Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)
Sz - Szerelemhegyiné Móczár - Szeremley - *Sziklai - *Sziklaugrók - Sziklay - Szilády - *Szilágyi - Szilárd - Szilassy - Szily - *Szimonidesz - Szini - *Színképvonalsorozatok rendszere
Szerelemhegyiné — 818 — Színképvonalsorozatok rendszere Akad a szerb tudósok között egynéhány, aki európai névre tett szert, mint a földrajzíró Ovijic Jovan, a történetíró és közjogász Jovanovic Slobodan és a nagy egyházi szónok Velimirovic Nikolaj ohridai püspök. Szerelemhegyiné Móczár Jolán, 1. Móczár Jolán, Szeremley Sámuel, ref. lelkész, megh. Hódmezővásárhelyen 1924 nov. 21. Szicília (Sicilia), sziget, olasz országrész, tel. 25,788 km 2, (1924) 4.163,239 lak. •Sziklai Ferenc, felvidéki író, szül. 1883. Középiskolai tanár volt, a Felvidék elszakítása óta azonban kizárólag az irodalomnak él s mint a szlovenszkói és ruszinszkói magyar pártok kultúrreferense, a Felvidék magyar szellemi életének egyik vezető egyénisége. Irodalmi munkássága az irodalomtörténet és a szépirodalom körébe tartozik. Az előbbiből a szakfolyóiratokban megjelent számos értekezésén kívül A magyar tragédia fejlődése c. munkája említendő, az utóbbiból versei, regényei, színdarabjai, nevezetesen Alhambra (reg.); Az új Isten (színmű); A császár kora (elbeszélő költ.); Catullus (színmű); A Pünkösthy lányok (színmű); Fekete ember (reg.); Hangzatka (reg.). •Sziklaugrók (Machilidae, állat), lásd Thysanura. (XVIII. köt.) Sziklay János, író (1. XVII. köt.), 1925 dec.-ben irodalmi és társadalmi egyesületek megünnepelték írói működésének ötvenedik évfordulóját, ez alkalommal szülőhelye, Veszprém város utcát nevezett el nevéről s díszpolgársággal tüntette ki. Újabb művei: Szent László király (eposz, 1926); sajtó alatt: Veszprém az irodalomban és művészetben. V. ö. Brisits Frigyes, Sz. J. írói egyénisége (1927). Szilády Zoltán, zoológus (1- XVII. köt.), újabb művei: Az állatok birodalma (Budapest 1926); A növények országa (u. o. 1926); Füvek, fák, állatok (I—II. rész, u. o. 1926); továbbá középiskolai tankönyvek. Kiadja és szerkeszti a Biologica Hungarica c. állattani folyóiratot. •Szilágyi Sándor (szilágysomlyói), író, szül. Aradon 1883 dec. 18. Tanári oklevelének megszerzése után sokat tartózkodott külföldön, azután újságíró lett. Több elbeszélése és egy regénye pályadíjat nyert (Minta főnixmadár, Budapest 1917). 1909-ben az Országos Közművelődési Tanács titkára lett. Szerkesztette a Műveltség című ismeretterjesztő folyóiratot és szerkeszti 1921 óta a Vasárnapi Könyvet. A közművelődés terén elért eredményeinek jutalmául 1926. kormányfőtanácsossá nevezték ki. Szilárd Gyula, gazdasági író, megh. 1925. Szilassy Aladár (szüasi és pilisi), belső titkos tanácsos, megh. Budapesten 1924 dec. 5. Szily Kálmán, ifj., 1927. a József-műegyetem a felsőház tagjának választotta. *Szimonidesz Lajos, ev. lelkész, vallástudományi író, szül. Pusztaföldváron (Békés vm) 1884 nov. 4. Az ev. teológiát Pozsonyban végezte. 1922-ben írta meg Jézus élete c. művét, amelyben a teológiai kutatások eredményeit foglalta össze és amelynek radikális megállapításai az állásától való megfosztásához vezettek. Munkái: Élt-e Jézus ? (1916); Jatko beszédei (1917); A világ vége (A János látomásairól szóló könyv, 1917) ; A mi hitünk (1917). Fekete Péter néven : Téli rózsák; Pálma-ágak (legendák, Krisztus-versek, 1925—26). Munkatársa több hazai és külföldi tudományos folyóiratnak. Szini Gyula, író, művei a XVII. kötetben felsoroltakon kívül: Tűzfészek (1916); írói arcképek (1922); Modern nők (1922). *Színképvonalsorozatok rendszere. Az optikai vonalas színképek színképvonalai sorozatokba foglalhatók (1. Színképsorok, XVII. k.). Egy sorozatba tartozó vonalak rezgésszáma kifejezhető egy R R formulával, va ahol fgaza.n. (n+a)2 (N+b)2 Rydberg-féle állandó, n és .V pozitív egész számok, a és & állandók, melyek jellemzik a sorozatot. Egy sorozat összes vonalait nyerjük, ha N növekvő pozitív egész számú értékeket vesz fel; napúgy, mint a és b egy sorozaton belül állandó. Egy elem vonalas színképében megkülönböztetünk egy fő, két melléksorozatot, a Bergmannsorozatot stb. Ezek együtt egy sorozati rendszert alkotnak. Mindegyik sorozat állhat egyes vonalakból, de páros vagy hármas vonalakból is. A páros sorozatot két egymás mellett futó sorozatnak tekinthetjük. Ilyenkor két rész-sorozatról beszélünk. A fősorozatnak jellemző sajátsága, hogy amennyiben páros vagy hármas vonalakból áll, az összetevővonalak távolsága a sorozat határa felé haladva, mind kisebb és kisebb lesz, más szóval az egyes rész-sorozatoknak közös határuk van. A határ rezgésszámát a sorozati formula állandó tagja adja. A fősorozat vonalait jellemzi továbbá, hogy az illető elem színképében könnyen és viszonylag nagy erősségben jelennek meg és a páros vagy hármas fősorozatokban a páros vagy hármas vonalon belül a legerősebb vonal mindig a nagy frekvenciák felé esik. A melléksorozatok közül egyik az első, mámásik a második melléksorozat. Az alkáli fémeknél az első melléksorozat vonalai elmosódottak, azért Bydberg diffúz melléksorozatnak nevezi. A második az éles melléksorozat. A melléksorozatok vonalai nehezebben jelennek meg a színképben. Amennyiben a melléksorozat páros vagy 6000 SOTTO 1.000 3000 X fot Joo PS. m. s. m.s