. Clut (ang., ejtsd: göt), a selyemhernyó fonómiri­gyeiből készült fonal, amelyet sporthorgászok patony gyanánt használnak. 1. Horgászat. Guta, 1. Gutaütés. Gúta (Gutta), nagyk. Komárom vm. csallóközi j.-ban, (1916) 1371 házzal és 8912 magyar lak. G. a Vágnak az érsekújvári Kis-Dunába való ömlésé­vel szemben fekszik s jelentékeny halászatot űz, van postahivatala és telefonállomása. A tutajozás itt igen jelentékeny. 134­9-ben Mária királynő a Vág és Duna összefolyásánál földvárat (Békevár, utóbb Békavár) emeltetett, mely később megerősít­tetett és a XVIII. sz. elejéig fennállott. Utóbb te­m­etkezőhelyül szolgált. V. ö. Fényes Lajos, G. ágostai hitv. evang. anyaegyház története 1543— 1900. (Balassagyarmat 1902). Gutach (felső részén Wutach), a Kinzig jobb­oldali mellékfolyója a badeni Schwarzwaldban, Triberg fölött ered, a Fallbach nevű vízesése 7 szakaszban 150 m.-rel szállítja alacsonyabbra; igen szép vidéken folyva át, Hausach mellett tor­kollik. Gutaháza, kisk. Vas vm. vasvári j.-ban, (1910) 191 magyar lak., u. p. és u. t. Rom. Gutaütés (apoplexia, haemorrhagia cerebri, szélhűdés, agyszélütés), az agyvelő ereinek meg­repedése folytán az agyvelő szöveteiben történő vérzés. Az érrepedés oka , többnyire az agyvelő ereinek elmeszesedése (1. Érelmeszesedés). Az el­meszesedett falú erek rugalmasságukat elvesztik és bármily okból származó vérnyomásfokozódás esetén megrepednek. Az iszákosság, a bujakór hajlamosít leginkább G.-re. A G.-t főleg a felnőtt korban látjuk, nőket ritkábban ér. A gutaütött hirtelen eszméletét vesztve elvágódik. Megelőző­leg gyakran erős szédülésről panaszkodik. Esz­méletét rövidebb-hosszabb idő múlva nyeri vissza, gyakran azonban már előbb meghal. Ha életben marad és visszanyeri eszméletét, többnyire egy­ideig m­ég zavart, tájékozatlan s féloldalára meg­bénul (hemiplegia). Ha a jobb testfél bénult meg, akkor baloldali agyvelővérzés történt, s ilyenkor beszédzavart (1. Afázia) találunk. Az eleinte sú­lyos tünetek csak lassan javulnak, a láb bénulása előbb javul, mint a kézé. A bénulás sohasem tűnik el nyom nélkül, legjobb esetben javul, de lehet, hogy fokozódik, sőt a bénult izmok zsugorodhat­nak, az ilyen beteg a karját hajlítva tartja, a lá­bát mereven maga után vonszolja s úgy jár. Gyakran az arcizomzat is féloldalt bénult. A be­szédzavar csak lassan múlik, vagy az is állandó­sul. Ha k­­ér valakit, azt minden szoros kötelék­től, ruhától megszabadítjuk, fejére jeges boroga­tást rakunk, beleit erős hashajtóval vagy beön­téssel kitisztítjuk, vizeletét kiürítjük, ha szüksé­ges, érvágással vért bocsájtunk ki. Azután olyan helyre fektetjük, ahonnan többé el nem mozdít­juk, mert teljes mozdulatlanságra és nyugalomra van szüksége. A rendes vizelésre és a székleté­telre tovább is ügyelni kell, ezért könnyű étel­rendet rendelünk. A beteg négy hétig ágyban marad teljes nyugalomban. Csak ekkor kezdjük az orvossággal (jód, kéneső) való kezelést. Körül­belül 8 hét múlva kezdhetjük a bénult izmok rendszeres passzív működtetését (masszázs, villa­mozás). Az ételrend azután is betartandó, szeszes italok, dohány, fekete kávé teljesen eltiltandó. G. a növényeknél is előfordul, különösen a gyü­mölcskertészek által felpanaszolt azon jelensége a fáknak, ill. növényeknek, hogy a növény gyökerei nem tudtak annyi vizet szolgáltatni, amennyit a nagyobb melegben a levelek elpáro­logtattak, úgy hogy végül a levelek elveszítették nemcsak a szállított vizet, de a sejtek életét fenn­tartó vizet is, tehát elszáradtak, elhaltak és úgy maradtak a fán, mint ahogy a gutaütötte fán a száraz levelek megmaradnak. Megeshetik, hogy a gyökér elég vizet szerez a talajból, de a fa egyik­másik ágába bizonyos akadályok (pl. belső sérü­lés) miatt nem juthat be a víz, amikor is a G. csak a fa egyik-másik ágán mutatkozik, vagy pe­dig a víz nem tud eljutni a párologtató levelekbe olyan gyorsan, amint aminő a párolgás. A G. kü­lönben sok esetben gyógyítható is, ha idejekorán észrevehető, és pedig vagy az által, hogy a gyö­kerekhez kellő mennyiségű vizet juttatunk, vagy pedig az által, hogy a párolgás mértékét és meny­nyiségét csökkentjük, esetleg a G. jeleit mutató ágak eltávolításával. Gutavíz (Spiritus rosismarini compositus, aqua hungarica, aqua reginae Hungáriáé), kösz­vény és bénulás ellen használt, elavult gyógyszer, mely 20 r. lavandula- és zsályaszesznek 60 r. rozmaringszesszel való keveréke. A németek magyar víz­nek is nevezik, mert állítólag­ Nagy Lajos felesége, Erzsébet találta fel. Gutberlet, Konstantin, katolikus bölcselő és hitvédelmi író, szül. 1837. Tudományos kiképez­tetését 1856—62-ig a jezsuiták római Collegium germanicum-oiban nyerte. Fuldában mint papne­velői tanár működött, 1900-ban kanonok lett. Német nyelven írt bölcseleti munkáival a neosco­lasticismusnak elterjedését igyekezett előmozdít Gutberlet

Next