Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)

M - Mária szeplőtlen fogantatása - Mária szíve - Maria-Taferl - Mária-társulatok - Máriatelep - Mária Terézia - Mária Terézia-lovagrend - Mária Terézia nemesi hölgyalapítvány - Mária Terézia-tallér - Mária-testvérek - Mária tisztelete

Mária szeplőtlen fogantatása _ 414 _ tartó Szűz Mária képe tölti be. Ilyen tallérokat először Goslar, Hamburg és Hildesheim városok vezettek a XVI. sz.-ban. Magyarországon először I. Lipót veretett ilyeneket s utoljára V. Ferdi­nánd. A német M.-ok közül legismertebbek a bajor­országiak. A nép szereti ezeket nyakéknek hasz­nálni. Hasonló okból a húszasokat is szokták máriásnak nevezni (1. Húszas). Mária szeplőtlen fogantatása, 1. Immaculata és Mária. Mária szíve. A kat. egyház nemcsak egyálta­lában tiszteli minden szent fölött Máriát, mint Isten anyját, hanem ezt a tiszteletet nyilvánítja különösen szent szíve iránt is, mint természetes szimbólumát Mária szeretetének Isten és az em­berek iránt. Maria­ Taferl, búcsújáróhely Amstetten alsó­ausztriai kerületi kapitányságban, a Duna bal­partján, deio­ 805 lak. 1661-ben épített templomát évenkint kb. 100,000 búcsújáró keresi föl. Mária-társulatok, 1. Mária tisztelete. Máriatelep, Balatonkeresztúrhoz tartozó fürdő­telep Somogy vm marczali j.-ban, (1910) 537 ma­gyar lak., vasútállomás s nyáron u. o. posta- és táviróhivatal, télen u. p. Balatonkeresztúr. Mária Terézia, 1. Magyarország királynője, római-német császárné, 1. Mária, 13. 2. M. főhercegnő, Fülöp württembergi herceg neje,­­ Mária, 22. 3. M. főhercegnő, Károly Lajos főherceg neje, 1. Mária, 23. 4. M. főhercegnő, Károly István főherceg neje, I. Mária, 24. 5. M. francia királyné, 1. Mária, 37. Mária Terézia-lovagrend. Osztrák érdem­rend, melyet 1757 máj. 13. Mária Terézia csá-­zárnő-királynő alapított. Alapszabályait 1758 dec. 12. adták ki, majd 1765 okt. 15. és 1810 dec. 12. módosították. A rend ünnepe okt. 15. Az alapsza­bályok értelmében a rendet csak katonatisztek nyerhetik el az ellenség előtt szerzett érdemekért, főleg önkéntes, szerencsésen véghezvitt vállala­tokért. A rend jelenleg három osztályból áll: nagy­keresztesek, parancsnokok (1765 okt. 15. óta) és lovagok. A rend adományozásával együtt jár a lo­vagi méltóság s a folyamodók az örökös bárói mél­tóságot nyerik. 1878 óta a rend tagjainak nyug­díjakat is ad, és pedig hat nagykeresztesnek egyenkint 12,000 K-t, 16 parancsnoknak egyen­kint 3000 K-t, 100 lovagnak 1600—1600 K-t és 50 lovagnak 1200—1200 K-t. Jelvényének szí­nes képét 1. a Rendjelek cikk képmellékletén. Az utolsó belföldi lovag báró Fejérváry Géza, a da­rabont testőrség kapitánya volt (megh. 1914.). Az 1914. évi világháború kitörésekor I. Ferenc József császár és király a rendet megújította. Az első, aki e háborúban a rend nagykeresztjét kapta. II. Vilmos német császár volt V. ö. Luke­ János, Der militarische M. Th.-Orden, 2 kiad. 1891. Mária Terézia nemesi hölgyalapítvány. Alapí­totta Prágában Mária Terézia császárnő-királynő 1755 aug. 28., elszegényedett nemesi származású hölgyek részére ; az 1835 szeptember 19-iki csá­szári rendelet előjogban részesíti a cseh szárma­zásúakat. Az intézet védnöke a császárné-királyné, az alapítványok száma 31, egyenként 2700­­ évi jövedelemmel, azonkívül hét külprebenda. Az intézet épülete a prágai Hradsinon van. Az apátnő mindig egy főhercegnő, ki évi 40,000­­ fizetést húz. Csak róm. kat., 24. évüket betöltött hölgyeket vesznek fel, akik a máltai rendnél szokásos őspró­bát leteszik. Mária Terézia-tallér. Már az ókorból ismerünk éremfajokat (athéni tetradrachmák), melyek jó veretükkel olyan kedveltek voltak, hogy száza­dokon át eredeti alakjukban verettek. A közép­korban a firenzei aranyak voltak ilyenek, miket egész Európában utánoztak, megtartva rajtuk a stilizált liliomot (Firenze város címerét). Jelenleg a M.-ok (2 frt értékűek) Afrika északi és keleti partvidékein kedveltek s Bécsben évenkint verik a régi bélyegekkel a levantei forgalom számára. Az egyik oldalán Mária Terézia mellképe van, a másikon az osztrák kétfejű sas, mellén címerrel. Egy időben II. Frigyes porosz király is utánozta ezeket. Mária-testvérek vagy Isteni szeretet leányai nevű kongregáció 1868. alakult szegény árva leányok gyámolítása és katolikus leányiskolák létesítése céljából. 1870-ben telepedett meg a kon­gregáció Budapesten a Soroksári- (jelenleg Ráday-) utcában, ahol árvaházuk, elemi és polgári leány­iskolájuk, cselédnevelő intézetük és menedékhá­zuk van. Mária tisztelete. Annak az imádásnak, mely­lyel a kereszténység kezdet óta hódol Jézus Krisz­tusnak, szükségszerű következménye az a kiváló tisztelet, melyet Isten anyja, Mária iránt a kat. egyház mindig tanúsított és tanúsít. Ezt a tiszte­letet, annak régiségét kétségen kívül helyezik a római katakombák képei, melyek világosan hirde­tik, hogy már a II. sz.-ban az isteni tisztelet ki­egészítő része volt a Máriához intézett könyörgés. M. Magyarországban egyidős a kereszténység­gel. Szt. István 1038. haldokolván, Máriának ajánlotta fel az országot s Mária mint patrona Hungáriáé képe a lobogókon utóbb évszázadokon át hadi jelvény volt. Szt. István évenkint megülni rendelte Nagy-Boldogasszony napját, mely a kat. magyarságnak nemzeti ünnepe s a Székesfehér­várt épített székesegyházat is neki szentelte. Szt. László az országot Mária királyságának (Regnum Marianum) nevezte s utódai is gyakran írták Máriát úrnőjüknek s az országot az ő öröksé­gének. A koronázási ékszereken, a pénzeken (a XIX. sz.-ban is a máriásokon, utoljára 1848.), cí­mereken (pl. Csik-, Gyergyó-és Kászonszékek régi címereiben), vérteken gyakran használták Mária képét. Egyes magyar zsinatok (pl. 1279. a budai, 1309. az udvardi, 1858. az esztergomi) emelni igyekeztek a M.-t. Máriának sok egyenesen magyar nevü ünnepe van (1. Boldogasszony). Szt. István óta jan. Boldogasszony és aug. Kisasszony hava nevet visel. A Szt. Istvántól emelt templomok j­obbadlán Máriának voltak szentelve. S­ok hely­séget neveztek el róla s a vitézek már az Árpádok korá­ban gyakran használták harci kiáltásul az ő ne­vét. Nagyszámú kép, szobor és harang stb. tanú­sította e tiszteletet. A Mária-társulatok közül legrégibb a Szt. László idejében említett kalan­dos-társaság. Az 1822. évi nemzeti zsinat kimondta, hogy a Mária-társulatokat, ahol csak lehet, helyre Mária tisztelete

Next