Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Máriaremete - Mária rózsája - Máriás - Máriás - Mariaschuli cs. k. nemesi hölgyalapítvány - Máriás forint - Máriás garas - Mária-siralmak - Máriássy - Máriás tallér
Máriaremete - 413 — oláh, magyar és német lak. M. itteni ferencrendi kolostoráról és templomáról nevezetes, mely egyike leglátogatottabb búcsújáróhelyeinknek. 1520-ban építették ide az első kápolnát, utóbb templom épült helyén, melybe 1668. helyezték el a csodatevő Mária-képet. A mostani templom 1761—1767-ig épült. A kolostor mögötti dombon emlék örökíti meg II. Józsefnek 1768. évi látogatását. Máriaremete, búcsújáróhely, 1. Pesthidegkút. Mária rózsája (növ.), 1. Jerikói rózsa. Máriás, pénz, 1. Húszas, Máriás garas, Máriás forint, Máriás tallér. Máriás (a franc. mariage [házasság] szóból), a legelterjedtebb kártyajátékok egyike. Ketten v. négyen játsszák magyar kártyával. Ha ketten játsszák, öt-öt lapot kap mindegyik játékos, egyet felütnek adatnak, a többi marad talánnak. A négyes játék kétféle lehet: kereszt- és hívó (ruf) M. Az elsőnél a szemben ülő két játékos együtt játszik, a hívó M.-nál pedig az játszik, akinél a hívott kártya van. A játékos feladata, minél több tízest és disznót (ászt) ütésében elvinni. A felső és király egy színben húszat, adatból negyvenet számít. A lapok értéke: disznó 11, király 4, felső 3, alsó 2, tizes 10, kilences 9, nyolcas 8, hetes 7. A hívó M.-nál dívik még a durchmarsch, ami azt jelenti, hogy a játékos társával minden ütést elvisz. Mariaschuli cs. k. nemesi hölgyalapítvány Brünnben. Alapította gr. Magnus Ferencné, szül. Pergi Perger Johanna Prisca 1654 jan. 29. Ere detileg csak a morvaországi nemes, úri és lovagrend elárvult leányai részére alapíttatott, de egy újabb császári rendelet az osztrák és magyar nemességre is kiterjesztette e jogot. A fölveendő hölgyek 4 apai, 4 anyai őst kötelesek kimutatni, 18 évnél fiatalabbak, 40-nél idősebbek nem lehetnek. Az alapítvány 34 nemesi hellyel rendelkezik; a tagok közül 18 a rendházban lakik s évi 2000 koronát kap, a többi 500 koronát húz évenként. Ezenkívül van még 35 alapítványi hely, mely polgári származásúaknak van fentartva. Tiszteletbeli tagok is vannak, kiket a császár nevez ki. V. ö. Marcziányi, Nemesség (Budapest 1886); Fritzner, Handbuch der Damenstifter (Frankfurt a/M, 1893). Máriás forint néven jöttek forgalomba Németországban 20 máriás garast tartalmazó érmek. Máriás garas, 1505 óta forgalomba jött ezüstérem Mária képével. Goslarból, majd Szászországból kerültek forgalomba és körülbelül 8 pfennig volt az értékük. Veretésük 1700. megszűnt és csak a név maradt meg. Mária-siralmak, neve a Mária szájába helyezett panaszoknak fia halála fölött, a kereszt alatt v. a sírhatételnél. A középkorban minden kultúrnyelven, monológ vagy párbeszédszerűen (Jézus, Magdolna, János) tárgyalták részint önállóan, részint passziójátékokba foglalva. Legrégibb M. forrása állítólag Szt. Ágoston, Szt. Anzelm és Szt. Bernát prózaszövege: Compassio b. Mario. Későbbi eredetű: Planctus antenescia, a XII. századból. Máriássy (márkus- és batizfalvi), I. Ádám, II. Rákóczi Ferenc híve, kurucezredes, M. Imre szepesvmegyei alispán fia. Születésének és halálának éve és helye ismeretlen. A nemzeti felkelés kitörése után Rákóczihoz csatlakozott s nemcsak hű maradt vezéréhez, hanem Rodostóba is követte Rákóczit. Egy ideig orosz, majd lengyel szolgálatban is állott, midőn pedig Rákóczi József fogott hozzá egy újabb felkelés szervezéséhez, M.-t tábornoki rangra emelte. Mikes Kelemen nem említi, hogy meghalt volna Rodostóban; lehet, hogy Jaroslavba költözött és ott halt meg. 2. M. András, táborszernagy, szül. Batizfalván 1759., megh. Kassán 1846 jún. 17.1775-ben lépett a hadseregbe, résztvett a bajor örökösödési, az 1789. török és az összes francia háborúkban. 1800. a M.-vadászokat vezényelte, kiknek élén a Genova vidékén és Marengo mellett vívott csatákban nagyon kitüntette magát. 1809-ben részt vett az Aspern és Wagram melletti csatában, július 7. pedig Hollabrunnból verte ki a franciákat. Érdemei jutalmául a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét kapta. 3. M. Béla, történetíró, szül. Berzétén 1824 okt. 23., megh. Zsadányban 1897 okt. A szabadságharcot mint önkéntes végigküzdötte. 1861-ben, majd 1869—75-ig képviselő volt. 1864-ben mint az Almássy-mozgalom állítólagos részese 100 napi fogságot szenvedett, de mivel részességét nem tudták bizonyítani, szabadon bocsátották. Később visszavonult és egészen a történetírásnak élt. Munkái: Helyzetünk (Budapest 1873); A magyar törvényhozás és Magyarország története (Győr 1886—1893, 18 köt.); Magyarország közjoga (Budapest 1895); A szabadelvüség múltja, jelene és jövője (Győr 1896). 4. M.János báró, cs. és kir. altábornagy, 1848— 1849-iki honvédezredes, szül. Iglón 1822 jún. 23., megh. Budapesten 1905 jan. 24. A szabadságharc kitörésekor mint a 2. sz. gyalogezred főhadnagya a honvédseregbe lépett. Csakhamar a tiszántúli nemzetőrség főparancsnoka lett s vitézül küzdött Szenttamás, Versecz és Alibunár mellett a szerbek ellen. 1849 okt. alezredes s az Arad várát ostromló honvédsereg vezére lett. Eleinte sikeresen harcolt az oláh felkelőkkel és a kirohanó várőrséggel, de nov. 3. Lippánál kénytelen volt a túlerőnek engedni és a Maros jobbpartjára vonult. Újabb csapatokkal megerősödve dec. 3—4. éjjelén rajtaütést kísérelt meg a vár ellen, de támadása kudarccal végződött. Ekkor visszahívták s 1849 febr. Klapka hadtestében lett hadosztályparancsnok. Mint ilyen kitűnt a kápolnai csatában s különösen Buda ostrománál, hol az elsők egyike volt, kik a várba jutottak. Utoljára a debreczeni csatában harcolt (aug. 2.), hol a balszárnyat vezette s azt bátor és ügyes intézkedéseivel megmentette a végromlástól. A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, de Haynau 18 évi várfogságra változtatta ítéletét. Fogságát Olmützben töltötte, honnan 1856. szabadult ki. 1869-ben az újonnan alakult honvédséghez ezredessé nevezték ki, 1878. elérte az altábornagyi rangot, 1885. valóságos belső titkos tanácsos lett. 1888-ban nyugalomba vonult, bárói címet kapott és a főrendiház tagjává nevezte ki a király. Máriás tallér. Minden olyan tallér, melynek egyik oldalát a köriraton belül a gyermek Jézust Máriás tallér