Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

G - Gortvakisfalud - Gorzó - Goschen - Gósd - Gósfalva - Goslar - *Gossen - Gosztola - Góth - Gotha - *Gotha - Gothátya - Gothein - Gothenburg és Bohus - *Goto - Gottesberg - Gotti - Gottl - Gottland - *Gottl-Ottilienfeld - Gouda - *Gough - *Gouraud - Gourmont - *Goursat - *Gouy - Govasdia - *Govoni - *Gow - Gowers - Goya - *Goyau

Gortvakisfalud — 309 — Gortvakisfalud (Gortovianska Vieska), Gö­mör és Kishont vm. (Tr. Cs.-Szl.) Gorzó (Gruzovce), Zemplén vm. (Tr. Cs.-Szl.) Goschen, William Edu­árd, sir. angol diplo­mata, megh. Londonban 1924 máj. 20. Gósd (Govosdta), Arad vm. (Tr. R.) Gósfalva (Kosolná), Pozsony vm. iTr. Cs.-Szl.) Goslar, porosz város Hildesheim kerületben, (1925) 20,500 lak. •Gossen, Theodor, német szobrász, szül. Augs­burgban 1873. 1905-ben a boroszlói akadémia tanára lett. Legismertebb munkái: Perseus; Max Reger; Heine. Jelentősek plakettjei is: Erinne­rungsmedaille; Hochzeitsmedaille stb. Gosztola, kisk. Zalavm., (1920) 193 lak. Góth, 1. Móric, festő, 1914. Hollandiába köl­tözött. 1­918-ban és 1926. gyűjteményes kiállítás­ban mutatta be újabb képeit Budapesten. 2. G. Sándor, színész, Pásztor Árpáddal együtt írt drámáját, a Vengerkákat 1917. mutatta be a Vígszínház. Főbb újabb szerepei: Szomory Dezső Glóriájában, Galsworthy Uri emberekjében, Harsányi Noszty­ fiújában stb. Gotha (Szász-Koburg G.), volt német herceg­ség, 1918—21-ig szabadállam, 1921-től Türingia része, ter. 1415 km 2, (1919) 185,082 lak. •Gotha, város Türingiában, (1925) 45,780 lak. Gothátya (Gothatea), Hunyad vm. (Tr. R.) Gothein, 1. Eberhard,német történetíró, megh. Dahlemban 1923 nov. 11. Újabb műve: Verfas­sungs- und Wirtschaf­tsgeschichte der Stadt Köln (1916). Tanulmányai összegyűjtve 1924. jelen­tek meg. •2. G., Georg, német politikus, szül. Neumarkt­ban 1857 au­g. 15. Bányatanácsos volt, 1893. porosz országgyűlési, 1901. demokrata program­mal birodalmi gyűlési képviselőnek választották, 1919. pénzügyi államtitkár lett, írt bányászati és közgazdasági értekezéseket, továbbá: Warum ver­loren wir den Krieg ? (1920). •3. G., Marie Luise, német írónő, G. 1. neje, szül. Mohringenban 1863 szept. 12. Lefordította németre Tagorét s a következő tudományos munkákat írta: William Worthsworth, sein Leben, seine Werke und Zeitgenossen (2 köt., 1893); John Keats, Leben und Werke (2 köt., 1897); Geschichte der Gartenkunst (2 köt., 1914); Gothenburg és Bohus, 1. Göteborg és Bohus­lan. (XX. köt.) •Goto, Simpei, gróf, japán államférfiú, szül. Ivate-Kenben 1856. Orvosi tanulmányokat foly­tatott Németországban, de később Mandzsúria vasúti hálózatát rendezte. 1908-ban közlekedési, 1916. belügyi, 1918. külügyminiszter volt. A föld­rengés után 1923-ban újból belügyminiszter és az újjáépítés vezetője lett. Gottesberg, porosz város, Sziléziában, (1919) 10,056 lak. Gotti, Girolamo Maria, bíbornok, megh. Rómában 1916 márc. 19. Gotti Ágost, kúriai tanácselnök, megh. Buda­pesten 1914 ápr. 15. Gottland (Götaland), svéd sziget a Keleti­tengerben, 2981 km2, a mellékszigetekkel G. v. Wisby Ián, 3160 km2, (1920) 55,982 lak. 1915 júl. 2. nagy német-orosz tengeri csata folyt le közelében. •Gottl-Ottilienfeld, Friedrich, von, német nem­zetgazdász, szül. Bécsben 1868 nov. 13. Műegye­temi tanár lett 1902. Brünnben, 1908. a müncheni műegyetemre, 1919. a hamburgi, majd a berlini egyetemre ment tanárnak. Főbb művei: Wirt­schaf­t und Tech­nik (1914); Die wirtschaftliche Dimension (1923); Fordismus (1924); Wirtschaft als Leben (1925); Gouda (Ter Gouwe), város Németalföldön, Dél-Holland tartományban, (1924) 27,229 lak. •Gough (ejtsd golf),Hubert, de la Paez, sir, angol tábornok, szül. 1870 aug. 12. Részt vett a búr háborúban, a világháborúban 1915. lovasdandár-, majd hadosztályparancsnok volt, 1916. a Som­me­vonalon hadseregparancsnok, 1917. az 5. angol hadsereg főparancsnoka lett, ezt 1918. a német támadás visszavetette Amiensra. *Gouraud (ejtsd: guró), Henri Joseph Etienne, francia tábornok, szül. Párisban 1867 nov. 17. Afrikában mű­ködött, 1912. lett tábornok. A világ­háborúban 1915. a gyarmati hadsereget vezette a Dardanelláknál, Gallipolinál elvesztette felkar­ját, felgyógyulása után 1915. a 4. francia had­sereg parancsnoka, 1916 dec.-ben marokkói fő­kormányzó lett, de 1917 ápr.-ban ismét a francia hadszintérre ment s a 4. francia hadsereg parancs­noka lett. Védelmezte Reimst s a németek vissza­vonulása után megszállta Strassburgot. 1919-ben főbiztos volt Szíriában, 1924. Páris katonai kor­mányzójává nevezték ki. Gourmont, Remy de, francia író, megh. Páris­ban 1915 szept. 27. Magyarul újabban megjelent művei: Egy ártatlan szív (ford. Török Bálint, 1920); Tanulmányok (ford. Kőszegi László, 1920); A királyné kezei (ford. Balogh Vilma, 1921). *Goursat (ejtsd: gwszá), Eduard Jean Baptiste, francia matematikus, szül. Lanzacban (Lot.) 1858 máj. 21. 1919-ben az Académie des sciences tagja lett. Számos kiváló értekezést írt az infinitézi­mális számítás köréből. *Gouy (ejtsd: gni), Georges Louis,francia fizikus, szül. Vals-les-Bainsben 1854. A fehér fény egy új teóriáját állította föl és értékes kutatásokat végzett az elektrokapillaritás terén. 1913. az Académie des sciences tagja lett. Govasdia (Govasdia), Hunyad vm. (Tr. R.) *Govoni, Corracio, olasz író, szül. 1884. Főleg versköteteivel vált ismertté, amelyeket kezdet­ben futurista hang, később naiv és boldog ter­mészetesség jellemeznek. Legjelentősebbek közü­lök: Fuochi d'artifizio (Tűzijáték); Poesiescelte (Válogatott költemények). Körülbelül 40 eddig megjelent könyve között számos regény is van. *Gow (ejtsd: gaa), Andrew Garrick, angol festő, szül. Londonban 1848 jún. 15., megh. u. o. 1920 febr. 1. A Royal Academy őre volt. Főbb törté­nelmi tárgyú festményei: Leyden felszabadítása (1876); VI. Edward végső napjai (1880); Cromwell Dunbarban (1886); Stuart Mária búcsúja Skót­országtól (1892); Viktória királynő gyémántjubi­leuma (1897). Gowers, William Richárd, angol orvos, megh. Londonban 1915 nov. 8. Goya, város Argentínában, (1914) 12,235 lak. •Goyau (ejted: goujó), Georges, francia történet­­író, szül. Orléansban 1869 máj. 31. A római fran- Coyau

Next