Révai Nagy Lexikona, 13. kötet: Lovas-Mons (1915)
M - Mária szeplőtlen fogantatása - Mária szíve - Maria-Taferl - Mária-társulatok - Máriatelep - Mária Terézia - Mária Terézia-lovagrend - Mária Terézia nemesi hölgyalapítvány - Mária Terézia-tallér - Mária-testvérek - Mária tisztelete
Mária szeplőtlen fogantatása _ 414 _ tartó Szűz Mária képe tölti be. Ilyen tallérokat először Goslar, Hamburg és Hildesheim városok vezettek a XVI. sz.-ban. Magyarországon először I. Lipót veretett ilyeneket s utoljára V. Ferdinánd. A német M.-ok közül legismertebbek a bajorországiak. A nép szereti ezeket nyakéknek használni. Hasonló okból a húszasokat is szokták máriásnak nevezni (1. Húszas). Mária szeplőtlen fogantatása, 1. Immaculata és Mária. Mária szíve. A kat. egyház nemcsak egyáltalában tiszteli minden szent fölött Máriát, mint Isten anyját, hanem ezt a tiszteletet nyilvánítja különösen szent szíve iránt is, mint természetes szimbólumát Mária szeretetének Isten és az emberek iránt. Maria Taferl, búcsújáróhely Amstetten alsóausztriai kerületi kapitányságban, a Duna balpartján, deio 805 lak. 1661-ben épített templomát évenkint kb. 100,000 búcsújáró keresi föl. Mária-társulatok, 1. Mária tisztelete. Máriatelep, Balatonkeresztúrhoz tartozó fürdőtelep Somogy vm marczali j.-ban, (1910) 537 magyar lak., vasútállomás s nyáron u. o. posta- és táviróhivatal, télen u. p. Balatonkeresztúr. Mária Terézia, 1. Magyarország királynője, római-német császárné, 1. Mária, 13. 2. M. főhercegnő, Fülöp württembergi herceg neje, Mária, 22. 3. M. főhercegnő, Károly Lajos főherceg neje, 1. Mária, 23. 4. M. főhercegnő, Károly István főherceg neje, I. Mária, 24. 5. M. francia királyné, 1. Mária, 37. Mária Terézia-lovagrend. Osztrák érdemrend, melyet 1757 máj. 13. Mária Terézia csá-zárnő-királynő alapított. Alapszabályait 1758 dec. 12. adták ki, majd 1765 okt. 15. és 1810 dec. 12. módosították. A rend ünnepe okt. 15. Az alapszabályok értelmében a rendet csak katonatisztek nyerhetik el az ellenség előtt szerzett érdemekért, főleg önkéntes, szerencsésen véghezvitt vállalatokért. A rend jelenleg három osztályból áll: nagykeresztesek, parancsnokok (1765 okt. 15. óta) és lovagok. A rend adományozásával együtt jár a lovagi méltóság s a folyamodók az örökös bárói méltóságot nyerik. 1878 óta a rend tagjainak nyugdíjakat is ad, és pedig hat nagykeresztesnek egyenkint 12,000 K-t, 16 parancsnoknak egyenkint 3000 K-t, 100 lovagnak 1600—1600 K-t és 50 lovagnak 1200—1200 K-t. Jelvényének színes képét 1. a Rendjelek cikk képmellékletén. Az utolsó belföldi lovag báró Fejérváry Géza, a darabont testőrség kapitánya volt (megh. 1914.). Az 1914. évi világháború kitörésekor I. Ferenc József császár és király a rendet megújította. Az első, aki e háborúban a rend nagykeresztjét kapta. II. Vilmos német császár volt V. ö. Luke János, Der militarische M. Th.-Orden, 2 kiad. 1891. Mária Terézia nemesi hölgyalapítvány. Alapította Prágában Mária Terézia császárnő-királynő 1755 aug. 28., elszegényedett nemesi származású hölgyek részére ; az 1835 szeptember 19-iki császári rendelet előjogban részesíti a cseh származásúakat. Az intézet védnöke a császárné-királyné, az alapítványok száma 31, egyenként 2700 évi jövedelemmel, azonkívül hét külprebenda. Az intézet épülete a prágai Hradsinon van. Az apátnő mindig egy főhercegnő, ki évi 40,000 fizetést húz. Csak róm. kat., 24. évüket betöltött hölgyeket vesznek fel, akik a máltai rendnél szokásos őspróbát leteszik. Mária Terézia-tallér. Már az ókorból ismerünk éremfajokat (athéni tetradrachmák), melyek jó veretükkel olyan kedveltek voltak, hogy századokon át eredeti alakjukban verettek. A középkorban a firenzei aranyak voltak ilyenek, miket egész Európában utánoztak, megtartva rajtuk a stilizált liliomot (Firenze város címerét). Jelenleg a M.-ok (2 frt értékűek) Afrika északi és keleti partvidékein kedveltek s Bécsben évenkint verik a régi bélyegekkel a levantei forgalom számára. Az egyik oldalán Mária Terézia mellképe van, a másikon az osztrák kétfejű sas, mellén címerrel. Egy időben II. Frigyes porosz király is utánozta ezeket. Mária-testvérek vagy Isteni szeretet leányai nevű kongregáció 1868. alakult szegény árva leányok gyámolítása és katolikus leányiskolák létesítése céljából. 1870-ben telepedett meg a kongregáció Budapesten a Soroksári- (jelenleg Ráday-) utcában, ahol árvaházuk, elemi és polgári leányiskolájuk, cselédnevelő intézetük és menedékházuk van. Mária tisztelete. Annak az imádásnak, melylyel a kereszténység kezdet óta hódol Jézus Krisztusnak, szükségszerű következménye az a kiváló tisztelet, melyet Isten anyja, Mária iránt a kat. egyház mindig tanúsított és tanúsít. Ezt a tiszteletet, annak régiségét kétségen kívül helyezik a római katakombák képei, melyek világosan hirdetik, hogy már a II. sz.-ban az isteni tisztelet kiegészítő része volt a Máriához intézett könyörgés. M. Magyarországban egyidős a kereszténységgel. Szt. István 1038. haldokolván, Máriának ajánlotta fel az országot s Mária mint patrona Hungáriáé képe a lobogókon utóbb évszázadokon át hadi jelvény volt. Szt. István évenkint megülni rendelte Nagy-Boldogasszony napját, mely a kat. magyarságnak nemzeti ünnepe s a Székesfehérvárt épített székesegyházat is neki szentelte. Szt. László az országot Mária királyságának (Regnum Marianum) nevezte s utódai is gyakran írták Máriát úrnőjüknek s az országot az ő örökségének. A koronázási ékszereken, a pénzeken (a XIX. sz.-ban is a máriásokon, utoljára 1848.), címereken (pl. Csik-, Gyergyó-és Kászonszékek régi címereiben), vérteken gyakran használták Mária képét. Egyes magyar zsinatok (pl. 1279. a budai, 1309. az udvardi, 1858. az esztergomi) emelni igyekeztek a M.-t. Máriának sok egyenesen magyar nevü ünnepe van (1. Boldogasszony). Szt. István óta jan. Boldogasszony és aug. Kisasszony hava nevet visel. A Szt. Istvántól emelt templomok jobbadlán Máriának voltak szentelve. Sok helységet neveztek el róla s a vitézek már az Árpádok korában gyakran használták harci kiáltásul az ő nevét. Nagyszámú kép, szobor és harang stb. tanúsította e tiszteletet. A Mária-társulatok közül legrégibb a Szt. László idejében említett kalandos-társaság. Az 1822. évi nemzeti zsinat kimondta, hogy a Mária-társulatokat, ahol csak lehet, helyre Mária tisztelete