Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)
N - Nádalja - Nádalmás - Nadály - Nadálygumó - Nadálytő - Nadántelek - Nadányi - Nadap - Nadar - Nádas - Nádas - Nádasberend - Nádasd - Nádasdarócz - Nádasdia - Nádasdladány - Nádasdy
Nádalja — 167 — vas szívósságát az acél keménységével egyesítsék. Jelentőségét az acél olcsósága következtében elvesztette. Nádalja (azelőtt: Nádaly), nagyk. Bács-Bodrog vm. zsablyai j.-ban, (1910) 2719 szerb, magyar és német lak., vasúti megállóhely, postahivatal; u. t. Bácsföldvár. — S. még Horvátnádalja, Magyarnádalja. Nádalmás (azelőtt: Nadalbest), kisk. Arad vm. borossebesi j.-ban, dele 358 oláh lak., u. p. és u. t. Borossebes. Nadály (állat), 1. Pióca. Nadálygumó (növ.), 1. Oenanthe. Nadálytő (növ.), 1. Symphytum. Nadántelek, kisk. Bihar vm. szalárdi j.-ban, (1910) 293 oláh lak., u.p.és u. t. Hagymádfalva. Nadány, község, 1. Nyitranadány. Nadányi János, ref. lelkész és történetíró, szül. Körös-Nadányban 1643 körül, megh. 1707. Németalföldi egyetemeken tanult, leideni tartózkodása alatt adta ki 1663. Florus Hungaricus s. Rerum Hungaricarum compendium c. történeti művét, mely Amsterdamban jelent meg. A nagyenyedi ref. kollégiumban a logika és a zsidó nyelv tanára lett, mely minőségében 1669. kiadta Kolozsvárt Mizáld Antal orvos művének fordítását, mely a Kerteknek gond viselésekről, ékesítésekről, oltásokról, a Füveknek orvos hasznaikról, Gyümöltsök tartásokról szól. Erdélyből Nagybajomba ment prédikátornak; nagy nyomorban hunyt el. V. ö. Oláh, Nagybajomi református papok emlékezete (Sárospataki füzetek, 1859. évf.); Bod Péter, Magyar Athenas. Nadap, nagyk. Fejér vmegye székesfehérvári j.-ban, (1910) 617 német és magyar lak., postaügynökség, u. t. Kápolnásnyék. Nadar (családi nevén Félix Tournachon),francia rajzoló, író és aviatikus, szül. Párisban 1820 ápr. 5., megh. u. t. 1910 márc. 20. Festészetet tanult, majd N. álnév alatt karrikatúrákat rajzolt és 1849. a Revue comique-ot alapította, 1854. pedig az egykorú hírességek torzképeit tartalmazó Panthéon N.-ral keltett föltűnést. N. a második császárság párisi életének ismert alakja volt, aki novellákat, humoros karcolatokat is írt, a fényképezést tökéletesítette és behatóan foglalkozott a léghajózás problémájával. Több idevágó munkát írt s Manifeste de l'automotion aérienne c. művében a légcsavart jelölte meg a jövő légijáróművek mozgató szervéül. A «Le Géant» nevű hatalmas gömbléghajót építette, amellyel számos utat tett. ő volt az első, aki 1859 jún. 24. Solferinónál kötött léggömbből fotografikus felvételeket készített az ellenséges hadállásokról. 1870-ben Páris ostroma alatt egy léghajós-osztag parancsnoka volt. Nádas, náddal benőtt, illetőleg nádtermelésre használt terület. A nádtermelés hazánkban régebben nagyon jelentékeny mívelési ág volt, melynek területe az 1850-es években a 200.000 hektárt meghaladta. A folyó- és állóvizek szabályozása óta azonban a II.-ok területe folyton apadt, úgy hogy 1912. már csak 61.458 hektárra terjedt. Minthogy a nád az építkezéseknél keresett cikk, a jókarban levő N.-ok jól jövedelmeznek. L. még Bozót, Édesvízi növényzet. Nádas, községek, l. az összetételek alatt (Egyházasnádas stb.). Nádasberend (azelőtt: Berend), kisk. Kolozs vm. nádasmenti j.-ban, (1910) 810 oláh lak.; u. p. Magyarnádas, u. t. Borsaújfalu. Nádasd, 1. kisk. Liptó vm. liptószentmiklósi j.-ban, (1910) 289 tót lak.; u. p. Nagybobrócz, u. t. Liptószentmiklós. — 2. N., kisk. Vas vm. körmendi j.-ban, (1910) 1795 magyar lak., vasútállomás, posta- és táviróhivatal. — L. még az összetételek alatt (Abaújnádasd stb.). Nádasdarócz (azelőtt: Darócz), kisk. Kolozs vm. nádasmenti j.-ban, (1910) 239 magyar lak., vasúti megállóhely: Nádasdarócz-Bogártelke, u. p. és u. t. Egeres. Nádasdia, kisk. Hunyad vm. algyógyi j.-ban, (1910) 270 oláh lak., u. p. és u. t. Zalatna. Nádasdladány, kisk. Fejér vm. székesfehérvári j.-ban, a Sárrét mellett, (1910) 1365 magyar lak., posta- és táviróhivatal. A gróf Nádasdycsalád birtoka. Tőzeggyár van a Sárréten. Nádasdy (nádasdi és fogarasföldi), ősrégi, ma is élő, főnemes nemzetség, mely előbb bárói, majd grófi címet kapott. Dunántúli eredetű család, melynek családfája a XIII. sz. elejéig vihető fel. A XV. sz.-tól kezdve a család kiváló szerepet játszott Magyarország történetében. A híres nádor II. Tamás titkára, Szentgyörgyi Gábor, urának életírásában a N.-akat a régi főnemes Pethenediv. Pettendi-családból, a gersei Pethőkkel egy törzsből származtatja. A származékrend szerint Cso-pon ispán (comes) egyik fia Lőrinc lett a gersei Pethök törzse, másik fia pedig a N.-aké. Ez a másik fiú volt András, kinek fiai László, Dénes és II. András, Róbert Károly király hivei voltak Trencséni Csák Máté ellenében s e küzdelmekben vesztek el; II. András fia Tamás azonban életben maradván, tőle származtak a N.-ak. Volt a későbben bárókká, majd grófokká lett N.-aknak egy Nádasdi Darabos nevezetű ága is, a dunántúli vármegyékben elterjedt család, mely fiágon 1642. halt ki. A másik II.-ágból László már Hunyadi János kormányzósága alatt kitűnt vitézségével a zala-szent-adorjáni apátság védelmezésében a Stájerországból betörő kalandorok ellen. Mihály 1408. a székelyek főispánja volt és Zsigmond király a sárkányrendbe vette fel, I. Ferenc pedig Mátyás király alatt a páncélos lovasezred kapitánya volt 1492., neje Enyingi Török leány volt, fia pedig I. Tamás nádor (1. alább: II. 4.) II. II. Ferenc, I. Tamás nádor fia Kanizsai Orsolyától, a vasvármegyei főispánságot s kir. főlovászmesteri hivatalt is viselte. Meghalt Sárváron 1604 jún. 4., 49 éves korában. Ennek neje volt a csejtei vérfürdőkről hírhedt Báthory Erzsébet (1.0.). II.Ferenc leányai Zrinyi Miklós és Drugeth György nejei lettek, fia pedig, I. Pál, a hadi pályán szolgálva, Kanizsánál hősi hírre tett szert. 1604. Vas vármegye főispánja, 1622. a dunántúli részek főkapitánya és kir. főudvarmester lett; 1625. pedig grófi rangot szerzett családjának. Első neje Forgách Judit grófnő, második neje Révay Judit bárónő volt s ettől maradt fia a szerencsétlen III. N. Ferenc (l. alább: NI. 1.). III. N. Ferencnek tizenegy gyermeke volt. Egyik fia, István már 1669. Vas vármegye főispánja Nádasdy