Révai Nagy Lexikona, 14. kötet: Mons-Ottó (1916)

N - Novellák - Novelláris cikkek - Novelle - Novelli - Novellino - Novellista - November - Novemberi szerződések - November 18. - Novena - Novena - Novensides

Novellák — 583 — körődik a N.-nak már előadásában is, mely rend­szerint próza, de korántsem kizárólag (például Gyöngyösi István Murányi Venusa a szó szoros értelmében verses N. volt). A N.-tól, mint újszerű történettől, mindenesetre érdekességet kivánunk. A szerint, amint az érdekesség a helyzetben (a me­sében), vagy a szereplők jellemében van, meg lehet különböztetni helyzet-N.-kat és jellem-N.-kat; sokszor azonban az író az érdekességet az előadás­ban összpontosítja. A szorosabb értelemben vett N. cselekvényének gyors menetével emlékeztet a drámára, és nem is ritka az eset, hogy kitűnő drámaköltők egyszersmind kiváló novellisták is voltak (Shakespeare).Megkülönböztetnek még tör­ténelmi és társadalmi, komoly, víg, humoros stb. N.-t. A N. előzője, mint prózai műfajé, a Inese. Abból emelkedik ki először is a keleti irodalmak­ban, jelesül az ind irodalom meséiben, melyek már jórészt N.-k. A mai európai nemzetek irodal­mában a francia fabliaux voltak a N. kezdetei. Művészetté a N.-t különösen az előadás elegan­ciája és kelleme, a hang és színezés változatos­sága tekintetében az olasz próza atyja, Boccac­cio (1. o.) emelte, ki a Decamerone anyagát nagy­részt a fabliauxból, keretes formáját pedig keletről kölcsönözte ugyan, de az elfogulatlan és kedves előadást maga teremtette és a NI. világirodalmi fejlődésére állandó befolyással maradt. A N. azóta Európa minden irodalmában gazdagon felvirág­zott. Nálunk az első prózai elbeszélések fordítá­sok. A prózai N. a XVII. sz.-ban talál eredeti művelőkre. Legkitűnőbb Kármán József volt. A XIX. sz. elején Kisfaludy Károly tette a N.-t az irodalmi termelés állandó ágává; fejlődésére Fáy András, Gaál, Kuthy, Kovács Pál és mások vol­tak nagyobb hatással, míg Jókai, Kemény Zsig­mond, Eötvös József, Gyulai Pál a nyugati iro­dalmakéval egyenlő színvonalra emelték II.-iro­dalmunkat, melyen a későbbiek is megtartották. Jeles novellisták Bárczy Károly, Vadnay Károly, Tolnai Lajos, Beöthy Zsolt, Abonyi Lajos, Baksay Sándor, Vértesi Arnold, Mikszáth Kálmán, Her­czeg Ferenc, Petelei István, Justh Zsigmond, Rákosi Viktor, Bársony István, Murai Károly, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc, Sebők Zsigmond, Ambrus Zoltán, Pekár Gyula, Krúdy­ Gyula, Heltai Jenő, Móricz Zsigmond, Szemere György, Eötvös Károly, Biró Lajos, Kóbor Tamás, Lövik Károly, Tömörkény István, Zsoldos László, Bródy Sándor, Cholnoky Viktor, Abonyi Árpád stb. V. ö. Beöthy, A szépprózai elbeszélés a magyar iroda­lomban, I., n. köt. 2. II. jogi értelemben oly törvény, amely szerves törvény egyes részét módosítja v. kiegé­szíti. Nevezetesebb novella: a régebbi polgári törvénykezési eljárás több novellája: 1881. LIX., 1907. XVII. t.-c., a szervezeti és eljárási novella: 1912. VII. t.-c., a büntető novella: 1908. XXXVI. t.-c. (Bn.), a bűnvádi perrendtartás és az esküdt­bíráskodás novellája : 1914. XIII. t.-c. stb. Novellák (lat. novellae constitutiones v. leges) a. m. új törvények. Justinianus római császár által a Codex (repetitae praelectionis) kihirdetése után kibocsátott új törvények, melyek az addigi jogot részben módosították. Részint latin, nagyobb részben azonban görög nyelven írattak. A II.-nak száma már rövid idővel Justinianus halála után 168-ra emelkedett. Azokból később a glosszáto­rok 9 összletből (collatio) álló gyűjteményt ké­szítettek, de abba csak 97 novellát — kiválasztva a fontosabbakat — vettek fel. Innen a gyűjte­ménybe fel nem vett többi N.-at extravagan­tesnek nevezik. A közkézen forgó Corpus Iuris Civilisnek harmadik kötetét a N. alkotják. Novelláris cikkek (lat. articuli novellares), Erdély törvénykönyvének (Erdély országának há­rom könyvekre osztatott Törvényes Könyve) harmadik részében foglalt s az 1669. év után hozott törvények. Az 1847. és 1848-ikiak magyar, a töb­biek latin nyelven vannak szerkesztve. A Kom­pilátákat 1. Compilatae Constitutiones. Novelle, az Aruvimi folyó egy részének neve. Novelli, 1. Ermete, olasz színész, szül. Luccá­ban 1851 márc. 5. Atyja, N. Alessandro előkelő családból származott, de elszegényedett s szín­házi súgó volt. N. korán lépett a színészi pályára, de eleinte nem voltak jelentős sikerei. Hosszabb ideig volt szerződtetve a római nemzeti színház­nál. 1884. maga alakított staggione-társulatot s bejárta vele úgy hazáját, mint egész Európát; Budapesten is többször játszott rendkívüli siker­rel. Rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. Az olasz színészet legelső képviselőjéül tekintették. 1900-ban Rómában állandó színházat akart ala­kítani, de a kísérlet nem sikerült. N. rendkívül sokoldalú színész, egyaránt kiváló drámában és vígjátékban. Az olasz realista színjátszó stílust szinte túlságba viszi, de beszédmodora rendkívül természetes, éles jellemrajzolási készsége van s van érzéke a nagyszabású hősök ábrázolásához is. Főbb szerepei: Lear, XI. Lajos, Oedipus, Ra­bagas, Euclio (Bögre) stb. 2. N., Ettore, olasz költő és nyelvész, szül. Velletriben 1822 márc. 11., megh. Rómában 1900. Korán belevegyült a liberális mozgalmakba. 1870-ben képviselővé választották, majd a köz­oktatási minisztérium államtitkára lett, aztán pedig rábízták a római Angelica-könyvtár újjá­szervezését, melynek 1873 óta igazgatója volt. Mint költő kiváló nevet szerzett Hero és Leander remek fordításával, továbbá La Naiade e i Latiri c. epikus költemény-ciklusával. Novellino, 11. olasz novellagyűjtemény, 1. Cento novelle antiche. Novellista a. m. novellaíró, elbeszélő. November (a latin novem a. m. kilenctől, mert a régi római naptárban a kilencedik hónap volt, magyarul Szt. András hava), jelenleg az év 11-ik hónapja 30 nappal. A Nap a nyilas jegyébe lép. Budapesten a NI.-nek átlagos havi hőmérséklete 4-2 ° C. Novemberi szerződések, az 1870 november­ben kelt államszerződések, melyekkel a délnémet államok az Észak-német szövetséghez csatla­koztak. November 18.1904 nov. 18., a házszabály meg­változtatására irányuló parlamenti csiny napja. L. Magyarország (története). Novena, 1. Kilenced. Novena, 1. Nufenen-hágó. Novensides (v. Novensiles, lat.) a nép ősrégi isteneivel (Indigetes, 1. o.) szemben külföldi isten Novensides

Next