Révai Nagy Lexikona, 17. kötet: Sodoma-Tarján (1925)

Sz - Szárnysegéd - Szárnyvitorla - Száron - Szarong - Szarong-burong - Szároni öböl - Szároszi öböl - Száröltés - Szarpa - Szarruszofon - Szár Somlyó - Szarszaparilla-gyökér - Szárszó - Szártag - Szártok - Szártos - Szártörpeség - Szaru - Szaruanyag - Szaruérc - Szarufa - Szarufogak - Szaruforgács - Szaruhártya - Szaruhártyafekély - Szaruhártyafoltok

Szárnysegéd — 379 — Szárnysegéd, 1. Segédtiszt. Szárnyvitorla (ném. Leesegel; ol. velacci; franc. bonnettes; ang. studdingsails), 1. Vitor­lázat. Száron, Palesztina egyik termékeny síksága, mely Jaffa (Joppe) és a Kármel-hegység közt terült el és régóta kivált pompás legelőiről volt ismeretes. Szarong (sarongs), Sziámban és általában a maláji népek főruházata, széles, hosszú kendő, melyet férfiak és nők egyaránt szoknyamódra fel­csavarnak és a derékon csattal, vagy zsinórral megerősítenek. Szarong-burong (állat), 1. Szalangána. Szároni öböl, 1. Eginai-öböl, Szároszi öböl v. Xerosi öböl, az Égei-tenger­nek a Gallipoli félsziget által körülfogott ÉK.-i része, mely a világháborúban a Dardanel­lákat ostromló angol-francia hajóraj és a török hadak között sokszor volt véres ütközeteknek színhelye. 1915 ápr. 29. az angol hajóhad sikertelenül kísér­letezett a partraszállással, az angolokat a törökök visszaverték hajóikra. 1915 máj. 25. egy német búvárhajó elsü­lyesztette ott a Triumph angol csatahajót. Száröltés (ném. Stielstich), középkori selyem-és aranyhímzéseken a keresztben letűzött hosszú öltések neve. Szarpa, kicsiny sóstó Asztrahán orosz kor­mányzóságban, lefolyása a Sz. folyó, amely Sza­reptánál ömlik jobbról a Volgába. Szarruszofon (Sarrusofon), kettősnyelvű réz­lemezből gyártott tág menzúrájú fúvóhangszer . Sarmis francia katonakarmester találmánya. Hat­féle változatban gyártják. Szár Somlyó, a baranyai Nagy-Harsány felett emelkedő hegy régi magyar neve a rajta a XIII. sz.-ban volt várral együtt. Szarszaparilla-gyökér. Smilax-fajok, Közép-Amerika őserdeiben tenyésző kúszónövények fá­radságosan ásott és napon­t. tűzön szárított toll­szárvastag, ölnyi hosszú gyökeres. Félméteres kötegekbe csavarva kerü­l a piacra, hosszant kettéhasítva és 5 cm. darabokra felvágva a dro­gériákba. Sok keményítőt és szaponin-anyagokat tartalmaz, mitől karcoló ízű és főzete habzik. Régen jó vértisztító hírben állott és még ma is több ilyen teának alkotórésze; így pl. a nálunk is hivatalos és a vérbaj ellen használt Zittmann­féle főzetnek. Szárszó (újabban Balatonszárszó), kisk. So­mogy vm. tabi j.-ban, (1920) 1039 magyar lak., kies balatonparti fürdőjét sokan látogatják. Szártag (növ.): A tengely vagy szár ama része, ahonnan levél ered vagy levelek erednek, rende­sen többé-kevésbbé vastagabb és belsejében a szö­vetek tömörebbek és ha a szár belseje üres, akkor itt diafragma van. Ez a csomó (nodus). A két szomszédos csomó közötti részt Sz.-nak (inter­nodium) nevezzük. Szártok (Buhházok). Eltörökösödött arab szár­mazású nép az Amu-darja, Sur-darja, Araltó vidé­kén Bokharában és É.-Afganisztánban. Fajroko­naik a Tádzsik. Szártos (tyartas), kisk. Torda-Aranyos vm. toroczkói j.-ban, (1910) 524 román lak. (Tr. R.) Szártörpeség (növ.: acaulescentia, subcaides­centia), a különben megnyúló szárnak rendes v. rendellenes kurtán maradása, úgy hogy a csak kevés mm.-nyi vagy látszólag hiányzó szár sűrü levelekkel fedve, egyáltalában szembe nem tűnik. Szaru, 1. Szarv és Szarufa. Szaruanyag, keratin, magasabb rendű állatok szaruszövete főképen ebből áll, így a körmök, az állati szőr, a tollak stb. lényegében Sz.-okból álla­nak. A tiszta Sz. előállítása végett a természetes Sz.-ot többízben savakkal, híg lúgokkal, vízzel, borszesszel és éterrel kivonják. Tömény maró lúgokban, úgyszintén tömény ecetsavban előbb felduzzad, utóbb lassacskán feloldódik. Újabban a Sz. gyógyszerészeti fontosságúvá vált. Ha u. i. a Sz. ecetsavas oldatával pilulákat bevonunk, a megszárítás után ezek vékony Sz. kéreggel lesznek fedve, minek megfelelően a savanyú gyomor­tartalom reájuk hatással nincsen és csak a lúgos hatású vékonybéltartalomban oldódnak fel. Szaruarc v. szaruezüst (ásv.), 1. herargirit. Szarufa vagy szaru, a fedélhéjat közvetlenül tartó, 8—12 cm. széles, 12—18 cm. vastag, a tető hajlásirányában egymással párhuzamosan, egy­mástól többnyire egy m.-nyire felállított és meg­erősített puhafa-gerendák. A Sz.-kat­aszerint, amint azok szalma-, pala-, cserép- stb. fedést hor­danak, minden négy m. távolságban alá kell tá­masztani; az alátámasztás módja a fedélszerkezet különböző nemének a forrása: 1. Fedélszerkezet. Szarufogak, 1. Ceratodontes. Szaruforgács, a szaru feldolgozása után ma­radó hulladék, melyet tetemes nitrogéntartalma (14—18%) miatt trágyaszerül használnak. Mentől apróbb a Sz., annál gyorsabban hat, ezért lisztté is őrlik (szaruliszt) és cserepes növényeknek adják; a darabosabb részeket keveréktrágyába rakják, s öntözéssel s átlapátolással felbomlásra segítik. Szaruhárty­a, 1. Szem. Szaruhártyafekély, 1. Szaruhártyagyuladás. Szaruhártyafoltok, szaruhártyagyuladások maradványai. Színük fehér v. kékesfehér. A szaru­hártya közepe táján lévő, a pupillát takaró Sz. igen megrontják a szem látóképességét. Vékony, áttünő, frissebb keletű Sz.-ok különösen fiatal embereknél megfelelő gyógyítással többé-kevésbbé feltisztíthatók. Vaskos, átlátszatlan, középen fekvő foltok esetében a szivárványhártya egy darabjá­nak kimetszésével lehet a látást megjavítani. A kimetszés helyén támadt rés ilyenkor pupilla gyanánt szerepel. Ha a folt fehérsége miatt túl­ságosan feltűnő, tetoválással szürkére v, feketére lehet festeni. Sz. (állatorvostan), gyuladás, sebzés, fekélyese­dés stb. következtében keletkező kisebb-nagyobb, átlátszatlan szürke, vagy szürkésfehér foltok a szaruhártyán, melyek sűrűségük és helyeződésük szerint a látást többé-kevésbbé zavarják. Kevésbbé idült esetekben és ha a szaruhártya szövete nem ment tönkre nagyobb terjedelemben, a homályok feltisztulása várható; a hegek, festékfoltok és krétafoltok ellenben állandóan megmaradnak. Jó hatás várható a higany- és jódkészítmények alkal­mazásától, a masszálástól, forró gőzöléstől, a krétafoltok esetén pedig azok kikanalazásától. Amely szó­rás alatt nincs meg, S alatt keresendő . Szaruhártyafoltok

Next