Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)

K - Kisszelmencz - Kisszentgrót - Kisszentlászló - Kisszentlőrincz - Kisszentmárton - Kisszentmihály - Kisszentmiklós - Kisszentpéter - Kisszer - Kisszerdahely - Kisszered - Kisszeretva - Kissziget - Kisszilva - Kis-Szirtisz - Kisszokond - Kisszolyva - Kisszombat - Kisszőllős - Kisszurdok - Kistalmács - Kistálya - Kistamási - Kistanje - Kistápé - Kistapolcsány - Kistapolcza - Kistarajos - Kistarcsa - Kistárkány - Kistarna - Kistárnok - Kistata - Kistavas - Kisté - Kistéglás

Kisszelmencz — 706 — parasztság sorsának könnyítésével. Iskolákat, mintagazdaságokat emelt és gondoskodott jó igaz­ságszolgáltatásról. 1856—62-ig párisi követ volt s azután is Párisban maradt haláláig. — öccse, K. Nikolaj Dmitrijevics (szül. 1800., megh. 1869.), mint követ működött 1853—54-ig Páris­ban, azután a pápai udvarnál s 1864 óta Turinban és Firenzében az olasz király mellett. Kisszelmencz, kisk. Ung vmegye nagykaposi j.-ban, (fölo) 278 magyar lak., u. p. Dobóruszka, u. t. Szűrte. Kisszentgrót (azelőtt: Szent-Gr­ót), Zala vm. zalaszentgróti j.-ban, (1910) 1328 magyar lak.; u. p. és u. t. Zalaszentgrót. Kisszentlászló, kisk. Kis-Küküllő vármegye erzébetvárosi j.-ban, (1910) 721 német lak.; u. p. Bonyha, u. t. Küköllőszéplak. Kisszentlőrincz, kisk. Maros-Torda vm. nyá­rádszeredai j.-ban, (1910) 283 oláh és magyar lak.; u. p. és u. t. Nyárádszereda. Kisszentmárton, kisk. Baranya vm. siklósi j.-ban, (1910) 315 magyar lak.; u. p. Sámod, u. t. Vajszló. Kisszentmihály (azelőtt: Kis-Német-Szent­mihály), kisk. Vas vm. felsőőri j.-ban, (1910) 319 német lak., vasútállomás táviróhivatallal (Nagy­szentmihály), u. p. és u. t. Nagyszentmihály. Kisszentmiklós, kisk. Temes vmegye újaradi j.-ban, (1910) 2871 német, oláh és magyar lak., vasútállomás táviróhivatallal (Újarad-K.), posta. Kisszentpéter, kisk. Temes vm. vingai j.-ban, (1910) 643 német lak., u. p. és u. t. Kétfél. Kisszer (Kiszer), kis mészkősziklákból álló szi­get a Banda-tengerben, Timor K.-i végétől 22 km.­nyire, 154 km 2 területtel, 9000 lak. Amboina hollandi kormányzósághoz tartozik. K. annyiban érdekes, hogy rajta az európai hollandok a XVII. sz.-ban telepedtek meg és ezeknek korcsutódai né­hány európai sajátságot (kék szem,szőke haj) meg­őriztek. Kisszerdahely (azelőtt: Szerdahely), kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, (1910) 225 magyar lak., u. p. és u. t. Pártosfalva. Kisszered (azelőtt: Kisszredistye), kisk. Temes vm. verseczi j.-ban, (1910) 637 oláh lak., u. p. és u. t. Nagyszered. Kisszeretva, kisk. Ung vm. nagykaposi j.-ban, (1910) 296 tót, oláh és magyar lak., u. p. Pályin, u. t. Nagykapos. Kissziget, kisk. Zala vm. novai járásában, (1910) 509 magyar lakossal, u. p. Páka, u. t. Csödömér. Kisszilva, kisk. Sáros vm. kisszebeni j.-ban, (1910) 242 tót lak., u. p. Ternye, u. t. Magyarrasz­lavicza. Kis-Szirtisz (Gabeszi öböl), a Földközi-tenger öble az északafrikai tengerparton, a tuniszi öböl­től délre a Dzsebado sziget és a Kerkenah-szige­tek között, kelet felé nyílik s ott 120 km. széles; középmélysége 60 m. Kisszokond, kisk. Szatmár vm. erdődi j.-ban, (1910) 565 oláh lak., u. p. Nagyszokond, u. t. Kö­zéphomoród. Kisszolyva, kisk. Bereg vm. alsó-vereczkei j.-ban, (1916) 1085 rutén, német és magyar lak., vasútállomás táviróhivatallal, u. p. Volócz. Kisszombat, kisk. Vas vm. muraszombati j.-ban, (1910) 297 vend és cigány lak., u. p. és u. t. Muraszombat. Kisszőllős, kisk. Veszprém vm. devecseri j.-ban, (1910) 483 magyar lak., u. p. Somlószőllős, u. t. Tüskevár. Kisszurdok (azelőtt: Kisszurdok), kisközség Krassó-Szörény vm. facsádi j.-ban, (1910) 791 oláh lak., u. p. és u. t. Bozsor. Kistalmács, nagyk. Szeben vm. nagydisznódi j.-ban, (1910) 1608 oláh lak., u. p. és u. t. Nagy­talmács. Kistálya, kisk. Borsod vm. mezőkövesdi j.-ban, (1910) 1202 magyar lak., vasúti megállóhely, posta-és távbeszélőhivatal. Kistamási, kisk. Somogy vmegye szigetvári j.-ban, (1916) 274 magyar lak., u. p. Görösgalpuszta, u. t. Szigetvár. Kistanje, község Dalmácia benkovaci kerületi kapitányságában, a bukovicai­ Karszt vidéken a Kerka közelében, (1910) 1876 (mint község 10.743) szerb, horvát lak. Keletre tele van a Sant Arcan­gelo ősrégi kolostor bizánci templommal és Bur­num római város romja. Kistápé (azelőtt: Tápé), kisk. Tolna vmegye dunaföldvári j.-ban, (1910) 364 magyar lak., u. p. Vajta, u. t. Nagydorog. Kistapolcsány, kisk. Bars vm. aranyosma­róti j.-ban, (1910) 1602 tót és magyar lak., vasút­állomás, kincstári posta-, táviró- és távbeszélő­hivatal. Díszes kastélyát a hozzátartozó urada­lommal együtt, mely előbb Wimpfen gróf tulaj­dona volt, 1889. Károly Lajos főherceg vette meg, ki gyakrabban tartózkodott itt. Jelenleg József főherceg birtoka. A kastély a Rákóczi-korból való és benne számos műkincs van összehal­mozva. Gyönyörű park övezi. Közelében Hrussó várának romjai vannak. Kistapolcza (azelőtt: Tapolcza), kisk. Ba­ranya vm. siklósi j.-ban, (1910) 200 magyar lak., vasútállomás táviróhivatallal, u. p. Nagyharsány. Kistarajos (azelőtt: Kisb­oc­olna), kisközség Trencsén vm. trencséni j.-ban, (1910) 293 tót lak., posta- és táviróhivatallal. Kistarcsa, kisk. Pest-Pais-Solt-Kiskun vm. gödöllői j.-ban, (1910) 1732 magyar és tót lak., vasútállomás, postahivatal, u. t. Kerepes. Gép-és vasútfelszerelési gyár. Kistárkány, kisk. Zemplén vm. bodrogközi j.-ban, (1910) 1068 magyar lak., u. p. Nagytárkány, u. t. Bóly. Kistarna, kisk. Ugocsa vm. tiszántúli j.-ban, (1910) 934 rutén és magyar lak., u. p. Nagytarna, u. t. Királyháza. Kistárnok (azelőtt: Kistarák), nagyk. Toron­tál vm. nagybecskereki j.-ban, (1910) 2850 oláh lak., u. p. és u. t. Nagytárnok. Kistara, kisk. Sopron vm. csornai j.-ban, (1910) 275 magyar lak., u. p. Szil, u. t. Szil-Sopronnémeti. Kistavas (azelőtt: Zemplén-Sztaskócz), kisk. Zemplén vm. mezőlaborczi­­ -ban, (1910) 103 ru­tén lak., u. p. Havas, u. t. Sztropkó, Kistó (gör.), 1. Cista. Kistéglás (azelőtt: Téglás), kisk. Ung vm. nagykaposi j.-ban, (1910) 487 magyar lak., u. p. és u. t. Szűrte. Kistéglás

Next