Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Jób-Kontúr (1914)

K - Kissink - Kissitke - Kissling - Kissolymár - Kissolymos - Kissomkút - Kissomlyó - Kisszabadi - Kisszabadka - Kisszabados - Kisszabos - Kisszaláncz - Kisszalatna - Kisszállás - Kisszalók - Kisszaniszló - Kisszántó - Kisszár - Kisszavosz - Kisszeben - Kisszécsény - Kisszederjes - Kisszedres - Kisszegyed - Kisszék - Kisszékely - Kisszekeres - Kisszelev

Kissink 29. leplezték le a Bismarck-emléket, 3­0 m. magas bronzoszlopot. 1905 jún. 24. avatták fel az új királyi színházat. Kissink, nagyk. Nagy-Kükü­llő vm. nagysinki j.-ban, (1916) 935 német és oláh lak., postaügy­nökség , u. t. Alsószombatfalva. Kissitke, kisk. Vas vm. sárvári j.-ban, (1910) 673 magyar lak., u. p. Nagysitke, u. t. Sárvár. Kissling, Richárd, svájci szobrász, szül. Wolf­swglban (solothurni kanton) 1848. Ifjúkorában a Solothurn mellett levő jurai kőbányákban dolgo­zott, de már akkor oly nagy mintázó tehetségről tett tanúságot, hogy Schlöth svájci szobrász föl­vette római műtermébe. Itt készítette el A ver­senyfutó (baseli muzeum), A nagyságát mérő fiatal leány (Calla) és A jelenkor géniuszának alakjait. Főműve Teli Vilmos és fiának 1895. leleplezett óriási szobra Altdorfban azon a helyen, hol Teli a monda szerint fia fejéről lelőtte az almát. Kissolymár (azelőtt: Kis-Folkmár), kisk. Sze­pes vm. gölniczbányai j.-ban, (1910) 187 tót lak., u. p. és u. t. Kassahámor. Kissolymos, kisk. Udvarhely vmegye székely­keresztúri j.-ban, (1916) 1089 magyar lak., posta­ügynökség, u. t. Székelykeresztúr. Kissomkút, kisk. Szolnok-Doboka vm. dési j.-ban, (1916) 633 oláh lak.; u. p. és u. t. Dés. Kissomlyó, kisk. Vas vm. czelldömölki j.-ban, (1916) 666 magyar lakossal; u. p. és u. t. János­háza. Kisszabadi (azelőtt: Ohábicza), kisk. Krassó-Szörény vm. resiczabányai j.-ban, (1910) 345 oláh lak.; u. p. és u. t. Delényes. Kisszabadka (azelőtt: Szoboticza), kisk. Zala vm. perlaki j.-ban, (1910) 796 horvát lak., vasút­állomás távíróval, postahivatal. Kisszabados (azelőtt: Oroszvolga), kisk. Sáros vm. girálti j.-ban, (1910) 81 rutén lak.; u. p. Re­menye, u. t. Tapolyhanusfalva. Kisszab­os (azelőtt: Kissz­abos), kisk. Gömör és Kis-Hont vm. rozsnyói j.-ban, (1910) 188 tót lak.; u. p. és u. t. Csetnek. Kisszaláncz, kisk. Abaúj-Torna vmegye fü­zéri j.-ban, (1910) 234 magyar és tót lak.; u. p. és u. t. Nagyszaláncz. Kisszalatna, kisk. Zólyom vm. nagyszalatnai j.-ban, (1910) 318 tót lakossal; u. p. és u. t. Nagy­szalatna. Kisszállás, nagyk. Bács-Bodrog vmegye bács­almási j.-ban, (1910) 1780 magyar lak., vasútállo­más, posta- és táviróhivatal. Kisszalók, kisk. Szepes vm. késmárki j.-ban, (1910) 454 tót lak.; u. p. és u. t. Késmárk. Kisszaniszló (azelőtt: Kis-Sztankócz), kisk. Trencsén vm. trencséni j.-ban, (1910) 352 tót lak.; u. p. Vágszállás, u. t. Tornyos. Kisszántó, kisk. Bihar vm. biharkeresztesi j.-ban, (1910) 470 magyar lak.; u. p. Nagyszántó, u. t. Nagyzomlin, Kisszár, Etiópiában használt lantszerü hang­szer ; 4—6 kalhúrja valószínűleg diatonikus sort adott. Kisszavosz, thesszáliai hegy, 1. Ossza, Kisszeben (Zeben, Szobinov), r. t. város Sáros vm.-ben, szabad királyi város címével, a Tarcza folyó és a Kassa-orlói vasúti vonal mentén, (1910) 487 házzal és 3288 lak., közte 1168 magyar, 341 német, 1640 tót és 120 oláh, felekezetre nézve 1898 r. kat., 610 gör. kat., 258 ág. ev. és 437 izr. A K.-i járás szolgabírói széke, járásbírósággal, telekkönyvvel, adóhivatallal, csendőrörssel; szá­mos régies épülete közül kiválik a XV. sz.-ból való gót ízlésű, teljesen rendben lévő és meg­tekintésre méltó plébániatemplom; régi várfalai nagyrészt még fennállanak. Van kegyesrendi fő­gimnáziuma, famegmunkáló gyára, kefe- és tégla­gyára, műmalma és papírlemezgyára, kis für­dője (Svablyuvka) és nyaralótelepe, villanytelepe és keretfűrésze, posta- és táviróhivatala, tele­fonállomása. Környékén jó gyümölcs terem, spe­cialitása a kajszinbarack. K.-t a II. Géza alatt a Rajna mellékéről betelepített flamand eredetű nép alapította; már 1333. szabad kir . város volt, ipar­cikkeivel Egyiptomig kereskedett. Zsigmond ki­rály 1405. évi rendeletére várfalakkal vétetett körül. A mohácsi vész után I. Ferdinánd pártjára állott; a reformációt hamar befogadta s az üldö­zött prot. lelkészeknek egyik menedékhelyévé vált. Thököly Imre idejében sokat szenvedett, 1703-ban II. Rákóczi Ferenc előtt tárta fel kapuit, ki 1704. K. és Orkuta közt döntő győzelmet aratott a császáriakon; K. ekkor porrá égett. Utóbb békés fejlődésnek indult, mozgalmasabb napokat csak akkor látott, mikor az önvédelmi harc új próbára tette régi hazafiságát; ezt a pró­bát fényesen megállotta, s azért a nemzeti köz­vélemény Hi-Szebennek nevezte. Ez elnevezés olvasható 1849. kiadott papírpénzein is. Kisszécsény (azelőtt: Szécsény), kisk. Krassó-Szörény vm. facsádi j.-ban, (1910) 406 oláh és ma­gyar lak.; u. p. és u. t. Bozsor. Kisszederjes, kisk. Maros-Torda vm. régens alsó j.-ban, (1910) 245 oláh lakossal; u. p. és u. t. Sáromberke. Kisszedres (azelőtt: Szudrics), kisk. Bihar vm. vaskohi j.-ban, (1010) 560 oláh és magyar lak., vasútállomás, posta, táviró és távbeszélő. Kisszegyed (azelőtt: Segyestel), kisk. Bihar vm. vaskohi j.-ban, (1910) 384 oláh lak.; u. p. Réz­bánya, u. t. Vaskoh. Kisszék, kisk. Szolnok-Doboka vm. szamos­újvári j.-ban, (1910) 533 oláh lak.; u. p. és u. t. Szék. Kisszékely, nagyk. Tolna vm. simontornyai j.-ban, (1910) 1519 magyar lak., postahivatal; u. t. Nagyszékely. Kisszekeres, kisk. Szatmár vm. fehérgyarmati j.-ban, (1916)595 magyar lak., u. p. és u. t. Nagy­szekeres. Kisszelev, Ravel Dimitrijevics, gróf, orosz hadvezér és államférfiú, szül. Moszkvában 1788., megh. Párisban 1872 nov. 26. Az 1812-iki há­borút mint Bagration herceg hadsegéde küzdötte végig, azután I. Sándor cár szárnysegéde lett. Mint a II. hadsereg vezérkari főnöke irányította az 1828-iki török hadjáratot. A háború után Moldva és Oláhország kormányzója lett. 1833-ban ő vezette azt az orosz hadtestet, mely a szultán segítségére sietett Mehemed Ali ellen. 1838-ban a cári uradalmak minisztere lett s nagy érdeme­ket szerzett az azokon élő mintegy 18 milliónyi Révai Nagy Lexikona XI. köt. 45 — 705 — Kisszelev

Next